{"id":5101,"date":"2014-04-28T22:58:06","date_gmt":"2014-04-28T20:58:06","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=5101"},"modified":"2021-12-01T13:28:11","modified_gmt":"2021-12-01T12:28:11","slug":"felrenez-a-hatosag-tudomanyosan-indokolt-lenne-a-neonikotinoidok-tiltasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/5101\/felrenez-a-hatosag-tudomanyosan-indokolt-lenne-a-neonikotinoidok-tiltasa\/","title":{"rendered":"F\u00e9lren\u00e9z a hat\u00f3s\u00e1g? \u2013 Tudom\u00e1nyosan indokolt lenne a neonikotinoidok tilt\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

A\u00a0M\u00e9h\u00e9szet<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 szakmai foly\u00f3irat 2014. \u00e1prilisi sz\u00e1m\u00e1hoz k\u00fcld\u00f6tt cikk\u00fcnket \u00e9rthet\u0151 okokb\u00f3l, a terjedelmi korl\u00e1t miatt a szerkeszt\u0151s\u00e9g a kiker\u00fcl\u00e9s el\u0151tt k\u00e9nytelen volt ler\u00f6vid\u00edteni, \u00e9s kivenni a cikk v\u00e9gi hivatkoz\u00e1sokat. A rend kedv\u00e9\u00e9rt itt k\u00f6zz\u00e9tessz\u00fck az eredetileg elk\u00fcld\u00f6tt\u00a0sz\u00f6veget.<\/strong><\/p>\n

<\/a>
\n2013. december 1-j\u00e9n \u00e9letbe l\u00e9pett h\u00e1rom neonikotinoid rovar\u00f6l\u0151 szer uni\u00f3s korl\u00e1toz\u00e1sa. Vezet\u0151\u00a0kutat\u00f3int\u00e9zetek<\/a>szerint a neonikotinoid rovarirt\u00f3k \u00e1llnak nagym\u00e9rt\u00e9kben a vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 m\u00e9hpusztul\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt. A Greenpeace \u00e1ltal\u00a0\u00f6sszegzett kutat\u00e1sok<\/a>\u00a0(Tirrado, 2013) bemutatt\u00e1k, hogy a neonikotinoidok szinte minden mez\u0151gazdas\u00e1gi haszn\u00e1latn\u00e1l beker\u00fclnek a n\u00f6v\u00e9nyekbe, \u00e9s ez vesz\u00e9lyezteti a m\u00e9heket. A szigor\u00fa szakmai ellen\u0151rz\u00e9sen \u00e1tesett tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok szerint ezek a vegyszerek p\u00e9ld\u00e1ul idegrendszeri \u00e9s fiziol\u00f3giai k\u00e1rokat okoznak a m\u00e9heknek, nem is besz\u00e9lve arr\u00f3l, hogy a dolgoz\u00f3 m\u00e9hek t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kszerz\u00e9si k\u00e9pess\u00e9geit megzavarj\u00e1k, illetve immunrendszer\u00fcket gyeng\u00edtik. Az Eur\u00f3pai \u00c9lelmiszer-biztons\u00e1gi Hivatal (EFSA 2013) is\u00a0meg\u00e1llap\u00edtotta<\/a>, hogy ezen szerek kock\u00e1zatot jelentenek a m\u00e9hek sz\u00e1m\u00e1ra. A cs\u00e1v\u00e1zott magokb\u00f3l a hat\u00f3anyag a pollenbe, a nekt\u00e1rba \u00e9s a gutt\u00e1ci\u00f3s cseppbe jut, ezzel k\u00e1ros\u00edtva a m\u00e9heket. Az EFSA az EU-tag\u00e1llamok szak\u00e9rt\u0151inek v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t tartalmaz\u00f3 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se szerint, csak olyan n\u00f6v\u00e9nyek eset\u00e9n szabad e hat\u00f3anyagokat haszn\u00e1lni, melyek nem vonz\u00f3ak a m\u00e9hek sz\u00e1m\u00e1ra. A tagorsz\u00e1gok jelent\u0151s t\u00f6bbs\u00e9ge t\u00e1mogatta a korl\u00e1toz\u00e1st, de min\u0151s\u00edtett t\u00f6bbs\u00e9g nem alakult ki \u2013 15 uni\u00f3s tag\u00e1llam t\u00e1mogatta a korl\u00e1toz\u00e1st, 8 tag\u00e1llam szavazott ellene \u00e9s 4 tart\u00f3zkodott. Ez alapj\u00e1n az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g d\u00f6nt\u00f6tt e szerek haszn\u00e1lat\u00e1nak r\u00e9szleges felf\u00fcggeszt\u00e9se mellett, \u00e9s csak m\u00e9hek sz\u00e1m\u00e1ra nem attrakt\u00edv n\u00f6v\u00e9nyekn\u00e9l enged\u00e9lyezt\u00e9k egyel\u0151re a tov\u00e1bbi haszn\u00e1latot.<\/p>\n

