{"id":7554,"date":"2020-09-29T07:57:34","date_gmt":"2020-09-29T05:57:34","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=7554"},"modified":"2023-11-07T09:56:37","modified_gmt":"2023-11-07T08:56:37","slug":"szigoruan-ellenorzott-titkolozas-a-majaki-atomkatasztrofa-maig-kisert","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/7554\/szigoruan-ellenorzott-titkolozas-a-majaki-atomkatasztrofa-maig-kisert\/","title":{"rendered":"Szigor\u00faan ellen\u0151rz\u00f6tt titkol\u00f3z\u00e1s \u2013 Majak atomkatasztr\u00f3f\u00e1ja m\u00e1ig k\u00eds\u00e9rt"},"content":{"rendered":"\n

A Majak atomkombin\u00e1t nev\u00e9t az \u00f6tvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben ismerhette volna meg a vil\u00e1g, ha a titkol\u00f3z\u00e1sr\u00f3l, elhallgat\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a t\u00e9nyek elferd\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l h\u00edres szovjet vezet\u00e9s besz\u00e1molt volna az 1957. szeptember 29-\u00e9n bek\u00f6vetkezett s\u00falyos balesetr\u0151l. Ez az \u00fczemzavar nem az els\u0151 \u00e9s nem is az utols\u00f3 volt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n \u00fczembe helyezett komplexum \u00e9let\u00e9ben, de ez volt a legs\u00falyosabb, amelyet k\u00e9s\u0151bb is t\u00f6bb kisebb-nagyobb esem\u00e9ny is k\u00f6vetett. A legutols\u00f3 ismert \u00e9s jelent\u0151s k\u00f6rnyezeti terhel\u00e9st okoz\u00f3 baleset 2017-ben t\u00f6rt\u00e9nhetett, amelyet az orosz vezet\u00e9s a jelek szerint ugyan\u00fagy el akar titkolni, mint a hatvan \u00e9vvel kor\u00e1bbi incidenst, pedig sz\u00e1mos jel utal az \u00fczem \u00e9rintetts\u00e9g\u00e9re. Al\u00e1bbi cikk\u00fcnkben az \u201957-es katasztr\u00f3fa hatvanharmadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n \u00e1ttekintj\u00fck, mit tudunk arr\u00f3l a Szib\u00e9ri\u00e1ban eldugott \u00fczem\u00f3ri\u00e1sr\u00f3l, ahov\u00e1 hossz\u00fa \u00e9veken kereszt\u00fcl Paks is sz\u00e1ll\u00edtotta a ki\u00e9gett f\u0171t\u0151elemeket, \u00e9s amelynek k\u00f6rny\u00e9ke ma is a vil\u00e1g egyik legsug\u00e1rszennyezettebb vid\u00e9k\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt.<\/strong><\/p>\n\n

\"\"
Lubov’ Makarova helyi lakos s\u00edrva besz\u00e9l elhunyt \u00e9desanyj\u00e1r\u00f3l.
\u00a9 Liza Udilova \/ Greenpeace<\/figcaption><\/figure>\n\n

Szennyez\u00e9s, mint normalit\u00e1s \u00e9s baleset<\/h2>\n\n

Majak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n rengeteg a t\u00f3 \u00e9s a foly\u00f3v\u00edz. Ez\u00e9rt is t\u0171nt ide\u00e1lisnak a hely a nukle\u00e1ris ipar sz\u00e1m\u00e1ra, amelynek rengeteg v\u00edzre van sz\u00fcks\u00e9ge, egyfel\u0151l a sug\u00e1rz\u00f3 anyagok h\u0171t\u00e9s\u00e9hez, de a tavakat \u00e9s a foly\u00f3kat a foly\u00e9kony radioakt\u00edv hullad\u00e9kok t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra is felhaszn\u00e1lt\u00e1k. Az orosz hat\u00f3s\u00e1gok adatai szerint is 1949 \u00e9s 1956 k\u00f6z\u00f6tt megfelel\u0151 m\u0171szaki megold\u00e1sok h\u00edj\u00e1n \u00f6sszesen mintegy 100 PBq (petabequerel) radioaktivit\u00e1s\u00fa hullad\u00e9kot engedtek a Tyecsa-foly\u00f3ba<\/a> (\u00f6sszehason\u00edlt\u00e1sul: ez a fukusimai baleset sor\u00e1n kibocs\u00e1tott radioaktivit\u00e1s nagys\u00e1grendileg \u00f6t\u00f6de), amelynek partj\u00e1n akkor huszonn\u00e9gy falu lakoss\u00e1ga \u00e9lt.<\/p>\n\n

