{"id":4897,"date":"2015-05-22T10:39:53","date_gmt":"2015-05-22T08:39:53","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=4897"},"modified":"2021-12-01T13:27:35","modified_gmt":"2021-12-01T12:27:35","slug":"ez-lehet-afrika-ujragyarmatositasa-2-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/4897\/ez-lehet-afrika-ujragyarmatositasa-2-resz\/","title":{"rendered":"Ez lehet Afrika \u00fajragyarmatos\u00edt\u00e1sa (2. r\u00e9sz)"},"content":{"rendered":"
\n

A tudom\u00e1ny \u00e9s a politika sz\u00f6vets\u00e9ge szemben a f\u00f6ld \u00f6sszes l\u00e9nyeivel, amelyeket v\u00e9glegesen letipor, \u00e9s a f\u00f6ld \u00e9let\u00e9t gombnyom\u00e1ssal ir\u00e1ny\u00edthat\u00f3 \u00fczemm\u00e9 alak\u00edtja \u00e1t.<\/p>\n

Hamvas B\u00e9la: \u00c9szaki korona, 1962<\/strong><\/p>\n<\/div>\n

Az els\u0151 r\u00e9sz itt olvashat\u00f3.<\/strong><\/a><\/p>\n

Mi\u00e9rt fontos Afrika?<\/h3>\n

Afrika e\ufb00\u00e9le \u00fajragyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1nak azonban glob\u00e1lis szinten is nagy jelent\u0151s\u00e9ge van. Az \u00c9lelmez\u00e9s\u00fcgyi \u00e9s Mez\u0151gazdas\u00e1gi Vil\u00e1gszervezet (Food and Agriculture Organization) adatai alapj\u00e1n a vil\u00e1gon jelenleg mintegy egy milli\u00e1rd ember \u00e9hezik, \u00e9s ezek 98 sz\u00e1zal\u00e9ka a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban \u00e9l. Afrika \u00e9lelmez\u00e9si gondjainak val\u00f3s megold\u00e1sa teh\u00e1t jelent\u0151sen jav\u00edtana ezen a helyzeten, cs\u00f6kkenten\u00e9 a jelenleg \u00e9vente \u00f6tmilli\u00f3t sz\u00e1mol\u00f3, el\u00e9gs\u00e9ges \u00e9s megfelel\u0151 \u00e9lelem hi\u00e1ny\u00e1ban bek\u00f6vetkez\u0151 gyermekhal\u00e1loz\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1t.<\/p>\n

Tekintve, hogy az \u00e9lelmiszeripar felel\u0151s az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak mintegy 30 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1\u00e9rt, \u00edgy egy val\u00f3s megold\u00e1s a glob\u00e1lis kl\u00edmaterhel\u00e9st sem er\u0151s\u00edten\u00e9, ha egy\u00e1ltal\u00e1n, olyan drasztikusan, mint a nagy\u00fczemire val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1s.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

Mi a megold\u00e1s?<\/h3>\n

Mit kell teh\u00e1t tenni? Mi a val\u00f3s megold\u00e1s Afrika \u00e9lelmez\u00e9si probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra? Jelenleg D\u00e9l-Afrik\u00e1t kiv\u00e9ve, az afrikai gazd\u00e1k mintegy csup\u00e1n 20 sz\u00e1zal\u00e9ka haszn\u00e1l hivatalos \u00faton, c\u00e9ges \u00fczletben v\u00e1s\u00e1rolt vet\u0151magot, a t\u00f6bbs\u00e9g a betakar\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a saj\u00e1tj\u00e1t teszi f\u00e9lre, vagy helyben szerzi be azt m\u00e1s gazd\u00e1kt\u00f3l. A n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szerek \u00e9s m\u0171tr\u00e1gy\u00e1k haszn\u00e1lata hasonl\u00f3an alacsony sz\u00e1zal\u00e9kot mutat. Ez az, amit Afrika Z\u00f6ld Forradalma, az AGRA, a NAFSN, \u00e9s m\u00e1s hasonl\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9sek egyszer \u00e9s mindenkorra meg szeretn\u00e9nek sz\u00fcntetni.<\/p>\n