Sokszor elhangzik a hat\u00f3s\u00e1g, a VM, a vegyszeripar \u00e9s a vet\u0151maggy\u00e1rt\u00f3k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, hogy a n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szer okozta m\u00e9rgez\u00e9sek az \u00f6sszes m\u00e9hpusztul\u00e1s csup\u00e1n 0,5-1, esetleg 5%-\u00e9rt felelnek \u2013 ez\u00e9rt nem szabad nagy jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtani a neonikotinoidok jelentette kock\u00e1zatoknak. Ilyenkor az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy a szak\u00e9rt\u0151k nem \u00e9rtik, vagy nem akarj\u00e1k meg\u00e9rteni a val\u00f3di probl\u00e9m\u00e1t, hogy nem az akut m\u00e9rgez\u00e9si esetek miatt javasolta az EFSA korl\u00e1tozni \u2013 \u00e9s a Greenpeace sz\u00e9les k\u00f6rben tiltani \u2013 a m\u00e9hvesz\u00e9lyes neonikotinoidokat, hanem a hal\u00e1los mennyis\u00e9gn\u00e9l kevesebb, de a m\u00e9heket m\u00e9gis k\u00e1ros\u00edt\u00f3 szublet\u00e1lis, hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sok miatt. B\u00e1r a most korl\u00e1tozott neonikotinoidok nagyon toxikusak a m\u00e9hekre, 3-5 nanogramm a f\u00e9lhal\u00e1los d\u00f3zis (LD50), \u00edgy elm\u00e9letben az egy cs\u00e1v\u00e1zott vet\u0151magon l\u00e9v\u0151 hat\u00f3anyag is t\u00f6bb mint 100.000 m\u00e9het tudna elpuszt\u00edtani, de m\u00e9gsem ez jelenti a f\u0151 vesz\u00e9lyt a m\u00e9hekre n\u00e9zve.<\/p>\n

Sz\u00e1mos szakcikkben, tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latban dokument\u00e1lt t\u00e9ny, hogy a most korl\u00e1tozott neonikotinoidok m\u00e1r a cs\u00e1v\u00e1z\u00e1sra jellemz\u0151 expoz\u00edci\u00f3 (pollen, nekt\u00e1r) eset\u00e9n is jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben lerontj\u00e1k a m\u00e9hek immunrendszer\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Kutat\u00e1sok mutatt\u00e1k be a\u00a0nosema<\/em>\u00a0miatti m\u00e9hhal\u00e1loz\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek jelent\u0151s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t neonikotinoidok jelent\u00e9ben (Alaux, 2010 \u00e9s Vidau, 2011). Egy kutat\u00e1s szerint tov\u00e1bb\u00e1, a klotinaidin k\u00e1ros\u00edtja a rovarok immunaktivit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s el\u0151seg\u00edti a v\u00edrusos patog\u00e9nek terjed\u00e9s\u00e9t h\u00e1zi m\u00e9hekn\u00e9l (Di Prisco, 2013). Egy kanadai vizsg\u00e1lat pedig azt bizony\u00edtotta, hogy ha a m\u00e9hek neonikotinoiddal cs\u00e1v\u00e1zott kukoric\u00e1sr\u00f3l gy\u0171jtenek, akkor megn\u0151 a v\u00edrusos megbeteged\u00e9sek sz\u00e1ma (IAPV, BQCV, DWV); r\u00e1ad\u00e1sul \u0151sszel t\u00f6bb atka lesz a kapt\u00e1rban, mint a kontrollcsal\u00e1dokn\u00e1l (Alburaki, 2013). M\u00e9g a Bayer is a saj\u00e1t sz\u00f3r\u00f3lapj\u00e1n \u00edrja \u2013 ahol termeszek ellen aj\u00e1nl imidaklopridot \u2013, hogy eg\u00e9szen kev\u00e9s hat\u00f3anyag hat\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r t\u00f6nkremegy a rovarok saj\u00e1t v\u00e9dekez\u0151 rendszere, \u00e9s a termeszeket a term\u00e9szetes talajlak\u00f3 gomb\u00e1k puszt\u00edtj\u00e1k el, melyek a szublet\u00e1lis mennyis\u00e9g\u0171 imidakloprid hat\u00e1s\u00e1ra 10 000-szer vesz\u00e9lyesebb\u00e9 v\u00e1lnak r\u00e1juk n\u00e9zve (Bayer \u2013 Premise200SC). Magyar\u00e1n biztosak lehet\u00fcnk benne, hogy nagyon sok m\u00e9hbetegs\u00e9g, nosem\u00e1s, v\u00edrusos, atk\u00e1s pusztul\u00e1s h\u00e1tter\u00e9ben a neonikotinoidok \u00e1llnak.<\/p>\n

