{"id":4924,"date":"2015-05-19T11:51:57","date_gmt":"2015-05-19T09:51:57","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=4924"},"modified":"2021-12-01T13:27:36","modified_gmt":"2021-12-01T12:27:36","slug":"ez-lehet-afrika-ujragyarmatositasa-1-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/4924\/ez-lehet-afrika-ujragyarmatositasa-1-resz\/","title":{"rendered":"Ez lehet Afrika \u00fajragyarmatos\u00edt\u00e1sa (1. r\u00e9sz)"},"content":{"rendered":"
\n

A tudom\u00e1ny hatalma [\u2026] az embert norm\u00e1lis \u00e9letrendj\u00e9t\u0151l megfosztja, \u00e9s \u00e9let\u00e9t olyan egyre \u00e9rt\u00e9ktelenebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 vegetat\u00edv l\u00e9tt\u00e9 fokozza le, amelynek semminem\u0171 jelent\u0151s\u00e9ge, s\u00falya, sz\u00e9ps\u00e9ge, igazs\u00e1ga, komolys\u00e1ga, vil\u00e1goss\u00e1ga t\u00f6bb\u00e9 nincs.<\/p>\n

Hamvas B\u00e9la: N\u00e9mets\u00e9g<\/strong><\/p>\n<\/div>\n

Afrika \u00f6sszetett \u00e9lelmez\u00e9si probl\u00e9m\u00e1ja \u00e9vtizedek \u00f3ta foglalkoztatja a politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kat, az ipari-gazdas\u00e1gi nagyhatalmakat, a tud\u00f3sokat, \u00e9s a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt is: mindenki hallott arr\u00f3l, hogy az afrikaiak \u00e9heznek. Az viszont nem k\u00f6ztudott, hogy mit tesznek ellene, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n, mi vezetett id\u00e1ig.<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

Mi\u00e9rt \u00e9hezik Afrika?<\/h3>\n

Az 1960-as \u00e9vekben Afrika mez\u0151gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l m\u00e9g nagyr\u00e9szt \u00f6nell\u00e1t\u00f3 volt, s\u0151t \u00e9vi 1,3 milli\u00f3 tonna \u00e9lelmiszert export\u00e1lt. Gazdas\u00e1gilag azonban nem volt ilyen biztos, ezen a helyzeten tov\u00e1bb rontott az exportra termelt k\u00e1v\u00e9, kaka\u00f3 \u00e9s f\u0171szerek \u00e1r\u00e1nak hirtelen zuhan\u00e1sa a \u201980-as \u00e9vekben. Ez sok nemzetet arra \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt, hogy felv\u00e9ve a kapcsolatot a Vil\u00e1gbankkal, a Nemzetk\u00f6zi Valutaalappal (IMF), \u00e9s hasonl\u00f3 p\u00e9nz\u00fcgyi szervezetekkel, gazdas\u00e1gi ment\u0151csomagokon \u00e9s fejleszt\u00e9si hiteleken, \u00fagynevezett \u201eszerkezeti kiigaz\u00edt\u00e1si programokon\u201d (Structural Adjustment Programs) kereszt\u00fcl megreform\u00e1lva talpra \u00e1ll\u00edts\u00e1k orsz\u00e1gaikat.<\/p>\n

Ezek a programok hagyom\u00e1nyosan jobboldali gazdas\u00e1gpolitik\u00e1t, pontosabban szabadpiaci kereskedelmet szabtak felt\u00e9tel\u00fcl, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az afrikai orsz\u00e1gok \u00e1t\u00e1lltak a nem ehet\u0151, de nagy \u00e9rt\u00e9k\u0171 mez\u0151gazdas\u00e1gi n\u00f6v\u00e9nyek (cash crops), \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a doh\u00e1ny, a gyapot \u2013 termeszt\u00e9s\u00e9re, majd export\u00e1lt\u00e1k azokat nagy hasznot rem\u00e9lve. Ek\u00f6zben a hazai \u00e9lelmiszer-termel\u00e9st elhanyagolt\u00e1k, mik\u00f6zben a n\u00e9pess\u00e9gsz\u00e1m egyre n\u0151tt. A v\u00e9geredm\u00e9ny a szeg\u00e9nys\u00e9g \u00f6rd\u00f6gi k\u00f6re: ma Afrika \u00e9lelm\u00e9nek negyed\u00e9t 35-40 milli\u00e1rd doll\u00e1r \u00e9rt\u00e9kben import\u00e1lnia kell, a hazai \u00e9lelmiszer pedig nem is tud \u00e1rban versenyezni a viszonylag olcs\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi importtal. Afrika teh\u00e1t nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a mostoha k\u00f6rnyezeti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt \u00e9hezik.<\/p>\n