Mi viszont \u00fagy l\u00e1tjuk, hogy \u00e9ppen ezt a lehet\u0151s\u00e9get kihaszn\u00e1lva, egyet\u00e9rt\u00e9sben m\u00e1s civil szervezetekkel, f\u00fcggetlen szakmabeliekkel, illetve a helyiekkel, ideje lenne komolyan venni \u00e9s gyakorlatba \u00e1t\u00fcltetni a\u00a0Nemzetk\u00f6zi Felm\u00e9r\u00e9s a Mez\u0151gazdas\u00e1gi Tud\u00e1s, Tudom\u00e1ny \u00e9s Technol\u00f3gia Hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l a Vil\u00e1g Fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re<\/a>\u00a0(International Assessment of Agricultural Knowledge, Science and Technology for Development \u2013 IAASTD) c\u00edm\u0171, valaha k\u00e9sz\u00fclt legr\u00e9szletesebb glob\u00e1lis mez\u0151gazdas\u00e1gi tanulm\u00e1ny aj\u00e1nl\u00e1sait.<\/p>\n

Mik ezek? \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban sz\u00f3lva, az IAASTD szerint a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra a kism\u00e9ret\u0171, glob\u00e1lis piacokt\u00f3l v\u00e9dett, fenntarthat\u00f3, agro\u00f6kol\u00f3giai m\u00f3dszereket haszn\u00e1l\u00f3 gazdas\u00e1gok, a helyi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez alkalmazkodott vet\u0151magok, \u00e9s a helyi gazd\u00e1k tud\u00e1sa a kulcs a k\u00f6vetkez\u0151 40 \u00e9v \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s \u00f6nell\u00e1t\u00f3 mez\u0151gazdas\u00e1g\u00e1hoz, amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel val\u00f3ban lehets\u00e9ges megbirk\u00f3zni a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal, az \u00e9hez\u00e9ssel \u00e9s a szeg\u00e9nys\u00e9ggel.<\/p>\n

Fenntarthat\u00f3 mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s \u00e9let<\/h3>\n

Ez \u00e9ppen ellenkez\u0151je annak, amit Afrika Z\u00f6ld Forradalma szeretne, hiszen az a logika hajtja, mely szerint lehets\u00e9ges nagyon \u00f6sszetett gazdas\u00e1gi, politikai, t\u00e1rsadalmi \u00e9s k\u00f6rnyezeti probl\u00e9m\u00e1kat puszt\u00e1n csak technol\u00f3gi\u00e1val, jelen esetben g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott vet\u0151magokkal \u00e9s agrokemik\u00e1li\u00e1kkal megoldani; ugyanez a hit hajtotta az eredeti Z\u00f6ld Forradalmat is.<\/p>\n

Amit ez az \u00faj forradalom \u00e9s milli\u00e1rdos t\u00e1mogat\u00f3i nem l\u00e1tnak, az az, hogy egy ilyen program eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t nem csup\u00e1n a magasabb term\u00e9shozam jelenti, hanem t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a szeg\u00e9nys\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9se, a javul\u00f3, megfelel\u0151bb t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, az \u00f6sszetart\u00f3 t\u00e1rsadalmak, \u00e9s a tiszta, eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6kol\u00f3giai rendszerek.<\/p>\n