Az 1957 szeptember v\u00e9gi trag\u00e9di\u00e1t gondatlans\u00e1g okozta: a nagy aktivit\u00e1s\u00fa hullad\u00e9kokat t\u00e1rol\u00f3 tart\u00e1lyokb\u00f3l elsziv\u00e1rgott a h\u0171t\u0151v\u00edz, a felmelegedett, mintegy 70-80 tonn\u00e1nyi foly\u00e9kony radioakt\u00edv hullad\u00e9k pedig felrobbant. A sug\u00e1rz\u00f3 szennyez\u0151d\u00e9s legal\u00e1bb Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek negyed\u00e9nek megfelel\u0151, 23 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9ternyi ter\u00fcletet bor\u00edtott be. A kiszabadult radioaktivit\u00e1s nagys\u00e1grendje hozz\u00e1vet\u0151legesen megegyezik a fukusimai baleset\u00e9vel. A katasztr\u00f3fa k\u00f6zvetlen k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit a hi\u00e1nyos dokument\u00e1ci\u00f3, a titkol\u00f3z\u00e1s miatt nem lehet pontosan meg\u00e1llap\u00edtani. Ennek ellen\u00e9re a baleset a nemzetk\u00f6zi nukle\u00e1ris esem\u00e9nysk\u00e1l\u00e1n (INES) 6-os fokozat\u00fa besorol\u00e1st kapott, \u00edgy a legs\u00falyosabb esem\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt Csernobil \u00e9s Fukusima ut\u00e1n.<\/strong><\/p>\n\n

\"\"
A Majak atomkombin\u00e1t k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 radioakt\u00edv hullad\u00e9kkal szennyezett Tyecsa-foly\u00f3 a part menti falvakra is komoly vesz\u00e9lyt jelent.
\u00a9 Robert Knoth \/ Greenpeace<\/figcaption><\/figure>\n\n

T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1967-ben a Tyecsa-foly\u00f3hoz hasonl\u00f3an hullad\u00e9klerak\u00f3nak haszn\u00e1lt k\u00f6zeli Karacsaj-t\u00f3 az es\u0151z\u00e9sek elmarad\u00e1sa miatt tavasszal kisz\u00e1radt, \u00e9s a sz\u00e9l sz\u00e9thordta a radioakt\u00edv port a t\u00f3mederb\u0151l a k\u00f6rny\u00e9ken, \u00fajra jelent\u0151s ter\u00fcleteket elszennyezve.<\/p>\n\n

Mindm\u00e1ig a sz\u00e1mos kisebb-nagyobb baleset<\/a> \u00e9s \u00fczemzavar sor\u00e1n ker\u00fclt m\u00e9g radioakt\u00edv anyag a k\u00f6rnyezetbe – a szok\u00e1sos \u00fczemmenet kibocs\u00e1t\u00e1sai mellett. 1994-ben a kombin\u00e1t k\u00f6rnyezeti hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 orosz-norv\u00e9g vegyes bizotts\u00e1g \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett jelent\u00e9s azt \u00e1llap\u00edtotta meg, hogy a radioakt\u00edv szennyez\u0151d\u00e9s megn\u00f6velte a genetikai elv\u00e1ltoz\u00e1sok gyakoris\u00e1g\u00e1t az \u00e1llatokban \u00e9s a n\u00f6v\u00e9nyekben, s\u00falyosan rong\u00e1lta a k\u00f6rnyezetet \u00e9s az \u00e9rintett ter\u00fcleteken \u00e9l\u0151k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t. A Karacsaj-t\u00f3ba a katasztr\u00f3f\u00e1k ellen\u00e9re, a jelek szerint<\/a> a mai napig \u00fcr\u00edtenek radioakt\u00edv anyagot, amelyet a k\u00f6rny\u00e9kbeliek csak \u00fagy emlegetnek, hogy a \u201eszem\u00e9tt\u00e1rol\u00f3\u201d.<\/p>\n\n