\u00c9ppen ez\u00e9rt Afrika r\u00e9g\u00f3ta \u00e9rdekli a vil\u00e1got \u00e9s f\u0151leg az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat, azonban sok\u00e1ig nem siker\u00fclt komoly v\u00e1ltoz\u00e1sokat el\u00e9rni a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fak, a korrupt korm\u00e1nyok, a v\u00edz vagy az infrastrukt\u00fara hi\u00e1nya, a v\u00e1ltozatos talajviszonyok, vagy \u00e9ppen a kontinens puszta m\u00e9rete miatt. A helyzet lassan, egyre nagyobb lend\u00fcletet gy\u0171jtve kezdett el megv\u00e1ltozni nagyj\u00e1b\u00f3l h\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tt.<\/p>\n

Kiknek \u00e9s hogyan \u00e9ri meg Afrika \u00e9hez\u00e9se?<\/h3>\n

Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok els\u0151 sz\u00e1m\u00fa fejleszt\u00e9si \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9ge, a USAID szinte a kezdetek \u00f3ta az amerikai t\u00edpus\u00fa nagy\u00fczemi, vegyszeres, \u00e9s biotechnol\u00f3gi\u00e1val megt\u00e1mogatott mez\u0151gazdas\u00e1g afrikai meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkodott. Ennek r\u00e9szben keresztbe tett az, hogy az afrikai orsz\u00e1gok a biol\u00f3giai biztons\u00e1got nemzetk\u00f6zi szinten szab\u00e1lyoz\u00f3 Cartagena Jegyz\u0151k\u00f6nyv (Cartagena Protocol on Biosafety) fejleszt\u00e9s\u00e9ben \u00e9l\u00e9nken \u00e9s \u00e9beren r\u00e9szt vettek. Ez volt az egyik els\u0151 nemzetk\u00f6zi egyezm\u00e9ny, amely felismerte a GMO-k eg\u00e9szs\u00e9gre \u00e9s k\u00f6rnyezetre vesz\u00e9lyes mivolt\u00e1t.<\/p>\n

A 2000-es \u00e9vek kezdete ut\u00e1n teh\u00e1t a USAID-nek taktik\u00e1t kellett v\u00e1ltania. A korm\u00e1nyok, rendelkez\u00e9sek \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyek k\u00f6zvetlen befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t kiz\u00e1rta a Cartagena Jegyz\u0151k\u00f6nyv. Ahhoz azonban, hogy a Jegyz\u0151k\u00f6nyv orsz\u00e1gos szinteken m\u0171k\u00f6dhessen, nemzeti keretrendszereket (National Biosafety Frameworks) kellett l\u00e9trehozni, amelyekbe elvileg m\u00e1r bele lehetett illeszteni a biotechnol\u00f3gia egy-k\u00e9t aspektus\u00e1t laz\u00e1n kezel\u0151 szab\u00e1lyoz\u00e1st.<\/p>\n

A folyamat azonban lass\u00fanak \u00e9s ism\u00e9t eredm\u00e9nytelennek bizonyult, \u00edgy \u00fajabban a USAID \u00e9s a hozz\u00e1 hasonl\u00f3 \u00e9rdekeket t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 szervezetek \u00e9s projektek a region\u00e1lis gazdas\u00e1gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kereskedelmi rendelkez\u00e9seit pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k befoly\u00e1solni, amelyeken kereszt\u00fcl hat\u00e9konyabban, gyorsabban lehetne a biotechnol\u00f3gi\u00e1t, pontosabban a GMO-kat bevezetni Afrik\u00e1ba.<\/p>\n

