{"id":6521,"date":"2020-04-26T08:48:10","date_gmt":"2020-04-26T06:48:10","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=6521"},"modified":"2023-05-11T10:22:59","modified_gmt":"2023-05-11T08:22:59","slug":"csernobil-aktualitasa-34-ev-utan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/6521\/csernobil-aktualitasa-34-ev-utan\/","title":{"rendered":"Csernobil aktualit\u00e1sa 34 \u00e9v ut\u00e1n"},"content":{"rendered":"\n

Mik\u00f6zben az HBO Csernobil sorozat\u00e1nak t\u00e9telmondata \u2013 \u201eNem j\u00f3, de nem is tragikus.\u201d<\/em> \u2013 m\u00e1ra glob\u00e1lis m\u00e9m lett, az elm\u00falt hetekben kicsiben megism\u00e9telte mag\u00e1t a csernobili t\u00f6rt\u00e9nelem. Az egykori er\u0151m\u0171vet k\u00f6r\u00fclvev\u0151 lez\u00e1rt z\u00f3n\u00e1ban ugyanis hetekig erd\u0151t\u00fczek tomboltak. A hat\u00f3s\u00e1gi k\u00f6zl\u00e9sek csak n\u00e9h\u00e1ny t\u00edz hekt\u00e1rr\u00f3l sz\u00f3ltak, a f\u00fcggetlen m\u00e9r\u00e9si adatok szerint azonban t\u00f6bb t\u00edzezer hekt\u00e1rt \u00e9rintettek a t\u00fczek: a hivatalos \u00e9s a val\u00f3s adatok k\u00f6z\u00f6tt teh\u00e1t 1000-szeres elt\u00e9r\u00e9s volt. A forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3k zseni\u00e1lis mondata, amely m\u00e1ra vil\u00e1gszerte az igazs\u00e1got elhazudni pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 hat\u00f3s\u00e1gok jelk\u00e9pe lett, \u00fajra val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt. A figyelmeztet\u00e9s pont id\u0151ben \u00e9rkezett: a koronav\u00edrus-j\u00e1rv\u00e1ny ut\u00e1n a korm\u00e1nyok rengeteg p\u00e9nzt fognak k\u00f6lteni a gazdas\u00e1g \u00fajraind\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Mindannyiunk \u00e9rdeke, hogy a p\u00e9nz\u00fcnket a biztons\u00e1gos, az emberis\u00e9get \u00e9s k\u00f6rnyezetet nem vesz\u00e9lyeztet\u0151 meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok terjeszt\u00e9s\u00e9re ford\u00edts\u00e1k.<\/strong><\/p>\n\n

\"Abandoned
Pripjaty, a \u201eszellemv\u00e1ros\u201d, amelynek egykor 50 ezer lak\u00f3ja volt, ma teljesen kihalt. <\/a>
\u00a9 Denis Sinyakov \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

A h\u00edrek szerint viccb\u0151l gy\u00fajtotta fel a szemetet \u00e1prilis elej\u00e9n az a 27 \u00e9ves ukr\u00e1n f\u00e9rfi, aki miatt mostanra az egykori csernobili er\u0151m\u0171 k\u00f6r\u00fcli tiltott z\u00f3na ukrajnai r\u00e9sz\u00e9nek csaknem negyed\u00e9n le\u00e9gett az erd\u0151. A l\u00e1ngokat m\u00e1ra \u2013 \u00fagy t\u0171nik \u2013 siker\u00fclt megf\u00e9kezni. A Rakovka nev\u0171 falu, ahonnan a t\u0171z indult, k\u00edv\u00fcl esik az er\u0151m\u0171vet k\u00f6r\u00fclvev\u0151, ukr\u00e1n \u00e9s belorusz ter\u00fcleteket \u00e9rint\u0151, \u00f6sszesen 4700 km2<\/sup>-es \u2013 azaz k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl Veszpr\u00e9m megy\u00e9nyi<\/a> \u2013 lez\u00e1rt z\u00f3n\u00e1n. A l\u00e1ngok a sz\u00e1razs\u00e1g \u00e9s az er\u0151s sz\u00e9l miatt azonban hamar \u00e1tterjedtek a z\u00f3n\u00e1n bel\u00fclre is, majd \u00e1prilis k\u00f6zepi m\u0171holdfelv\u00e9telek tan\u00fas\u00e1ga szerint a t\u0171z 1,5-2 kilom\u00e9terre megk\u00f6zel\u00edtette a felrobbant 4-es sz\u00e1m\u00fa reaktort bor\u00edt\u00f3 szarkof\u00e1got.<\/p>\n\n