\n

Majak r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete<\/strong>

A Majak atomkombin\u00e1t az 1940-es \u00e9vekben kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t azzal a c\u00e9llal, hogy fegyvergy\u00e1rt\u00e1sra alkalmas plut\u00f3niumot \u00e1ll\u00edtson el\u0151. Addigra az Ur\u00e1l k\u00f6zep\u00e9n fekv\u0151 Cseljabinszk m\u00e1r a hadiipar egyik fellegv\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt; a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat a Szovjetuni\u00f3 nem utols\u00f3sorban az ottani traktor\u00fczemben gy\u00e1rtott tankoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nyerte meg. A v\u00e1rost\u00f3l sz\u00e1zharminc kilom\u00e9terre fekv\u0151 Majak atomkombin\u00e1t lett a hab az ur\u00e1li fegyvergy\u00e1rt\u00e1s tort\u00e1j\u00e1n.

Els\u0151 tudom\u00e1nyos vezet\u0151j\u00e9\u00fcl Vlagyimir Kurcsatovot, a szovjet atomprogram atyj\u00e1t nevezt\u00e9k ki. Az egyre-m\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 plut\u00f3niumreaktorok egyik\u00e9ben hamar kik\u00eds\u00e9rletezt\u00e9k az els\u0151 szovjet atombomb\u00e1t, amelyet n\u00e9gy \u00e9vvel a Hirosima elleni amerikai t\u00e1mad\u00e1s ut\u00e1n robbantottak fel a Szemipalatyinszk melletti k\u00eds\u00e9rleti telepen.

A csaknem m\u00e1sf\u00e9l milli\u00f3 lakos\u00fa Cseljabinszk 1992-ig z\u00e1rt v\u00e1ros volt; k\u00fclf\u00f6ldiek nem utazhattak ide. Majak \u00fczeme mellett pedig \u00e9p\u00fclt egy hermetikusan elz\u00e1rt v\u00e1ros is, ahov\u00e1 szovjet \u00e1llampolg\u00e1rok sem tehett\u00e9k be a l\u00e1bukat, \u00e9s tulajdon lak\u00f3i is csak k\u00fcl\u00f6n enged\u00e9llyel hagyhatt\u00e1k el a szigor\u00faan \u0151rz\u00f6tt v\u00e1roshat\u00e1rt. Az 1949-ben fel\u00e9p\u00fclt telep\u00fcl\u00e9s l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l a vil\u00e1g csak 1994-ben szerzett tudom\u00e1st, amikor az orosz hat\u00f3s\u00e1gok Ozjorszk (\u201et\u00f3parti\u201d) n\u00e9vre keresztelt\u00e9k a k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 85 ezres, a mai napig katon\u00e1k \u00e1ltal \u0151rz\u00f6tt v\u00e1rost, amely egy\u00e9bk\u00e9nt a civil t\u00e9rk\u00e9peken ma sincs felt\u00fcntetve, \u00e9s enged\u00e9lyhez k\u00f6t\u00f6tt a l\u00e1togat\u00e1sa.<\/p><\/div>\n\n