Ezen t\u00f6rekv\u00e9sek egyik leg\u00fajabb, legt\u00f6bb p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1st \u00e9s m\u00e9dia\ufb01gyelmet kap\u00f3 fel\u00fclete a Sz\u00f6vets\u00e9g egy Afrikai Z\u00f6ld Forradalom\u00e9rt (Alliance for a Green Revolution in Africa \u2013 AGRA), mely kapcsolatban \u00e1ll a G8 orsz\u00e1gok \u00daj Sz\u00f6vets\u00e9g az \u00c9lelmiszer-biztons\u00e1g\u00e9rt \u00e9s T\u00e1pl\u00e1l\u00e1s\u00e9rt (New Alliance for Food Security and Nutrition \u2013 NAFSN) nev\u0171 programj\u00e1val. Ez ut\u00f3bbinak c\u00e9lja, hogy t\u00edz orsz\u00e1gban a Z\u00f6ld Forradalmat eddig p\u00e9ld\u00e1tlan m\u00f3don \u00e1llami, v\u00e1llalati \u00e9s j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi forr\u00e1sokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 szak\u00e9rtelemmel \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00f6k\u00e9vel ind\u00edtsa el. Ennek el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez fontosnak tartja a v\u00e1llalati befektet\u00e9sek jogi, szakpolitikai \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9t.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Mit \u00edg\u00e9r Afrika Z\u00f6ld Forradalma?<\/h3>\n

A Z\u00f6ld Forradalom mint nagybet\u0171s fogalom azonban nem egy teljesen \u00faj dolog. Az eredeti Z\u00f6ld Forradalom a j\u00f3r\u00e9szt a K\u00f6zel-Keleten \u00e9s D\u00e9l-Kelet-\u00c1zsi\u00e1ban zajlott le az \u201950-es, \u201960-as \u00e9vekben, mely sor\u00e1n az ottani orsz\u00e1goknak siker\u00fclt dr\u00e1mai hozamn\u00f6veked\u00e9st el\u00e9rni\u00fck \u00faj vet\u0151magok, m\u0171tr\u00e1gy\u00e1k, vegyszerek \u00e9s a monokult\u00far\u00e1s termeszt\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u2013 hangzik legal\u00e1bbis a j\u00f3l ismert \u00e9rvel\u00e9s a Z\u00f6ld Forradalom \u00e9rt\u00e9ke mellett. A val\u00f3s\u00e1g azonban enn\u00e9l \u00e1rnyaltabb.<\/p>\n

Amellett, hogy a term\u0151ter\u00fclet jelent\u0151s n\u00f6vel\u00e9s\u00e9nek t\u00e9ny\u00e9t elfelejtik, a Z\u00f6ld Forradalom egykori \u00e9s mai sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3i legt\u00f6bbsz\u00f6r a k\u00e1ros k\u00f6vetkezm\u00e9nyekr\u0151l is szeretnek elfelejtkezni. Neh\u00e9z egyszer\u0171 m\u00e9rleget vonni, hogy a kisbirtokos parasztok el\u0171z\u00e9se ut\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 v\u00e1rosi gett\u00f3k, elszeg\u00e9nyed\u00e9s, \u00e9hez\u00e9s, betegs\u00e9gek, illetve a vegyszerek t\u00falzott haszn\u00e1lata miatt bek\u00f6vetkez\u0151 a talaj- \u00e9s iv\u00f3v\u00edzm\u00e9rgez\u00e9s, majd cs\u00f6kken\u00e9s, esetenk\u00e9nti elsivatagosod\u00e1s ellen\u00e9re vajon meg\u00e9rte-e a Rockefeller Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e1ltal kereszt\u00fclnyomott \u201ez\u00f6ld\u201d forradalom.<\/p>\n

Mindenesetre, l\u00e1tsz\u00f3lag tanulva a kor\u00e1bbi hib\u00e1ib\u00f3l, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok k\u00e9szen \u00e1ll egy ez\u00fattal Afrik\u00e1t megment\u0151 \u00faj Z\u00f6ld Forradalomra a Bill \u00e9s Melinda Gates Alap\u00edtv\u00e1ny milli\u00e1rdos t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. Ahhoz, hogy a NAFSN AGRA-val rokon kezdem\u00e9nyez\u00e9se megval\u00f3suljon, az \u00e9rintett t\u00edz orsz\u00e1g t\u00f6bb mint k\u00e9tsz\u00e1z szakpolitikai v\u00e1ltoztat\u00e1st fogadott el, amelyek megk\u00f6nny\u00edtik a nagyv\u00e1llalatok afrikai m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, enyh\u00edtik \u00e9s gyeng\u00edtik az exportot \u00e9rint\u0151 korl\u00e1tokat \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyeket, \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszik a term\u0151f\u00f6ldbe val\u00f3 befektet\u00e9st.<\/p>\n