Sok helyen le\u00edrt\u00e1k, a Greenpeace is \u00f6sszegezte (Tirrado, 2013) a M\u00e9hpusztul\u00e1s c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyban a neonikotinoidok egy\u00e9b szublet\u00e1lis hat\u00e1sait. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy sok kemik\u00e1li\u00e1t\u00f3l az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek nem azonnal elpusztulnak, hanem, mint fent is bemutattuk, hajlamosak lesznek betegs\u00e9gekre, esetleg m\u00e1s m\u00f3don k\u00e1rosodnak. A neonikotinoid kitetts\u00e9g t\u00f6bb szinten okozhat \u00e9lettani k\u00e1rosod\u00e1sokat, melyeket t\u00f6bbek k\u00f6zt a m\u00e9hek fejl\u0151d\u00e9si \u00fcteme, valamint a kapt\u00e1rsejtek torzul\u00e1sai alapj\u00e1n sz\u00e1mszer\u0171s\u00edtenek. A neonikotinoidok megzavarj\u00e1k a m\u00e9hek gy\u0171jt\u00e9si szok\u00e1sait, ami a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1st \u00e9s a tanul\u00e1st is befoly\u00e1solja. Ismert szublet\u00e1lis hat\u00e1s a m\u00e9hek t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si viselked\u00e9s\u00e9nek megzavar\u00e1sa, a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1st g\u00e1tl\u00f3 vagy a szagl\u00e1st cs\u00f6kkent\u0151 hat\u00e1s r\u00e9v\u00e9n. A neonikotinoidok emellett a tanul\u00e1si folyamatokra (azaz a vir\u00e1gok \u00e9s a kapt\u00e1r felismer\u00e9s\u00e9re, t\u00e9rbeli t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s) is jelent\u0151s hat\u00e1ssal vannak. Ezen k\u00e1ros\u00edt\u00f3 folyamatok szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl a m\u00e9hcsal\u00e1dok k\u00e1rosod\u00e1s\u00e1hoz, rossz esetben pusztul\u00e1s\u00e1hoz vezethetnek.<\/p>\n

A hat\u00f3s\u00e1g, VM \u00e1ltal hivatkozott 0,5-1-5%-os hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1ny teh\u00e1t a szab\u00e1lytalan haszn\u00e1latb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3, akut m\u00e9rgez\u00e9si esetekr\u0151l sz\u00f3l, nem fed \u00e1t jelen uni\u00f3s korl\u00e1toz\u00e1ssal, \u00e9s nem mutat semmit a neonikotinoidok szublet\u00e1lis, hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa k\u00e1ros hat\u00e1sair\u00f3l. Vagyis a m\u00e9hhal\u00e1loz\u00e1sok sokkal jelent\u0151sebb r\u00e9sz\u00e9\u00e9rt felel\u0151sek a neonikotinoidok, mint azt a hat\u00f3s\u00e1g, a miniszt\u00e9riumi \u00e9s az vegyipar nyilatkozataib\u00f3l k\u00f6vetkezne.<\/p>\n