Ahhoz, hogy ez megval\u00f3suljon, rengeteg egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen f\u00fcgg\u0151 k\u00f6vetelm\u00e9nyre van sz\u00fcks\u00e9g, amelyeket j\u00f3val nehezebb el\u00e9rni, mint m\u00e1s vet\u0151maggal, m\u00e1sk\u00e9ppen gazd\u00e1lkodni. Ezek k\u00f6z\u00e9 tartozik a gazdaszervezetek t\u00e1mogat\u00e1sa, a gazd\u00e1k vezette kutat\u00e1sok \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sa, a f\u00f6ldreform, \u00e9s a kisebbs\u00e9gek \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171ek jogainak meger\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sa. Ez ut\u00f3bbi rendk\u00edv\u00fcl fontos, mivel a mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1k t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t n\u0151k \u00e9s l\u00e1nyok v\u00e9gzik, \u00e9s munk\u00e1juk legt\u00f6bbsz\u00f6r nincs ki\ufb01zetve \u00e9s l\u00e1thatatlan marad.<\/p>\n

Tov\u00e1bb jav\u00edtan\u00e1 a helyzetet, ha a mez\u0151gazdas\u00e1gi szakpolitika egybef\u00fcgg\u0151en kezeln\u00e9 a kl\u00edma, a v\u00edz, \u00e9s az \u00f6kol\u00f3giai rendszerek k\u00e9rd\u00e9seit, mivel ezek legt\u00f6bbsz\u00f6r elv\u00e1laszthatatlanok egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n

Politikai \u00e9s jogi szinten sokat seg\u00edtene, ha elengedn\u00e9k az afrikai orsz\u00e1gok ad\u00f3ss\u00e1gait, \u00e9s ha a Kereskedelmi Vil\u00e1gszervezet (World Trade Organization \u2013 WTO) t\u00f6bb\u00e9 nem foglalkozhatna mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00fcgyekkel, hiszen, mint kor\u00e1bban eml\u00edtett\u00fck, a kereskedelmi szab\u00e1lyoz\u00e1sokon hat\u00e9konyan kereszt\u00fcl lehet vinni olyan \u00fcgyeket is, amelyek sokkal t\u00f6bb szempontb\u00f3l is megfontol\u00e1st ig\u00e9nyeln\u00e9nek.<\/p>\n

Nagy \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban, a fejleszt\u00e9si programoknak el kellene mozdulniuk a seg\u00e9lyez\u00e9sre \u00e9s j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gra alapozotts\u00e1g fel\u0151l egy az emberi jogokban gy\u00f6kerez\u0151 fel\u00e9; az eg\u00e9szs\u00e9ges k\u00f6rnyezet emberi jogg\u00e1 kell, hogy v\u00e1ljon, ahogyan az inform\u00e1ci\u00f3hoz, a tud\u00e1shoz val\u00f3 jognak is. \u00c9ppen ez ut\u00f3bbi az, amit semmibe vettek az \u00faj Z\u00f6ld Forradalom t\u00e1rgyal\u00e1sakor.<\/p>\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben, az ilyen t\u00f6rekv\u00e9seknek \ufb01gyelembe kellene venni\u00fck a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00f6kol\u00f3giai rendszerekbe val\u00f3 be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1t, egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen f\u00fcgg\u0151 kapcsolat\u00e1t, \u00e9s meg kellene tal\u00e1lniuk az egyes embert is ebben az egy\u00e9bk\u00e9nt is nagyon \u00f6sszetett viszonyok folyamatosan \u00e1talakul\u00f3 h\u00e1l\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

T\u00e1gabb emberi horizontok<\/h3>\n

Ehhez azonban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg olyan gondolati horizontok megnyit\u00e1s\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g, amelyek nem \u00e1ltal\u00e1nosak ebben az eleve nagyon sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 probl\u00e9m\u00e1val val\u00f3 foglalkoz\u00e1sban. El\u0151sz\u00f6r is, az afrikai gazd\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek a mez\u0151gazdas\u00e1g nem \u00fczlet \u00e9s nem is puszt\u00e1n csak meg\u00e9lhet\u00e9s, hanem \u00e9letm\u00f3d, az \u00e9lethez \u00e9s a vil\u00e1ghoz val\u00f3 viszonyul\u00e1s egy sz\u00fcks\u00e9ges, \u00e9s saj\u00e1tos m\u00f3don szeretett fajt\u00e1ja. Tudv\u00e1n ezt, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem a mez\u0151gazdas\u00e1got kellene \u201efellend\u00edteni\u201d, hanem mag\u00e1t embereket \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00fcket.<\/p>\n

