{"id":5828,"date":"2019-12-02T10:39:17","date_gmt":"2019-12-02T09:39:17","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=5828"},"modified":"2019-12-02T10:39:18","modified_gmt":"2019-12-02T09:39:18","slug":"a-muanyag-karos-hatasai-melyekbe-sokszor-bele-sem-gondolunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/5828\/a-muanyag-karos-hatasai-melyekbe-sokszor-bele-sem-gondolunk\/","title":{"rendered":"A m\u0171anyag k\u00e1ros hat\u00e1sai, melyekbe sokszor bele sem gondolunk"},"content":{"rendered":"\n

A vil\u00e1g m\u0171anyag\u00e9hs\u00e9ge nem csillapodik. A PET-palackok \u00e9s nejlonzacsk\u00f3k k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl kedvez\u0151 megold\u00e1st jelentenek a c\u00e9geknek, ugyanis az eldobhat\u00f3 m\u0171anyagok haszn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l ered\u0151 hullad\u00e9k kezel\u00e9s\u00e9t d\u00f6nt\u0151en a t\u00e1rsadalomra h\u00e1r\u00edthatj\u00e1k. Mindez\u00e9rt viszont bolyg\u00f3nk, az \u00e9l\u0151vil\u00e1g \u00e9s mi magunk is igen nagy \u00e1rat fizet\u00fcnk. Az alapanyag kitermel\u00e9st\u0151l a gy\u00e1rt\u00e1son \u00e9s haszn\u00e1laton \u00e1t a hullad\u00e9kk\u00e1 v\u00e1l\u00e1sig, a m\u0171anyag teljes \u00e9letciklusa sor\u00e1n szennyez. \u00c1rt az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnknek, a gyakran kiforratlan hullad\u00e9kkezel\u00e9s ar\u00e1nytalanul nagy m\u00e9rt\u00e9kben s\u00fajtja a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban \u00e9l\u0151 embereket, a fokoz\u00f3d\u00f3 kl\u00edmav\u00e9szhelyzetben a m\u0171anyag pedig csak olaj a t\u0171zre. <\/strong><\/p>\n\n

\"\"

\u00a9 Chris Jordan CC2.0 <\/figcaption><\/figure>\n\n

Tekn\u0151s orr\u00e1ba szorult sz\u00edv\u00f3sz\u00e1llal, nagy csendes-\u00f3ce\u00e1ni szem\u00e9tsziget, felboncolt madarak gyomr\u00e1ban tal\u00e1lt m\u0171anyag hullad\u00e9k. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1r sok ember agy\u00e1ba bele\u00e9gtek ezek a r\u00e9miszt\u0151 \u00e9s egyben elkeser\u00edt\u0151 k\u00e9pek. M\u00e9gis, a m\u0171anyagtermel\u00e9s glob\u00e1lis szinten egyre csak n\u0151, \u00e9s az egyszer haszn\u00e1latos m\u0171anyagok okozta probl\u00e9ma m\u00e9g az \u00f3ce\u00e1nokban \u00fasz\u00f3 PET-palackok k\u00e9rd\u00e9s\u00e9n is t\u00falmutat. De mit is \u00e9rt\u00fcnk pontosan ezalatt?<\/p>\n\n

A m\u0171anyag k\u00e1ros az emberi eg\u00e9szs\u00e9gre<\/h3>\n\n

A m\u0171anyag m\u00e1r el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, s\u0151t az ehhez haszn\u00e1lt alapanyag kitermel\u00e9se sor\u00e1n k\u00e1ros hat\u00e1ssal van mind a k\u00f6rnyezetre, mind pedig az emberi eg\u00e9szs\u00e9gre. El\u00e9g csak abba belegondolni, hogy a hagyom\u00e1nyos m\u0171anyag alapanyaga a k\u0151olaj. A m\u0171anyag legy\u00e1rt\u00e1sa l\u00e9gszennyez\u00e9ssel j\u00e1r<\/a>, mely az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 \u00fczemek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9re rendk\u00edv\u00fcl k\u00e1ros hat\u00e1ssal van. <\/p>\n\n

Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban et\u00e1nb\u00f3l is k\u00e9sz\u00edtenek m\u0171anyagot, melyet egy \u00fagynevezett hidraulikus repeszt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1ssal nyernek ki. Tanulm\u00e1nyok bizony\u00edtj\u00e1k az elj\u00e1r\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl s\u00falyos eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t: a k\u00f6zelben \u00e9l\u0151 v\u00e1rand\u00f3s any\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben magasabb a kock\u00e1zata a korasz\u00fcl\u00e9snek, valamint a technika alkalmaz\u00e1sa sor\u00e1n a szennyez\u0151 anyagok sokszor a k\u00f6rny\u00e9k iv\u00f3v\u00edzforr\u00e1saiba is beker\u00fclnek.<\/p>\n\n

\"Imported

\u00a9 Fully Syafi \/ Greenpeace
\u00a9 Fully Syafi \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

\u00c9s ekkor m\u00e9g a haszn\u00e1latb\u00f3l ered\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1sokr\u00f3l nem is besz\u00e9lt\u00fcnk. A m\u0171anyagokb\u00f3l ugyanis k\u00e1ros anyagok old\u00f3dnak ki, amik az ebbe csomagolt \u00e9lelmiszer vagy ital fogyaszt\u00e1sa sor\u00e1n a szervezet\u00fcnkbe ker\u00fclnek. A m\u0171anyaghoz adott vegy\u00fcletek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9melyik m\u00e1r kis d\u00f3zisban kock\u00e1zatot jelent az emberi eg\u00e9szs\u00e9gre, roncsolj\u00e1k a hormonrendszert \u00e9s vannak k\u00f6z\u00f6tt\u00fck r\u00e1kkock\u00e1zat\u00fa anyagok is. Ezek a vegy\u00fcletek egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a m\u0171anyag tart\u00f3ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt, rugalmass\u00e1g\u00e1\u00e9rt \u00e9s sz\u00edn\u00e9\u00e9rt felelnek. <\/p>\n\n

A m\u0171anyagszennyez\u00e9s nagy m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9rinti a szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151ket <\/h3>\n\n

A m\u0171anyagba csomagolt term\u00e9kek elterjed\u00e9se hatalmas terhet r\u00f3 azokra az orsz\u00e1gokra, ahol korl\u00e1tozott a hullad\u00e9kfeldolgoz\u00e1s vagy \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge. Olyan helyekr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, ahol a m\u0171anyag haszn\u00e1lata m\u00e9g \u00fajkelet\u0171 jelens\u00e9g, \u00e9s ahol egy\u00e1ltal\u00e1n nincsenek felk\u00e9sz\u00fclve arra, hogy a keletkez\u0151 m\u0171anyag szemetet megfelel\u0151en kezelj\u00e9k.<\/p>\n\n

\"Brand

\u00a9 Djuli Pamungkas \/ Greenpeace
\u00a9 Djuli Pamungkas \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

Mi ennek a k\u00f6vetkezm\u00e9nye? A m\u0171anyag elbor\u00edtja az utc\u00e1kat, a csatorn\u00e1kat, term\u00e9szetes v\u00edzfoly\u00e1sokat, mert nincs m\u00f3d azok t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra, ezek az er\u0151sen szennyezett helyek pedig meleg\u00e1gyai lesznek a betegs\u00e9geknek. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00fanyogok fokozott szaporulata a m\u0171anyaghullad\u00e9k-torlaszok miatt megreked\u0151 vizekben, ami maga ut\u00e1n vonja a dengue-l\u00e1z \u00e9s a mal\u00e1ria gyors terjed\u00e9s\u00e9t. 400 000 \u00e9s 1 milli\u00f3 f\u0151 k\u00f6z\u00e9 tehet\u0151 azoknak az embereknek a sz\u00e1ma<\/a>, akik k\u00f6zvetlen\u00fcl a kezeletlen, felhalmoz\u00f3d\u00f3 szem\u00e9t okozta megbeteged\u00e9sekben halnak meg.<\/p>\n\n