Repk\u00e9nyi Zolt\u00e1n \u00e9s R\u00f3nai Anna cikk\u00e9ben (\u201eCs\u00e1v\u00e1ban a hat\u00f3s\u00e1g?\u201d<\/em>) azt \u00edrj\u00e1k, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerek egy\u00fcttes k\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1sait kivizsg\u00e1lj\u00e1k, \u00e1m ez csak akkor igaz, ha a hat\u00f3anyagok egy k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyben vannak alkalmazva. A gyakorlatban viszont a gazd\u00e1k egym\u00e1s ut\u00e1n haszn\u00e1lnak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vegyszereket, azok egy\u00fcttes hat\u00e1sait viszont nem vizsg\u00e1lja a hat\u00f3s\u00e1g. Pedig egy \u00e1tfog\u00f3 egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli vizsg\u00e1lat bemutatta, hogy \u00e1tlagosan h\u00e9tf\u00e9le, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rovarirt\u00f3 szert tartalmaztak az ott vett vir\u00e1gpor mint\u00e1k (Mullin, 2010.), \u00e9s hazai felm\u00e9r\u00e9sek szerint is a hazai m\u00e9hek \u00e1ltal hazahordott pollenben t\u00f6bbf\u00e9le rovarirt\u00f3 \u00e9s gomba\u00f6l\u0151 szer is rendre kimutathat\u00f3. Sz\u00e1mos egy\u00fcttes hat\u00e1s ismert: a nem m\u00e9hvesz\u00e9lyes\u00a0tiakloprid<\/em>\u00a0neonikotinoid p\u00e9ld\u00e1ul gomba\u00f6l\u0151k jelenl\u00e9t\u00e9ben ak\u00e1r t\u00f6bb mint ezerszeresen m\u00e9hm\u00e9rgez\u0151bb\u00e9 v\u00e1lik (Iwasa, 2004); az EBI gomba\u00f6l\u0151k \u00e9s a neonikotinoidok, illetve piretroidok szinergikus hat\u00e1sair\u00f3l az EFSA-jelent\u00e9s is \u00edrt.<\/p>\n