Sz\u00e1mukra ez az \u00e9letforma eg\u00e9szen m\u00e1s kultur\u00e1lis, vall\u00e1si \u00e9s t\u00e1rsadalmi jelent\u0151s\u00e9ggel, \u00e9s nem mell\u00e9kesen elt\u00e9r\u0151 t\u00f6rt\u00e9nettel \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemmel b\u00edr, mint a Z\u00f6ld Forradalom t\u00e1mogat\u00f3inak. Amikor teh\u00e1t a t\u00f6bbs\u00e9gben amerikai gazdas\u00e1gi \u00e9rdekek ezt f\u00e9lre akarj\u00e1k s\u00f6p\u00f6rni megment\u00e9s c\u00edmsz\u00f3 alatt, akkor a helyi, afrikai t\u00f6rt\u00e9nelmet s\u00f6p\u00f6rn\u00e9k f\u00e9lre az \u00fatb\u00f3l.<\/p>\n

Nagyobb gond az, hogy az ilyesmi elker\u00fclhetetlen\u00fcl elbukik, mert hi\u00e1nyoznak azok a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek, amelyek eleve lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k annak a gondolkod\u00e1snak kialakul\u00e1s\u00e1t Nyugaton, amely most Z\u00f6ld Forradalmat akar bevezetni Afrik\u00e1ba. Am\u00edg ezek az \u00e9rdekcsoportok ezt a t\u00f6rt\u00e9nelmi esetlegess\u00e9get nem ismerik fel, addig nem lesznek k\u00e9pesek saj\u00e1t, hasonl\u00f3an er\u0151s t\u00f6rt\u00e9nelmi be\u00e1gyazotts\u00e1gukat \u00e9szrevenni, amely m\u00e1r eleve kiz\u00e1rja egyes gondolatok puszta felmer\u00fcl\u00e9s\u00e9t is, nemhogy komolyan v\u00e9tel\u00e9t.<\/p>\n

M\u00e1sodszor, \u00e9ppen az\u00e9rt lenne sz\u00fcks\u00e9g a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s \u00f6kol\u00f3giai rendszerek egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen f\u00fcgg\u0151 kapcsolat\u00e1t felismerni, mert hi\u00e1nyzik. Ugyanez hi\u00e1nyzik egy szinttel fentebb a jelenlegi nyugati mez\u0151gazdas\u00e1got hajt\u00f3 tudom\u00e1ny \u00e9s t\u00e1rgya k\u00f6z\u00f6tt. Ez a nyugati tudom\u00e1nyos f\u0151sodor nem \u00e9rti az \u00e9l\u0151 rendszerek, mint p\u00e9ld\u00e1ul g\u00e9nek \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyek, vagy emberek \u00e9s a k\u00f6rnyezet alapjaiban elv\u00e1laszthatatlan mivolt\u00e1t, mivel t\u00e1rgy\u00e1t mechanomorfikusan szeml\u00e9li.<\/p>\n

\u00dagy gondolja, hogy a vizsg\u00e1lat t\u00e1rgy\u00e1nak \u201ealkot\u00f3elemei\u201d egym\u00e1st\u00f3l k\u00fcl\u00f6n \u00e9rtelmezve v\u00e1laszt adnak az eg\u00e9sz m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re. Ez a redukcionizmus m\u00e1r a nyelvhaszn\u00e1latban is t\u00fckr\u00f6z\u0151dik, hiszen nem lehet valamit komolyan \u201ealkot\u00f3elemnek\u201d tartani redukcionizmus n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