Az ukr\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok szerint a radioaktivit\u00e1s szintje sem Csernobil k\u00f6zel\u00e9ben, sem t\u00e1volabb az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n nem emelkedett a megengedett \u00e9rt\u00e9k f\u00f6l\u00e9, \u00e1m azt fontos tudni, hogy a t\u0171zben a talaj fels\u0151 r\u00e9tegeiben l\u00e9v\u0151 sug\u00e1rz\u00f3 radioakt\u00edv izot\u00f3pok kiszabadulhattak, \u00e9s a sz\u00e9l messzire f\u00fajhatta ezeket: egyebek mellett a mintegy 100 kilom\u00e9terre tal\u00e1lhat\u00f3 Kijevben is kimutatt\u00e1k a f\u00fcsttel \u00e9rkez\u0151 radioakt\u00edv anyagokat.<\/p>\n\n

\"Forest
\u00c1prilis eleje \u00f3ta erd\u0151t\u00fczek puszt\u00edtottak az egykori csernobili er\u0151m\u0171 k\u00f6r\u00fcli tiltott z\u00f3na ter\u00fclet\u00e9n.
\u00a9 Oksana Parafeniuk \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

Ek\u00f6zben a koronav\u00edrus-j\u00e1rv\u00e1ny miatti korl\u00e1toz\u00e1sok ideje alatt semmif\u00e9le helysz\u00edni t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sra nem volt lehet\u0151s\u00e9g, \u00edgy a m\u0171holdfelv\u00e9telekre \u00e9s a helyi hat\u00f3s\u00e1gok k\u00f6zl\u00e9seire voltunk k\u00e9nytelenek hagyatkozni. Ut\u00f3bbir\u00f3l pedig a vil\u00e1g m\u00e1r harmincn\u00e9gy \u00e9vvel ezel\u0151tt megtapasztalhatta, hogy mennyire (nem) lehet megb\u00edzni benn\u00fck.<\/p>\n\n

Mi is t\u00f6rt\u00e9nt 34 \u00e9ve?<\/h2>\n\n
\"30th
A Greenpeace szak\u00e9rt\u0151i m\u00e9r\u00e9seket v\u00e9geznek a csernobili atomkatasztr\u00f3fa 30. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n az er\u0151m\u0171 k\u00f6r\u00fcli ter\u00fcleteken.
\u00a9 Daniel M\u00fcller \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

A csernobili atomer\u0151m\u0171 n\u00e9gyes sz\u00e1m\u00fa reaktora harmincn\u00e9gy \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1986. \u00e1prilis 26-\u00e1n hajnalban robbant fel. A baleset v\u00e9gk\u00e9pp szertefoszlatta az atomer\u0151m\u0171vek biztons\u00e1g\u00e1nak m\u00edtosz\u00e1t. A katasztr\u00f3fa k\u00f6vetkezt\u00e9ben kiszabadult, hossz\u00fa \u00e9let\u0171 radioakt\u00edv izot\u00f3pok m\u00e9g ma is emberek milli\u00f3inak \u00e9let\u00e9re vannak hat\u00e1ssal, a felrobbant reaktorral pedig az\u00f3ta sem tudnak mit kezdeni a szakemberek. S\u0151t, a romokat eredetileg bebor\u00edt\u00f3 szarkof\u00e1g f\u00f6l\u00e9 egy \u00fajabbat kellett emelni, de az is csak 100 \u00e9vre ny\u00fajt megold\u00e1st \u2013 mik\u00f6zben a sug\u00e1rz\u00e1s t\u00f6bb ezer \u00e9vig vel\u00fcnk marad.<\/p>\n\n