Emberi t\u00e9nyez\u0151<\/h2>\n\n

A helyiek az 1986-ban bek\u00f6vetkezett csernobili katasztr\u00f3fa ut\u00e1n hallottak el\u0151sz\u00f6r a kor\u00e1bbi Majak-balesetekr\u0151l \u00e9s \u00fczemzavarokr\u00f3l, \u00e9s ezek eg\u00e9szs\u00e9gre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A Tyecsa-foly\u00f3 partj\u00e1n l\u00e9v\u0151, t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben tat\u00e1rok \u00e9s bask\u00edrok lakta h\u00e1rom-n\u00e9gy falu lak\u00f3it \u00e9vtizedekig nem telep\u00edtett\u00e9k ki, s\u0151t, azt sem engedt\u00e9k nekik, hogy elk\u00f6lt\u00f6zzenek m\u00e1shov\u00e1. B\u00e1r hangosan senki nem mondta ki, az ott \u00e9l\u0151kben kialakult az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy k\u00eds\u00e9rleti alanyoknak haszn\u00e1lj\u00e1k \u0151ket, hogy felm\u00e9rj\u00e9k, milyen hat\u00e1ssal van a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa \u00e9s tart\u00f3s, de relat\u00edve alacsony radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00e1s az eg\u00e9szs\u00e9gre.<\/p>\n\n

\"\"
Az 1957-es balesetet k\u00f6vet\u0151 radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a Tyecsa-foly\u00f3 ment\u00e9n \u00e9l\u0151 lakosok egy r\u00e9sze s\u00falyos eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1rosod\u00e1st szenvedett.
\u00a9 Liza Udilova \/ Greenpeace<\/figcaption><\/figure>\n\n

A Szovjetuni\u00f3 sz\u00e9tes\u00e9se ut\u00e1n, a \u201990-es \u00e9vekben Borisz Jelcin megl\u00e1togatta Muszljumov\u00f3t, a legismertebb \u00e9s legnagyobb l\u00e9leksz\u00e1m\u00fa, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl n\u00e9gyezer lakos\u00fa falut. Meg\u00edg\u00e9rt mindent, de azt\u00e1n \u00e9vtizedekig nem t\u00f6rt\u00e9nt semmi, m\u00edgnem 2010 ut\u00e1n a falu lak\u00f3inak egy r\u00e9sz\u00e9t kitelep\u00edtett\u00e9k egy hivatalosan szennyez\u00e9smentesnek nyilv\u00e1n\u00edtott ter\u00fcletre. Az elszenvedett s\u00e9relmek\u00e9rt, a tart\u00f3s eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1rosod\u00e1s\u00e9rt csak jelk\u00e9pes \u00f6sszeget kaptak az \u00e9rintettek, \u00e9s azt is csak egy ideig. Pedig a k\u00f6rny\u00e9ken \u00e9l\u0151k k\u00f6r\u00e9ben igen magas a rosszindulat\u00fa daganatok, a leuk\u00e9mi\u00e1s megbeteged\u00e9sek, a genetikai rendelleness\u00e9gek \u00e9s tov\u00e1bbi olyan eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1k ar\u00e1nya, amelyek k\u00f6zvetlen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3k a megn\u00f6vekedett sug\u00e1rz\u00e1ssal. Az \u00e9rintettek pontos sz\u00e1m\u00e1t<\/a> \u00e9s a sug\u00e1rz\u00e1s val\u00f3di hat\u00e1sait val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sosem fogjuk megismerni<\/a>, nem folynak kutat\u00e1sok, sem p\u00e9nz nincs erre, sem sz\u00e1nd\u00e9k.<\/p>\n\n

Titkol\u00f3z\u00e1s mindm\u00e1ig<\/h2>\n\n

A Majak atomkombin\u00e1t f\u0151 feladata \u00e9vtizedek \u00f3ta az er\u0151m\u0171vek ki\u00e9gett f\u0171t\u0151elemeinek, illetve az \u00e1ramtermel\u00e9s sor\u00e1n keletkezett atomhullad\u00e9knak az \u00fajrafeldolgoz\u00e1sa \u00e9s a hasznos\u00edt\u00e1sa r\u00e9szben katonai, r\u00e9szben gy\u00f3gy\u00e1szati c\u00e9lokra \u00e9s egy\u00e9b, b\u00e9k\u00e9s c\u00e9l\u00fa m\u0171szaki jelleg\u0171 tev\u00e9kenys\u00e9gekhez. Ez a piac \u00e1llamilag szab\u00e1lyozott \u00e9s kev\u00e9s szerepl\u0151s, Oroszorsz\u00e1gon k\u00edv\u00fcl Angli\u00e1ban, Franciaorsz\u00e1gban, K\u00edn\u00e1ban, Indi\u00e1ban \u00e9s Pakiszt\u00e1nban v\u00e9geznek ilyen tev\u00e9kenys\u00e9get. Majak ma is t\u00f6bb mint negyvenezer embert foglalkoztat, az itt el\u0151\u00e1ll\u00edtott term\u00e9keket pedig az USA \u00e9s sz\u00e1mos nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1g is v\u00e1s\u00e1rolja.<\/p>\n\n