M\u00edg az egyes orsz\u00e1goknak kell kialak\u00edtaniuk \u00e9s fejleszteni\u00fck a hullad\u00e9kkezel\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges infrastrukt\u00far\u00e1t, a fogyaszt\u00e1si cikkeket gy\u00e1rt\u00f3 \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u0151 v\u00e1llalatoknak a felel\u0151ss\u00e9ge az, hogy term\u00e9keiket ne terjessz\u00e9k olyan piacokon, melyek azok fogad\u00e1s\u00e1ra \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a keletkez\u0151 hullad\u00e9k kezel\u00e9s\u00e9re \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n nincsenek felk\u00e9sz\u00fclve. A fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban \u00e9l\u0151 alacsony j\u00f6vedelm\u0171 lakoss\u00e1g gyakorlatilag a felhalmoz\u00f3d\u00f3 szem\u00e9tben k\u00e9nytelen \u00e9lni, \u00e9s a t\u00e1rsadalom eme legsebezhet\u0151bb r\u00e9tege az, akik jelenleg valamif\u00e9le hullad\u00e9kgazd\u00e1lkod\u00e1st folytatnak. Sokan kutatnak a m\u0171anyag hullad\u00e9kban p\u00e9ld\u00e1ul \u00fajrahasznos\u00edthat\u00f3 PET-palackok ut\u00e1n, hogy azokat azt\u00e1n eladva egy kev\u00e9ske p\u00e9nzhez jussanak. Ez a tev\u00e9kenys\u00e9g nemhogy csak illeg\u00e1lis, de igen vesz\u00e9lyes is, mert ki tudja, milyen k\u00e1ros anyagok rejlenek a szem\u00e9tkupacban. <\/p>\n\n

\"Olusosum

\u00a9 Greenpeace \/ Kristian Buus
\u00a9 Greenpeace \/ Kristian Buus<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

Egy\u00e9bk\u00e9nt a fejlett orsz\u00e1gok hullad\u00e9kgazd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1ra jellemz\u0151, hogy a m\u0171anyag \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s k\u00f6lts\u00e9ges \u00e9s nem kifizet\u0151d\u0151. \u00c9ppen ez\u00e9rt, a nagy hullad\u00e9ktermel\u0151 orsz\u00e1gok a szemetet ink\u00e1bb a kev\u00e9sb\u00e9 szab\u00e1lyozott fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokba \u201eexport\u00e1lj\u00e1k\u201d, ahol a munkaer\u0151 is olcs\u00f3bb. Az ily m\u00f3don elsz\u00e1ll\u00edtott hullad\u00e9k nagy r\u00e9sz\u00e9t K\u00edna vette fel eg\u00e9szen 2018-ig, amikor is az orsz\u00e1g megel\u00e9gelte ezt \u00e9s becsukta kapuit. Mostanra Indon\u00e9zia, Thaif\u00f6ld \u00e9s Malajzia v\u00e1lt a c\u00e9lpontj\u00e1v\u00e1 a nyugatr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 szem\u00e9tsz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyoknak, \u00e1m a k\u00f6zelm\u00faltban ezek az orsz\u00e1gok is elkezdt\u00e9k korl\u00e1tozni a hullad\u00e9kimportot<\/p>\n\n

De nem csak a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok szeg\u00e9nyeit \u00e9rinti a m\u0171anyag probl\u00e9ma, hiszen a gy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s hullad\u00e9kfeldolgoz\u00e1s hely\u00e9t a fejlett orsz\u00e1gokban is rendszerint a szeg\u00e9nyebb negyedek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n alak\u00edtj\u00e1k ki. Amerik\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul a hullad\u00e9k\u00e9get\u0151k 79%-\u00e1t telep\u00edtett\u00e9k a szeg\u00e9nyebb \u00f6vezetek k\u00f6zel\u00e9be.<\/p>\n\n

De mi k\u00f6ze a m\u0171anyagnak a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1shoz?<\/h3>\n\n