De nemcsak az \u00e9vfordul\u00f3 szolg\u00e1ltat aprop\u00f3t, hogy megeml\u00e9kezz\u00fcnk az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek b\u00e9keid\u0151ben bek\u00f6vetkezett legnagyobb nukle\u00e1ris katasztr\u00f3f\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Ahogy a mostani t\u0171z is mutatja, Csernobil m\u00e1ig ketyeg\u0151 bomba az emberis\u00e9g test\u00e9n. \u00c9s ahogy a Csernobil c\u00edm\u0171 HBO-sorozat minden v\u00e1rakoz\u00e1st fel\u00fclm\u00fal\u00f3 sikere bizony\u00edtja, m\u00e1ig zakatol\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net az emberis\u00e9g kollekt\u00edv eml\u00e9kezet\u00e9ben.<\/p>\n\n

Csernobil t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s \u00e1ra<\/strong><\/th><\/tr><\/thead>

A csernobili baleset 1986. \u00e1prilis v\u00e9g\u00e9n, egy szombati hajnalon k\u00f6vetkezett be, mik\u00f6zben egy rosszul megtervezett \u00e9s kivitelezett tesztet hajtottak v\u00e9gre a reaktoron. Az oper\u00e1torok, akik el\u0151l eltitkolt\u00e1k a reaktort\u00edpus tervez\u00e9si-biztons\u00e1gi hi\u00e1nyoss\u00e1gait, a reaktort elhib\u00e1zott \u00e9s szab\u00e1lyellenes l\u00e9p\u00e9sek sorozat\u00e1val a katasztr\u00f3fa sz\u00e9l\u00e9re sodort\u00e1k. Amikor \u00e9szlelt\u00e9k, hogy nagy baj van, m\u00e1r k\u00e9s\u0151 volt: hi\u00e1ba akart\u00e1k le\u00e1ll\u00edtani a reaktort, felrobbantott\u00e1k azt. Sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok szerint a balesetet k\u00f6vet\u0151 napokban n\u00e9gysz\u00e1zszor annyi radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00f3 anyag ker\u00fclt a leveg\u0151be, mint a hirosimai atombomba felrobban\u00e1sa ut\u00e1n.

A k\u00f6zvetlen hal\u00e1los \u00e1ldozatok hivatalos sz\u00e1ma a mai napig 31 f\u0151, akik az er\u0151m\u0171 dolgoz\u00f3i \u00e9s a baleset \u00e9jszak\u00e1j\u00e1n szolg\u00e1latot teljes\u00edt\u0151 t\u0171zolt\u00f3k k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki. Ugyanakkor 150 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9ternyi ter\u00fclet \u2013 Ukrajn\u00e1n k\u00edv\u00fcl Belorusszi\u00e1ban \u00e9s Oroszorsz\u00e1gban \u2013 lett er\u0151sen sug\u00e1rszennyezett, \u00e9s \u00f6sszesen 8 milli\u00f3 ember \u00e9letter\u00fclete lehetetlen\u00fclt el egyik pillanatr\u00f3l a m\u00e1sikra. 350 ezer ember k\u00e9nyszer\u00fclt a lak\u00f3helye elhagy\u00e1s\u00e1ra, akik a mai napig nem t\u00e9rhettek vissza. Harmincn\u00e9gy \u00e9vvel az esem\u00e9nyek ut\u00e1n m\u00e9g mindig \u00f6tmilli\u00f3 ember \u00e9l szennyezettnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 ter\u00fcleten ebben a h\u00e1rom orsz\u00e1gban<\/a>, \u00e9s ezeken a ter\u00fcleteken a pajzsmirigyr\u00e1k \u00e9s m\u00e1s betegs\u00e9gek, k\u00f6zt\u00fck rengeteg ment\u00e1lis betegs\u00e9g el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga j\u00f3val magasabb, mint m\u00e1shol a vil\u00e1gon, vagy ak\u00e1r ebben a h\u00e1rom orsz\u00e1gban. Ennek ellen\u00e9re az atomipar csak sok\u00e1ra \u00e9s nem teljes k\u00f6r\u0171en ismerte el, hogy a csernobili katasztr\u00f3fa \u00e9s a n\u00f6vekv\u0151 megbeteged\u00e9ssz\u00e1mok k\u00f6z\u00f6tt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van.