Eti\u00f3pia \u00edg\u00e9retet tett f\u00f6ldt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek \ufb01nom\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hogy az jobban t\u00e1mogassa a hossz\u00fa lej\u00e1rat\u00fa f\u00f6ldb\u00e9rleti szerz\u0151d\u00e9seket, \u00e9s hajland\u00f3 hat\u00e1rozottabban \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni a gazdas\u00e1gokat \u00e9rint\u0151 kereskedelmi szerz\u0151d\u00e9seket. Gh\u00e1na f\u00e9lretett 10 000 hekt\u00e1rnyi j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 f\u00f6ldet kereskedelmi befektet\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00edg Nig\u00e9ria \u00edg\u00e9retei k\u00f6z\u00f6tt az energiaszolg\u00e1ltat\u00f3k privatiz\u00e1l\u00e1sa is szerepel. Malawi ugyancsak f\u00e9lretett 200 000 hekt\u00e1rt, r\u00e1ad\u00e1sul a Monsanto Bollgard II (MON15985) nev\u0171 g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott gyapotj\u00e1t vet\u00e9sre enged\u00e9lyeznie kellett.<\/p>\n

Az egyezm\u00e9nyek sz\u00f6vegei alapj\u00e1n a termeszt\u00e9sben komoly hangs\u00falyt kapnak majd a m\u00e1r eml\u00edtett gyorsan p\u00e9nzz\u00e9 tehet\u0151, de nem ehet\u0151 n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s term\u00e9keik, mint a gyapot, a gumi, a bio\u00fczemanyagok, illetve m\u00e1s, kifejezetten exportra sz\u00e1nt n\u00f6v\u00e9nyek. Mindezek azonban nem termeszthet\u0151k a k\u00edv\u00e1nt amerikai l\u00e9pt\u00e9ken \u00e9s \u00e9rdekeknek megfelel\u0151en biotechnol\u00f3gia, pontosabban g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Erre pedig a nagy p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9rdekek szerint sz\u00fcks\u00e9g van, mivel GMO-k vet\u00e9s\u00e9t csup\u00e1n n\u00e9gy orsz\u00e1gban, D\u00e9l-Afrik\u00e1ban, Egyiptomban, Burkina Fas\u00f3ban \u00e9s a kor\u00e1bbi Szud\u00e1nban enged\u00e9lyezt\u00e9k id\u00e1ig. A NAFSN \u00e9s az AGRA a GMO-k tr\u00f3jai falova, ahogyan az Malawi eset\u00e9ben v\u00e9g\u00fcl ki is der\u00fclt.<\/p>\n

Mit jelent ez a gazd\u00e1kra \u00e9s a t\u00e1rsadalomra n\u00e9zve?<\/h3>\n

M\u00e9gis, a GMO-kt\u00f3l eltekintve mi a gond ezekkel a mez\u0151gazdas\u00e1got felvir\u00e1goztat\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9sekkel? F\u00e9lret\u00e9ve, de nem elfelejtve a m\u00e1shol r\u00e9szletesen dokument\u00e1lt k\u00f6rnyezeti probl\u00e9m\u00e1kat, az emberi meg\u00e9lhet\u00e9s szintj\u00e9n alapvet\u0151en az a probl\u00e9ma, hogy nem a jelenlegi gazd\u00e1k \u00e9s azok munk\u00e1j\u00e1n alapul\u00f3 t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9st, v\u00e9gs\u0151 soron \u00e9letm\u00f3dot jobb\u00edtan\u00e1k, hanem azt eleve lecser\u00e9ln\u00e9k, a gazd\u00e1kkal egy\u00fctt. A gazd\u00e1kat vagy \u0151 \u00e9rdekeiket k\u00e9pvisel\u0151 szervezeteket az eml\u00edtett egyezm\u00e9nyek t\u00e1rgyal\u00e1sa sor\u00e1n nem k\u00e9rdezt\u00e9k meg, mit gondolnak; minden z\u00e1rt ajt\u00f3k m\u00f6g\u00f6tt zajlott, \u00e9s nem azok jav\u00e1ra, akik\u00e9re elvileg \u00edg\u00e9rt\u00e9k.<\/p>\n