Mivel a legy\u00e1rtott m\u0171anyag legnagyobb r\u00e9sze fosszilis t\u00fczel\u0151anyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl, ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a m\u0171anyaghaszn\u00e1lat hozz\u00e1j\u00e1rul a kl\u00edmakr\u00edzishez is. Az anyag el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, haszn\u00e1lata \u00e9s az ebb\u0151l keletkez\u0151 hullad\u00e9k felsz\u00e1mol\u00e1sa jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben felel az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1\u00e9rt, amit ha nem f\u00e9kez\u00fcnk meg, nem fogjuk tudni 1,5 fok alatt tartani a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9st. A m\u0171anyag el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ezen k\u00edv\u00fcl rendk\u00edv\u00fcl energiaig\u00e9nyes is. Amennyiben a m\u0171anyaggy\u00e1rt\u00e1s ugyanilyen m\u00e9rt\u00e9kben folytat\u00f3dik, akkor 2050-re el\u00e9rhetj\u00fck az \u00e9vi 56 gigatonna CO2e kibocs\u00e1t\u00e1st<\/a>.<\/p>\n\n

\"Plastic

\u00a9 Ecoton \/ Fully Handoko
\u00a9 Ecoton \/ Fully Handoko<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

A hullad\u00e9kgazd\u00e1lkod\u00e1s szint\u00e9n komoly karbonl\u00e1bnyomot hagy maga ut\u00e1n. \u00d6sszehasonl\u00edtva p\u00e9ld\u00e1ul a hullad\u00e9klerak\u00e1ssal vagy az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1ssal, az \u00e9get\u00e9s sor\u00e1n szabadul fel a legt\u00f6bb \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1z \u2013 \u00e9s az \u00e9get\u00e9s, mint hullad\u00e9kkezel\u00e9si m\u00f3d egyre elterjedtebb\u00e9 v\u00e1lik. 2019-ben hozz\u00e1vet\u0151legesen 850 milli\u00f3 tonna<\/a> CO2e \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1z keletkezik majd \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben a m\u0171anyaghullad\u00e9kok gy\u00e1rt\u00e1sa \u00e9s el\u00e9get\u00e9se ok\u00e1n. Ez a sz\u00e1m annyi, mint amennyit 189 \u00e1tlagos (\u00f6tsz\u00e1z megawattos) sz\u00e9ner\u0151m\u0171 \u00e1ll\u00edt el\u0151.<\/p>\n\n

Hogy reag\u00e1lnak erre a c\u00e9gek?<\/h3>\n\n

Annak ellen\u00e9re, hogy m\u00e1r glob\u00e1lisan is \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a sz\u00e1nd\u00e9k a hullad\u00e9kok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re, a c\u00e9gek tov\u00e1bbra is n\u00f6vekv\u0151 \u00fctemben \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151 az egyszer haszn\u00e1latos m\u0171anyagokat, valamint \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb m\u0171anyaggy\u00e1rt\u00f3 \u00fczemekbe inveszt\u00e1lnak. A t\u00e1rsadalmi nyom\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra sok c\u00e9g felismerte, hogy l\u00e9pni\u00fck kell a m\u0171anyag hullad\u00e9k megf\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben, de egyel\u0151re a vil\u00e1gv\u00e1llalatok t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge csak addig jutott el, hogy a hagyom\u00e1nyos m\u0171anyagot m\u00e1s, egyszer haszn\u00e1latos anyaggal helyettes\u00edtse. A pap\u00edrcsomagol\u00e1s, biom\u0171anyag \u00e9s \u00fajrahasznos\u00edtott m\u0171anyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt term\u00e9kek \u00fcgyes marketingfog\u00e1sok, de a hullad\u00e9kprobl\u00e9ma ezzel nem old\u00f3dik meg. Ugyan\u00fagy r\u00f6vid \u00e9let\u0171, egyszeri haszn\u00e1lat ut\u00e1n eldobhat\u00f3 dolgokr\u00f3l van sz\u00f3, melyek nagy r\u00e9sze sajnos a term\u00e9szetben fog kik\u00f6tni. <\/p>\n\n

\"\"