Ukrajna a f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa \u00f3ta t\u00f6bb mint t\u00edzmilli\u00e1rd doll\u00e1rt k\u00f6lt\u00f6tt el a csernobili baleset k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Alkotm\u00e1nyba iktatt\u00e1k a csernobili \u00e1ldozatok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t is, de az \u00f6sszegek alacsony volta miatt ez a gesztus ink\u00e1bb szimbolikus.<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n

A p\u00e1rt\u00e1llam is hal\u00e1los d\u00f3zist kapott<\/h2>\n\n
\"Ghost
Pripjaty, a \u201eszellemv\u00e1ros\u201d
\u00a9 Vadim Kantor \/ Greenpeace<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

Az HBO Csernobilr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 sorozat\u00e1r\u00f3l rengeteget \u00edrtak, mi is elemezt\u00fck<\/a> azt vizsg\u00e1lva, mennyire val\u00f3s\u00e1gh\u0171en \u00e9s pontosan rekonstru\u00e1lt\u00e1k az esem\u00e9nyeket. A filmsorozat nemcsak m\u0171v\u00e9szileg, de a t\u00e9nyekkel val\u00f3 \u00f6sszevet\u00e9ssel is ki\u00e1llta a pr\u00f3b\u00e1t. Azt a balesetet mutatta be sokkol\u00f3an \u00e9leth\u0171en, \u00e9s leny\u0171g\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u00e9szi alak\u00edt\u00e1sokkal, amely az atomenergia-ipar \u00edg\u00e9retei szerint soha nem k\u00f6vetkezhetett volna be.<\/p>\n\n

Mihail Gorbacsov, a Szovjetuni\u00f3 utols\u00f3 p\u00e1rtf\u0151titk\u00e1ra 2006-ban, a baleset 20. \u00e9vfordul\u00f3ja kapcs\u00e1n azt nyilatkozta a Le Figaro c\u00edm\u0171 lapnak, hogy a szovjet birodalom \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1nak igazi oka nem is annyira az \u00e1ltala elind\u00edtott peresztrojka volt, mint a csernobili katasztr\u00f3fa<\/a>. \u201eVolt egy, a szerencs\u00e9tlens\u00e9get megel\u0151z\u0151 korszak, \u00e9s volt egy ett\u0151l teljes m\u00e9rt\u00e9kben elt\u00e9r\u0151 korszak a katasztr\u00f3fa ut\u00e1n.\u201d<\/em> \u2013 mondta Gorbacsov.<\/p>\n\n

Azt, hogy a fegyverkez\u00e9s mell\u00e9kterm\u00e9ke, a nukle\u00e1ris energetika b\u00e9k\u00e9s c\u00e9l\u00fa felhaszn\u00e1l\u00e1sa vesz\u00e9lyes \u00fczem, m\u00e1r Csernobil el\u0151tt is tudta a vil\u00e1g. 1957-ben az Uralban fekv\u0151 Majakban, a Szovjetuni\u00f3 egy vil\u00e1gt\u00f3l elz\u00e1rt, nukle\u00e1ris fegyverekhez sz\u00fcks\u00e9ges hasad\u00f3anyagot is el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 \u00fczem\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt baleset, amely a k\u00f6rnyezet nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 radioakt\u00edv szennyez\u0151d\u00e9s\u00e9vel j\u00e1rt. (Ebbe az \u00fczembe sz\u00e1ll\u00edtotta vissza Magyarorsz\u00e1g is a paksi atomer\u0151m\u0171 sug\u00e1rz\u00f3 hullad\u00e9k\u00e1t eg\u00e9szen 2003-ig, akt\u00edvan hozz\u00e1j\u00e1rulva ezzel a k\u00f6rnyezet \u00e9s az ott \u00e9l\u0151k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek k\u00e1ros\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.) Az USA-ban 1979-ben, a Three Mile Island atomer\u0151m\u0171 2-es sz\u00e1m\u00fa reaktor\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt s\u00falyos, radioakt\u00edv sziv\u00e1rg\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 baleset, 2011 m\u00e1rcius\u00e1ban pedig a fukusimai atomer\u0151m\u0171 katasztr\u00f3f\u00e1ja szennyezett el hatalmas ter\u00fcleteket Jap\u00e1nban.<\/p>\n\n