A nagy\u00fczemi, vegyszeres, g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott mez\u0151gazdas\u00e1g k\u00f6vetkezt\u00e9ben a m\u00e9g f\u00f6ldj\u00fcket m\u0171velni tud\u00f3 gazd\u00e1knak szabadalmi jogokkal v\u00e9dett import vet\u0151magot kell haszn\u00e1lniuk, amely j\u00f3val dr\u00e1g\u00e1bb a hagyom\u00e1nyosn\u00e1l, nemhogy ann\u00e1l, amit \u0151k maguk tesznek el betakar\u00edt\u00e1s ut\u00e1n j\u00f6v\u0151re; ez a v\u00e9g\u00e9n hitelspir\u00e1lhoz vezethet, mint ahogyan a GM gyapot tette Indi\u00e1ban. Ez csak keveseket \u00e9rintene, viszont \u00e9ppen az\u00e9rt, mert a legt\u00f6bb gazda sz\u00e1m\u00e1ra lehetetlen lenne \u00e1t\u00e1llni az \u00faj rendszerre, \u00e9s m\u00e1r most sincsenek abban a helyzetben, hogy hitelt kaphatn\u00e1nak.<\/p>\n

Sz\u00e1mtalan kutat\u00e1s alapj\u00e1n az is egyre ink\u00e1bb k\u00f6ztudott, hogy a marketingoszt\u00e1lyok \u00e1ll\u00edt\u00e1saival szemben a GM vet\u0151magoknak nincs az \u00e1tlagosn\u00e1l j\u00f3val nagyobb term\u00e9shozamuk. Ezt j\u00f3l kompenz\u00e1lja ugyan az amerikai monokult\u00far\u00e1s, szintetikus vegyszereket haszn\u00e1l\u00f3 mez\u0151gazdas\u00e1g, de \u00e9ppen ez az, ami nem adott Afrik\u00e1ban, \u00e9s \u00e9ppen ez az, amelyet l\u00e9tre szeretn\u00e9nek hozni az \u00faj Z\u00f6ld Forradalommal.<\/p>\n

A k\u00fclf\u00f6ldi jogv\u00e9dett vet\u0151magt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9s gyeng\u00edti vagy ellehetetlen\u00edti a helyi mez\u0151gazdas\u00e1gi fejleszt\u00e9seket \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3t, mert eltereli r\u00f3la a \ufb01gyelmet, ahogyan a p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1st is m\u00e1sfel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edtja. Ezen fel\u00fcl, a glob\u00e1lis piacr\u00f3l beszerzett vet\u0151mag mindig ki lesz t\u00e9ve a nemzetk\u00f6zi \u00e1rak ingadoz\u00e1sainak, m\u00edg ez a saj\u00e1t vet\u0151maggal nem t\u00f6rt\u00e9nhet meg.<\/p>\n

Mivel az afrikai gazd\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek a mez\u0151gazdas\u00e1g a f\u0151 meg\u00e9lhet\u00e9se, maga az \u00e9let, ez\u00e9rt a saj\u00e1t egzisztenci\u00e1jukat szolg\u00e1ltatn\u00e1k ki a glob\u00e1lis piac k\u00e9nye-kedv\u00e9nek, ezzel pedig az eg\u00e9sz helyi \u00e9lelmez\u00e9si rendszert cser\u00e9ln\u00e9k le egy glob\u00e1lisra, amelybe nincs belesz\u00f3l\u00e1suk. Lehets\u00e9ges, hogy az \u00faj rendszer el\u00e9g \u00e9lelmiszert termelne, hogy az \u00e9lelmiszer-biztons\u00e1ggal m\u00e1r nem lenne probl\u00e9ma, b\u00e1r ez D\u00e9l-Afrika eset\u00e9ben nem t\u00f6rt\u00e9nt meg, GMO-k ide vagy oda, az \u00fagynevezett \u00e9lelmiszer-\u00f6nrendelkez\u00e9st m\u00e9gis lehetetlenn\u00e9 tenn\u00e9, holott ez a j\u00f6v\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s \u00f6nell\u00e1t\u00e1sra k\u00e9pes mez\u0151gazdas\u00e1g\u00e1nak egyik alapfelt\u00e9tele.<\/p>\n