\u00a9 Katk\u00f3 Blanka<\/figcaption><\/figure>\n\n

Erre a probl\u00e9m\u00e1ra pedig az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s sem jelent megold\u00e1st, mivel az eddig megtermelt m\u0171anyagnak t\u00f6bb mint 90%-\u00e1t nem hasznos\u00edtott\u00e1k \u00fajra. Csak a m\u0171anyaggy\u00e1rt\u00e1s drasztikus cs\u00f6kkent\u00e9se fogja megoldani ezt a helyzetet \u00e9s lebontani a hullad\u00e9khegyeket. Ez pedig akkor fog bek\u00f6vetkezni, ha a gazdas\u00e1gi, politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k is felismerik a jelenlegi gyakorlat fenntarthatatlans\u00e1g\u00e1t, \u00e9s hajland\u00f3ak lesznek olyan rendszerekbe fektetni, melyek az \u00fajrat\u00f6lt\u00e9sen \u00e9s \u00fajrahaszn\u00e1laton alapulnak. PET-palack helyett \u00fajrat\u00f6lthet\u0151 kulacs, nejlonzacsk\u00f3 helyett v\u00e1szont\u00e1ska, eldobhat\u00f3 \u00e9telhord\u00f3 doboz helyett tart\u00f3s t\u00e1rol\u00f3ed\u00e9ny. Ez ennyire egyszer\u0171. <\/p>\n\n

Forr\u00e1s: https:\/\/www.breakfreefromplastic.org\/globalbrandauditreport2019<\/a><\/p>\n\n

A hivatkozott sz\u00e1mok \u00e9s adatok a glob\u00e1lis felm\u00e9r\u00e9s dokument\u00e1ci\u00f3ja szerint ker\u00fcltek k\u00f6zl\u00e9sre.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A m\u0171anyag k\u00e1ros hat\u00e1sai, melyekbe sokszor bele sem gondolunk A vil\u00e1g m\u0171anyag\u00e9hs\u00e9ge nem csillapodik. A PET-palackok \u00e9s nejlonzacsk\u00f3k k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl kedvez\u0151 megold\u00e1st jelentenek a c\u00e9geknek, ugyanis az eldobhat\u00f3 m\u0171anyagok haszn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l ered\u0151…<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":5837,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ep_exclude_from_search":false,"p4_og_title":"","p4_og_description":"[caption id=\"attachment_5832\" align=\"alignnone\" width=\"1200\"]\"Imported A plastic bottle of Coca Cola stacks among imported plastic waste at a dumpsite in Mojokerto, East Java, Indonesia. According to a Greenpeace report, Southeast Asia countries including Thailand, Vietnam, Malaysia and Indonesia have accepted more imported plastic waste, since China banned plastic waste imports in January 2018.[\/caption]\r\n[caption id=\"attachment_5832\" align=\"alignnone\" width=\"1200\"]\"Imported A plastic bottle of Coca Cola stacks among imported plastic waste at a dumpsite in Mojokerto, East Java, Indonesia. According to a Greenpeace report, Southeast Asia countries including Thailand, Vietnam, Malaysia and Indonesia have accepted more imported plastic waste, since China banned plastic waste imports in January 2018.[\/caption]\r\n[caption id=\"attachment_3551\" align=\"alignnone\" width=\"788\"]\"Stomach Needs onscreen credit \"Chris Jordan CC2.0'
The unaltered stomach contents of a dead albatross chick photographed on Midway Atoll National Wildlife Refuge in the Pacific in September 2009 include plastic marine debris fed the chick by its parents.[\/caption]\r\n[caption id=\"attachment_5839\" align=\"alignnone\" width=\"1200\"]\"Plastic People collect plastic scraps and paper to take to a local factory, where it is burned as fuel. One small truckload earns 10 USD. Bangkun Village, Pungging District, Mojokerto Regency.[\/caption]","p4_og_image":"","p4_og_image_id":"","p4_seo_canonical_url":"","p4_campaign_name":"not set","p4_local_project":"","p4_basket_name":"not set","p4_department":"","footnotes":""},"categories":[4],"tags":[23],"p4-page-type":[40],"class_list":["post-5828","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-ember-tarsadalom","tag-muanyag","p4-page-type-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5828","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5828"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5828\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5847,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5828\/revisions\/5847"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5837"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5828"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5828"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5828"},{"taxonomy":"p4-page-type","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/p4-page-type?post=5828"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}