Prof. Dr. Benedek P\u00e1l azt \u00edrja Csuja L\u00e1szl\u00f3 cikk\u00e9hez \u00edrt komment\u00e1rj\u00e1ban, hogy nincs megfelel\u0151en tudom\u00e1nyosan dokument\u00e1lva, hogy a neonikotinoidok felsz\u00edv\u00f3dnak a cs\u00e1v\u00e1zott magb\u00f3l, \u00e9s megjelennek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00f6v\u00e9nyi r\u00e9szekben. Ehhez k\u00e9pest sz\u00e1mos magas szint\u0171 tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3, valamint az EFSA 2013 \u00e9v eleji\u00a0jelent\u00e9se<\/a>\u00a0is bemutatja, hogy amikor a cs\u00e1v\u00e1zott vet\u0151mag cs\u00edr\u00e1zni \u00e9s n\u0151ni kezd, a neonikotinoid vegy\u00fcletek sz\u00e9tterjednek a n\u00f6v\u00e9nyek sz\u00e1r\u00e1ban \u00e9s level\u00e9ben, \u00e9s az eg\u00e9sz nedvkering\u00e9s\u00e9ben. Bonmatin \u00e9s munkat\u00e1rsai (Bonmatin, 2005) francia szabadf\u00f6ldi kukoricamint\u00e1kban mutattak ki imidaklopridot. A sz\u00e1rban \u00e9s lev\u00e9lben \u00e1talgosan 4,1 mikrogramm\/kg-ot, a h\u00edm vir\u00e1gban 6,6 m\u00edg a pollenben \u00e1tlagosan 2,1 \u00b5g\/kg volt a kimutathat\u00f3 vegyszer marad\u00e9k Hasonl\u00f3 \u00e9rt\u00e9kek kor\u00e1bban napraforg\u00f3ban \u00e9s repc\u00e9ben is kimutattak. A kor\u00e1bban eml\u00edtett egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli felm\u00e9r\u00e9s sor\u00e1n is gyakran tal\u00e1ltak a vir\u00e1gporban \u00e9s a m\u00e9hviaszban neonikotinoid szermaradv\u00e1nyokat is, noha \u00e1ltal\u00e1ban kisebb mennyis\u00e9gben, mint piretroidokat. Ennek ellen\u00e9re, az egyik vir\u00e1gpor minta kifejezetten magas imidakloprid szintet tartalmazott (Mullin, 2010). A padovai egyetem kutat\u00f3i (Girolami, 2009) cs\u00e1v\u00e1zott kukorica lev\u00e9l gutt\u00e1ci\u00f3s cseppekben rendre 10 mg\/l feletti mennyis\u00e9gben tal\u00e1lt neonikotinoidot. Maximum 100 mg\/l volt a tiametox\u00e1m \u00e9s a klotianidin; 200 mg\/l az imidakloprid koncentr\u00e1ci\u00f3. A kutat\u00f3k meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogyha a m\u00e9hek elfogyasztott\u00e1k a gutt\u00e1ci\u00f3s cseppeket neonikotinoiddal cs\u00e1v\u00e1zott kukoric\u00e1n, akkor p\u00e1r percen bel\u00fcl elpusztultak. Id\u00e9n t\u00f6bb gutt\u00e1ci\u00f3s csepp m\u00e9r\u00e9st v\u00e9geztek Magyarorsz\u00e1gon is. A K\u00c9KI hazai kukorica gutt\u00e1ci\u00f3s cseppjeit vizsg\u00e1lta (M\u00f6rtl, 2013) f\u00e9lszabadf\u00f6ldi \u00e9s laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. Ez ut\u00f3bbi mint\u00e1kban a kezdeti 160 ppm (mg\/l) feletti \u00e9rt\u00e9kben tal\u00e1ltak klotianidint (Cruiser). A szerz\u0151k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen aggaszt\u00f3nak tartj\u00e1k, hogy a f\u00e9lszabadf\u00f6ldi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletben m\u00e9g az \u00fcltet\u00e9s ut\u00e1ni 56. napon is a levelek sz\u00e9l\u00e9r\u0151l gy\u0171jt\u00f6tt cseppekben 371 ng\/ml klotianidin volt m\u00e9rhet\u0151, ami alapj\u00e1n kijelentik, hogy\u00a0\u201ea m\u00e9hek eset\u00e9ben is a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa kitetts\u00e9ggel kell sz\u00e1molni\u201d<\/em>. A Greenpeace is v\u00e9gzett hazai gutt\u00e1ci\u00f3scsepp-vizsg\u00e1latokat (Simon, 2013), a szabadf\u00f6ldi cs\u00e1v\u00e1zott kukorica (Poncho \u00e9s Cruiser) eset\u00e9n. A kutat\u00e1s meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a kukorican\u00f6v\u00e9ny \u00e1ltal kiv\u00e1lasztott gutt\u00e1ci\u00f3s folyad\u00e9kban az \u00e9rintett rovar\u00f6l\u0151 szerek a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldi permetez\u00e9sn\u00e9l enged\u00e9lyezett, s\u0151t ak\u00e1r ann\u00e1l jelent\u0151sebb hat\u00f3anyag-koncentr\u00e1ci\u00f3ban is jelen lehetnek (55 mg\/l maximum\u00e9rt\u00e9k). Kijelenthetj\u00fck, hogy az ilyen vegyszerekkel kezelt vet\u0151magokb\u00f3l kihajtott haszonn\u00f6v\u00e9nyek sarjad\u00e1si cseppjei a m\u00e9hek \u00e9s m\u00e1s beporz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra heteken \u00e1t hal\u00e1los d\u00f3zisban tartalmaznak rovar\u00f6l\u0151 szereket.<\/p>\n