A szovjet t\u00edpus\u00fa atomreaktoroknak azonban volt m\u00e9g egy puszt\u00edt\u00f3 hat\u00e1sa: a hazugs\u00e1g. Ahogy Craig Mazin, az HBO-sorozat \u00edr\u00f3ja fogalmazott: \u201eCsernobil tanuls\u00e1ga (\u2026) az, hogy a hazugs\u00e1g, az arrogancia \u00e9s a b\u00edr\u00e1lat elfojt\u00e1sa vesz\u00e9lyes.\u201d<\/em><\/p>\n\n

\"Woman
A tiltott z\u00f3n\u00e1ban m\u00e1ig \u00e9lnek visszak\u00f6lt\u00f6z\u0151k.
\u00a9 Greenpeace \/ Liza Udilova<\/div><\/figcaption><\/figure>\n\n

A sorozatban f\u0151szerepet j\u00e1tsz\u00f3 \u00e9s az esem\u00e9nyekre a val\u00f3s\u00e1gban is nagy hat\u00e1st gyakorl\u00f3 Valerij Legaszov professzor a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekkel kapcsolatos visszaeml\u00e9kez\u00e9seit magn\u00f3szalagra mondta, majd k\u00e9t \u00e9vvel a katasztr\u00f3fa ut\u00e1n \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vetett el. Legaszov \u00edgy fogalmazott a sorozatban: \u201eMi a hazugs\u00e1g \u00e1ra? Nem az, hogy elhissz\u00fck, hanem az, hogy ha rendszeresen hazugs\u00e1gokat hallunk, akkor m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n fel sem ismerj\u00fck az igazs\u00e1got. \u00c9s akkor mit tehet\u00fcnk? Mi m\u00e1st tehetn\u00e9nk, minthogy lemondunk a val\u00f3s\u00e1gnak m\u00e9g a rem\u00e9ny\u00e9r\u0151l is, \u00e9s egyszer\u0171en be\u00e9rj\u00fck t\u00f6rt\u00e9netekkel.\u201d<\/em><\/p>\n\n

Csernobil \u00e9s t\u00e1rsai \u2013 Majak, Fukusima \u2013 megmutatt\u00e1k, hogy az atomenergia-termel\u00e9s mell\u00e9kterm\u00e9kei \u00e9s az atomkatasztr\u00f3f\u00e1k k\u00f6vetkezm\u00e9nyei sok-sok ember\u00f6lt\u0151n \u00e1t vel\u00fcnk maradnak, szoci\u00e1lis, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s k\u00f6rnyezeti hat\u00e1saik pedig j\u00f3szerivel felm\u00e9rhetetlenek.<\/p>\n\n

A koronav\u00edrus okozta sokkb\u00f3l mag\u00e1hoz t\u00e9r\u0151 vil\u00e1ggazdas\u00e1gnak ez\u00e9rt egyetlen fill\u00e9rt sem szabad az atomer\u0151m\u0171vek \u00fajabb gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak fejleszt\u00e9s\u00e9re ford\u00edtania. Ehelyett minden er\u0151nket, energi\u00e1nkat \u00e9s p\u00e9nz\u00fcnket a meg\u00fajul\u00f3 \u00e9s fenntarthat\u00f3, egyben nem szennyez\u0151 \u00e9s biztons\u00e1gos energiaforr\u00e1sok kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00fczembe \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra kell ford\u00edtani.<\/p>\n\n

Egy munkat\u00e1rsunk 2006-ban, a baleset 20. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l j\u00e1rt a baleset helysz\u00edn\u00e9n, r\u00e9szlet az akkori \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l:<\/th><\/tr><\/thead>