Gyarmatsors<\/h3>\n

L\u00e1tva a gazd\u00e1k z\u00fagol\u00f3d\u00e1s\u00e1t, az AGRA k\u00e9pvisel\u0151i elkezdt\u00e9k bevonni azokat a t\u00e1rgyal\u00e1sokba, de m\u00e1r t\u00fal k\u00e9s\u0151n ahhoz, hogy val\u00f3s v\u00e1ltoztat\u00e1sokat el\u00e9rhessenek. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben, Afrika Z\u00f6ld Forradalma \u00e9rdemben nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik att\u00f3l a mez\u0151gazdas\u00e1gi ir\u00e1nyt\u00f3l, amely a Vil\u00e1gbank \u00e9s az IMF kiigaz\u00edt\u00e1si programjainak \u00e9s hiteleinek k\u00f6vetkezt\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6tt \u00e9s \u00e9hez\u00e9sbe r\u00e1ntotta a kontinenst. V\u00e1rhat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeiben az eredeti Z\u00f6ld Forradalomt\u00f3l sem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, csup\u00e1n abban, hogy az \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyek helyett imm\u00e1r transznacion\u00e1lis v\u00e1llalatok tulajdon\u00e1ban vannak az imm\u00e1r nem \u201ecsoda\u201d vagy hibrid, hanem g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott vet\u0151magok, \u00edgy m\u00e9g a p\u00e9nz sem marad majd olyan m\u00e9rt\u00e9kben otthon, mint kor\u00e1bban.<\/p>\n

Egy elvontabb szinten a c\u00e9l az, hogy Afrik\u00e1ban az el\u0151vigy\u00e1zatoss\u00e1g elv\u00e9re alapozott biol\u00f3giai biztons\u00e1got \u00e9s az ahhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 jogszab\u00e1ly-alkot\u00e1si hagyom\u00e1nyt amerikai t\u00edpus\u00fa, \u201eel\u0151bb l\u00f6v\u00fcnk, azt\u00e1n k\u00e9rdez\u00fcnk\u201d t\u00edpus\u00fara cser\u00e9lj\u00e9k le, amely az amerikai \u00e9s glob\u00e1lis \u00e9rdekek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek eddig alapvet\u0151 akad\u00e1lya volt a t\u00e9rs\u00e9gben. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik most Amerika \u00e9s az EU k\u00f6z\u00f6tt a Transzatlanti Szabad-kereskedelmi Egyezm\u00e9ny (Transatlantic Trade and Investment Partnership \u2013 TTIP) t\u00e1rgyal\u00e1sa kapcs\u00e1n. Az a leereszked\u0151, kioktat\u00f3, patriarch\u00e1lis \u00e9s er\u0151szakos m\u00f3d azonban, ahogyan az \u00faj Z\u00f6ld Forradalmat bevezetn\u00e9k Afrik\u00e1ba, nem v\u00e9letlen\u00fcl id\u00e9z fel sz\u00f6rny\u0171 eml\u00e9keket a helyiekben. Ez lehet Afrika \u00fajragyarmatos\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n

A cikk m\u00e1sodik r\u00e9sze itt olvashat\u00f3.<\/a>
\n<\/strong><\/p>\n

\u00cdrta: Szab\u00f3 Tam\u00e1s<\/em><\/p>\n\t\t\t\n\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\n \t\t\t

\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\tV\u00e1laszd az \u00f6kogazd\u00e1lkod\u00e1st\n\t\t\t\t\t<\/a>\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t

N\u00e9zz ut\u00e1na annak, hogy mit eszel! Keresd az \u00f6kol\u00f3giai gazd\u00e1lkod\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 term\u00e9keket, \u00e9s v\u00e1laszd a helyi, szezon\u00e1lis \u00e9lelmiszereket.<\/p>\n\t\t\t\t \n Cselekszem\n <\/a>\n \t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/section>\n\t","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Afrika \u00f6sszetett \u00e9lelmez\u00e9si probl\u00e9m\u00e1ja \u00e9vtizedek \u00f3ta foglalkoztatja a politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kat, az ipari-gazdas\u00e1gi nagyhatalmakat, a tud\u00f3sokat, \u00e9s a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt is: mindenki hallott arr\u00f3l, hogy az afrikaiak \u00e9heznek. Ami viszont nem k\u00f6ztudott…<\/p>\n","protected":false},"author":27,"featured_media":4925,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ep_exclude_from_search":false,"p4_og_title":"","p4_og_description":"","p4_og_image":"","p4_og_image_id":"","p4_seo_canonical_url":"","p4_campaign_name":"","p4_local_project":"","p4_basket_name":"","p4_department":"","footnotes":""},"categories":[4,3],"tags":[18,19,21,35],"p4-page-type":[40],"class_list":["post-4924","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-ember-tarsadalom","category-termeszet-kornyezet","tag-beke","tag-egeszseg","tag-etkezes","tag-okogazdalkodas","p4-page-type-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4924","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/users\/27"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4924"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4924\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8972,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4924\/revisions\/8972"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4925"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4924"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4924"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4924"},{"taxonomy":"p4-page-type","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/p4-page-type?post=4924"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}