Ez azonban nem lenne probl\u00e9ma, ha a tudom\u00e1nyos f\u0151sodor hasonl\u00f3an tudna saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9r\u0151l \u00e9s korl\u00e1tair\u00f3l, amelyre egyre t\u00f6bb empirikus bizony\u00edt\u00e9kot szolg\u00e1ltat az epigenetika \u00e9s a kvantum\ufb01zika. M\u00e9gis, az afrikai Z\u00f6ld Forradalom k\u00e9pvisel\u0151i folyamatosan a \u201etudom\u00e1nyoss\u00e1gban gy\u00f6kerez\u0151nek\u201d t\u00fcntetik fel saj\u00e1t megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00fcket a biol\u00f3giai biztons\u00e1g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t tekintve.<\/p>\n

Egy\u00e9rtelm\u0171, hogy ezzel \u00e9ppen a v\u00e1ltozatos, a mindennapi \u00e9lettel \u00e9l\u00e9nk kapcsolatot \u00e1pol\u00f3 helyi tud\u00e1st pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k elbagatelliz\u00e1lni \u00e9s ellehetetlen\u00edteni, amely k\u00e9pes (lenne) felismerni a nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dolgok k\u00f6z\u00f6tt is megtal\u00e1lhat\u00f3 egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen f\u00fcgg\u0151, sz\u00e9tv\u00e1laszthatatlan kapcsolatot.<\/p>\n

Ennek hi\u00e1ny\u00e1ban mag\u00e1t\u00f3l ad\u00f3dik, hogy mind a Monsanto, mind Bill Gates az afrikai mez\u0151gazdas\u00e1g probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t a tud\u00e1shi\u00e1nyban l\u00e1tja, amelyet k\u00e9nyelmesen meg lehetne oldani a g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott vet\u0151magokkal, amelyek mint apr\u00f3cska jogv\u00e9dett szoftverek, p\u00e9nz\u00e9rt cser\u00e9be k\u00f6zvet\u00edten\u00e9k azt.<\/p>\n

Mindez persze azt felt\u00e9telezi, hogy minden j\u00e1rul\u00e9kos technol\u00f3gia, amely helyettes\u00edti a gazda saj\u00e1t (nem)tud\u00e1s\u00e1t nem csak, hogy k\u00edv\u00e1natos, hanem semleges is. Ezzel szemben m\u00e1r legal\u00e1bb a \u201980-as \u00e9vek \u00f3ta vil\u00e1gos, hogy a tud\u00e1s sosem semleges, hanem elker\u00fclhetetlen\u00fcl mag\u00e1ban hordoz egy hatalmi viszonyt \u00e9s dinamik\u00e1t, amely pontosan a kor\u00e1bban eml\u00edtett saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelmis\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad.<\/p>\n

V\u00e9gezet\u00fcl azt mondhatn\u00e1nk, hogy a tud\u00e1s, \u00edgy a tudom\u00e1ny sem csak egy korl\u00e1toz\u00f3, hatalmi viszonyt hordoz mag\u00e1ban, hanem egy ember- \u00e9s emberis\u00e9gk\u00e9pet is. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye az, hogy nemhogy egy Z\u00f6ld Forradalomra, vagy jogi, politikai, gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi, \u00f6kol\u00f3giai forradalomra van sz\u00fcks\u00e9g a vil\u00e1gon, nem csak Afrik\u00e1ban, hanem az emberi tudat forradalm\u00e1ra. Csak a hitelesen emberi forradalommal lesz teljes a k\u00e9p, \u00e9s lesz a Forradalom val\u00f3ban \u201eZ\u00f6ld\u201d.<\/p>\n

\u00cdrta: Szab\u00f3 Tam\u00e1s<\/em><\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt \u00e9s tov\u00e1bbi irodalom:<\/small><\/h3>\n