G\u00e9ppusk\u00e1val \u00e9s Geiger-M\u00fcller sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3val felszerelkezett rend\u0151r\u00f6k \u0151rzik a csernobili atomer\u0151m\u0171 k\u00f6r\u00fcli ker\u00edt\u00e9ssel lez\u00e1rt z\u00f3na kapuj\u00e1t. Bel\u00e9pni csak k\u00fcl\u00f6n enged\u00e9llyel lehet, amelyet a csernobili katasztr\u00f3fa elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel foglalkoz\u00f3 miniszt\u00e9riumt\u00f3l lehet beszerezni. Az int\u00e9zm\u00e9ny alkalmazottja a 32 \u00e9ves Maxim, aki f\u00e9l\u00e1ll\u00e1sban dolgozik itt: \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3- \u00e9s tud\u00f3scsoportokat visz rendszeresen a z\u00f3n\u00e1ba, munkaideje m\u00e1sik fel\u00e9t pedig kutat\u00f3 matematikusk\u00e9nt az Akad\u00e9mi\u00e1n t\u00f6lti. Nem agg\u00f3dik saj\u00e1t eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9\u00e9rt, \u00e9vente egyszer megy orvosi ellen\u0151rz\u00e9sre. \u201eHa valami gond lenne, abbahagyn\u00e1m. \u00dagysem fizetnek valami j\u00f3l\u201d<\/em> \u2013 mondja. Szerinte nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben vesz\u00e9lyes a z\u00f3n\u00e1ban dolgozni. \u201e\u00c9n csak lemosom a cip\u0151met est\u00e9nk\u00e9nt \u00e9s k\u00e9sz. B\u00e1r tilos a z\u00f3n\u00e1ban \u00e9lelmiszert termeszteni \u00e9s azt innen kivinni, nem vagyok benne biztos, hogy eleg\u00e1ns kijevi \u00e9ttermekben nem olyan gomb\u00e1t esz\u00fcnk, amely itt termett\u201d<\/em> \u2013 mondja.

A z\u00f3nabeli kisebb falvakban illeg\u00e1lisan t\u00f6bb mint 300, z\u00f6m\u00e9ben id\u0151s ember \u00e9l, akik egy-k\u00e9t \u00e9vvel az 1986-os baleset ut\u00e1n visszasz\u00e1lling\u00f3ztak kor\u00e1bbi h\u00e1zaikba. A 72 \u00e9ves Tatjana 1987-ben j\u00f6tt vissza sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ba. \u201eAzt megengedt\u00e9k, hogy bej\u00f6jjek any\u00e1mat eltemetni a helyi temet\u0151be. Azt\u00e1n itt maradtam\u201d <\/em>\u2013 mes\u00e9li. A d\u00f6ng\u00f6lt padl\u00f3s h\u00e1z k\u00f6zep\u00e9n kemence van, Tatjana af\u00f6l\u00f6tt alszik, a kemenc\u00e9t nemcsak f\u0171t\u00e9sre, hanem keny\u00e9rs\u00fct\u00e9sre is haszn\u00e1lja. A kertben z\u00f6lds\u00e9geket termeszt \u00e9s ty\u00fakokat tart, a nyugd\u00edja k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 14 ezer forint. A fia 2005-ben halt meg 51 \u00e9ves kor\u00e1ban, szerinte az\u00e9rt, mert az er\u0151m\u0171ben dolgozott. K\u00e9t unok\u00e1ja Kijevben \u00e9l, \u0151ket ritk\u00e1n l\u00e1tja. A faluban rajta k\u00edv\u00fcl m\u00e9g 14-en \u00e9lnek, \u00e9lelmiszerrel \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny alapterm\u00e9kkel a Csernobil v\u00e1ros\u00e1b\u00f3l hetente egyszer \u00e9rkez\u0151 aut\u00f3busz l\u00e1tja el \u0151ket, ahov\u00e1 az \u00e1ru garant\u00e1ltan a z\u00f3n\u00e1n k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9rkezik.