Sokan elfelejtkeznek arr\u00f3l a probl\u00e9m\u00e1r\u00f3l is, hogy ezen neonikotinoidok a talajban k\u00f6nnyed\u00e9n sok, ak\u00e1r 4-5 \u00e9vig is megmaradnak (Miles, 1993). A talajban felhalmoz\u00f3d\u00f3, lefoly\u00f3 vizekkel az \u00e1rokpartra jut\u00f3 vegyszerek m\u00e1s m\u00e9hek sz\u00e1m\u00e1ra vonz\u00f3 haszonn\u00f6v\u00e9nyekben, vadvir\u00e1gokban is megjelenhetnek. \u00cdgy a m\u00e9hek sz\u00e1m\u00e1ra nem attrakt\u00edv n\u00f6v\u00e9nyekn\u00e9l t\u00f6rt\u00e9n\u0151, nem korl\u00e1tozott felhaszn\u00e1l\u00e1s a tov\u00e1bbiakban is kock\u00e1zatot jelenthet a beporz\u00f3kra.<\/p>\n

A hat\u00f3s\u00e1g \u00e9s az n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151szer-gy\u00e1rt\u00f3k is folyton arra hivatkoznak, hogy a l\u00e9tez\u0151 legszigor\u00fabb toxikol\u00f3giai vizsg\u00e1latok ut\u00e1n ker\u00fclhet egy-egy szer a forgalomba, ami teh\u00e1t a piacon van az maxim\u00e1lisan biztons\u00e1gos. Ennek t\u00fckr\u00e9ben meglep\u0151, hogy mi\u00e9rt der\u00fcl ki folyton forgalomban l\u00e9v\u0151 szerekr\u0151l, hogy a kor\u00e1bban hit szintn\u00e9l sokkal nagyobb a r\u00e1kkock\u00e1zatuk, k\u00e1ros\u00edtj\u00e1k a gyermekek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, a magzatokat, esetleg a m\u00e9heinket. Ha olyan t\u00f6k\u00e9letes lenne a rendszer, akkor nem lenne sz\u00fcks\u00e9g jelen neonikotinoidok fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1ra, a fipronil betilt\u00e1s\u00e1ra sem. Az uni\u00f3s el\u0151vigy\u00e1zatoss\u00e1g elve alapj\u00e1n nem haszn\u00e1lhatn\u00e1nk egy vegyi anyagot sem, am\u00edg nem z\u00e1rjuk ki annak k\u00e1ros hat\u00e1sait. Jelen esetben eredetileg m\u00e9gis \u00fagy lettek enged\u00e9lyezve ezen neonikotinoidok, hogy nem volt kiz\u00e1rva a k\u00e1ros hat\u00e1s. R\u00e1ad\u00e1sul a k\u00f6zelm\u00faltban kider\u00fclt, hogy a gy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9geknek volt inform\u00e1ci\u00f3juk ezen anyagok rovarokra gyakorolt szublet\u00e1lis hat\u00e1sair\u00f3l, csak ezt elhallgatt\u00e1k. \u00c9n magam eml\u00e9kszem, hogy t\u00f6bb mint 10 \u00e9ve milyen vehemenci\u00e1val v\u00e9dt\u00e9k a hat\u00f3s\u00e1g \u00e9s az ipar k\u00e9pvisel\u0151i a m\u00e1ra m\u00e1r elfogadhatatlanul vesz\u00e9lyesnek \u00edt\u00e9lt anyagokat, mint az endoszulf\u00e1n vagy az atrazin. Jelenleg pedig t\u00f6meg\u00e9vel haszn\u00e1lunk az emberi hormonrendszert k\u00e1ros\u00edt\u00f3 (endokrin diszraptor) n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szereket, pedig uni\u00f3s rendelet mondja ki, hogy ki kellene az ilyen anyagokat vonni, \u00e9s haszn\u00e1ljuk tov\u00e1bb a neonikotinoidokat is m\u00e9g sz\u00e1mos ter\u00fcleten, pedig egy\u00e9rtelm\u0171 a kock\u00e1zatuk a beporz\u00f3kra n\u00e9zve. S\u0151t egy decemberben bemutatott EFSA-jelent\u00e9s szerint m\u00e9g az emberi idegrendszer fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t is k\u00e1ros\u00edthatj\u00e1k egyes neonikotinoidok.<\/p>\n

Simon Gergely
\nvegyianyag-szak\u00e9rt\u0151, Greenpeace<\/p>\n