Csernobil v\u00e1ros a z\u00f3na ma is m\u0171k\u00f6d\u0151 adminisztrat\u00edv k\u00f6zpontja, itt hivatalosan is laknak emberek, akik az er\u0151m\u0171 k\u00f6r\u00fcl dolgoznak. A sz\u00e1muk v\u00e1ltoz\u00f3, 2 \u00e9s 4 ezer k\u00f6z\u00f6tt mozog, ugyanis a dolgoz\u00f3k csak k\u00e9t hetet tart\u00f3zkodhatnak a lez\u00e1rt ter\u00fcleten, ut\u00e1na k\u00e9t h\u00e9t pihen\u0151 k\u00f6vetkezik. \u201eNaponta \u00e1tlagosan 3000 ember dolgozik az er\u0151m\u0171ben, amely nem termel \u00e1ramot, de vannak ma is m\u0171k\u00f6d\u0151 egys\u00e9gei: p\u00e9ld\u00e1ul a Belorusszia fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 t\u00e1vvezet\u00e9k itt j\u00f6n \u00e1t, m\u0171k\u00f6dik a m\u0171szerek egy r\u00e9sze is \u00e9s a szarkof\u00e1got is figyelik. Ut\u00f3bbit 150 ember fel\u00fcgyeli, de naponta csak 20 percet t\u00f6ltenek ott\u201d<\/em> \u2013 mes\u00e9li Maxim. Az er\u0151m\u0171 k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9ben igen jelent\u0151s sug\u00e1rterhel\u00e9s \u00e9ri az embereket, ez\u00e9rt \u0151k v\u00e9d\u0151\u00f6lt\u00f6zetben \u00e9s rendszeres orvosi ellen\u0151rz\u00e9s mellett dolgoznak. A v\u00e1rosban az orvosi rendel\u0151n k\u00edv\u00fcl m\u0171k\u00f6dik k\u00e9t szovjet blokkh\u00e1z t\u00edpus\u00fa sz\u00e1lloda, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9lelmiszerbolt, egy b\u00e1r \u00e9s az 1749-ben \u00e9p\u00fclt templom. \u00c1ll a Lenin-szobor is.

A 4700 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres z\u00f3n\u00e1n bel\u00fcl van egy kisebb ter\u00fclet, az er\u0151m\u0171 10 kilom\u00e9teres \u201ehot\u201d k\u00f6rzete, amelyet k\u00fcl\u00f6n \u0151riznek, itt ugyanis a h\u00e1tt\u00e9rsug\u00e1rz\u00e1s a megengedett \u00e9rt\u00e9k ak\u00e1r negyvenszeres\u00e9re is r\u00faghat. Itt fekszik Pripjaty, a \u201eszellemv\u00e1ros\u201d, amelynek egykor 50 ezer lak\u00f3ja volt, ma teljesen kihalt. A 70-es \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt lak\u00f3telepi h\u00e1zak fal\u00e1n m\u00e9g l\u00e1that\u00f3ak a Szovjetuni\u00f3 m\u00e1ra t\u00f6k\u00e9letesen megkopott, egykori nagys\u00e1g\u00e1nak nyomai, a sarl\u00f3s-kalap\u00e1csos c\u00edmer \u00e9s a CCCP felirat. A korabeli propaganda-graffitiknek m\u00e1ra versenyt\u00e1rsa is akadt: n\u00e9h\u00e1ny \u00e9p\u00fcletre lopakod\u00f3 z\u00f6ld alakokat fest\u00e9ksz\u00f3r\u00f3ztak. A n\u00f6v\u00e9nyzet viszont burj\u00e1nzik, a f\u00e1k r\u00e9gen ben\u0151tt\u00e9k az elhagyott h\u00e1zakat.<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mik\u00f6zben az HBO Csernobil sorozat\u00e1nak t\u00e9telmondata \u2013 \u201eNem j\u00f3, de nem is tragikus.\u201d \u2013 m\u00e1ra glob\u00e1lis m\u00e9m lett, az elm\u00falt hetekben kicsiben megism\u00e9telte mag\u00e1t a csernobili t\u00f6rt\u00e9nelem. Az egykori er\u0151m\u0171vet…<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":6524,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ep_exclude_from_search":false,"p4_og_title":"","p4_og_description":"","p4_og_image":"","p4_og_image_id":"","p4_seo_canonical_url":"","p4_campaign_name":"not set","p4_local_project":"not set","p4_basket_name":"not set","p4_department":"","footnotes":""},"categories":[2],"tags":[17,19,29],"p4-page-type":[40],"class_list":["post-6521","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-klima-energia","tag-atomenergia","tag-egeszseg","tag-erdo","p4-page-type-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6521","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=6521"}],"version-history":[{"count":15,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6521\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10382,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6521\/revisions\/10382"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6524"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=6521"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=6521"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=6521"},{"taxonomy":"p4-page-type","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/p4-page-type?post=6521"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}