Alapanyagban pedig nincs hi\u00e1ny. Folyamatosan \u00e9rkeznek az oroszorsz\u00e1gi atomer\u0151m\u0171vek ki\u00e9gett f\u0171t\u0151elemei, de az atommeghajt\u00e1s\u00fa j\u00e1rm\u0171vek \u00e9s kutat\u00f3reaktorok elhaszn\u00e1lt \u00fczemanyaga is nagyr\u00e9szt itt k\u00f6t ki. Az \u00fajrafeldolgoz\u00e1s hihetetlen\u00fcl k\u00f6lts\u00e9ges, nem biztons\u00e1gos \u00e9s szennyez\u0151, a hullad\u00e9k mennyis\u00e9ge pedig a folyamat v\u00e9g\u00e9re megsokszoroz\u00f3dik a kezdeti \u00e1llapothoz k\u00e9pest. A helyi z\u00f6ldek meg vannak gy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy els\u0151sorban a fegyverekben felhaszn\u00e1lhat\u00f3 plut\u00f3nium kinyer\u00e9se a c\u00e9l. \u201eAz \u00f6sszes ilyen \u00fczem Oroszorsz\u00e1gban \u00e9s Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban is a fegyvergy\u00e1rak mell\u00e9 telep\u00fclt\u201d \u2013 nyilatkozta Makszim Singarkin, az oroszorsz\u00e1gi Greenpeace munkat\u00e1rsa 2002-ben a N\u00e9pszabads\u00e1gnak<\/a>. \u201eAhol \u00fajrafeldolgoz\u00f3 \u00fczem van, ott atomfegyver is van.\u201d<\/p>\n\n

\"\"
Az 1957-es baleset likvid\u00e1torainak eml\u00e9km\u0171ve
\u00a9 Liza Udilova \/ Greenpeace<\/figcaption><\/figure>\n\n

\u00c9s b\u00e1r a mai napig katon\u00e1kkal \u00e9s sz\u00f6gesdr\u00f3ttal \u0151rzik a gy\u00e1rat \u00e9s a munkat\u00e1rsak lak\u00f3hely\u00e9\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3 Ozjorszkot, a sug\u00e1rz\u00f3 anyagok csemp\u00e9sz\u00e9se sokak szerint legal\u00e1bb a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9ig vir\u00e1gz\u00f3 \u00fczletet jelentett. A helyi jog- \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151knek meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, hogy a harmadik vil\u00e1gban foly\u00f3 nukle\u00e1ris fegyverk\u00eds\u00e9rletekhez felhaszn\u00e1lt plut\u00f3nium \u00e9s egy\u00e9b radioakt\u00edv anyagok jelent\u0151s r\u00e9sze innen ker\u00fclt ki. Senki nem tudja, mennyi sug\u00e1rz\u00f3 anyag t\u0171nt el az \u00e9vek sor\u00e1n illeg\u00e1lisan a Majakb\u00f3l. \u201e\u00dczleti titokk\u00e9nt kezelik az \u00fcgyeket. K\u00e9rd\u00e9s, milyen titkos \u00fczletr\u0151l van sz\u00f3, \u00e9s kik az \u00fczletfelek\u201d \u2013 nyilatkozta Nagyezsda Kutyepova, a Rem\u00e9ny Bolyg\u00f3ja nev\u0171 szervezet jog\u00e1sza ugyancsak 2002-ben a N\u00e9pszabads\u00e1gnak<\/a>.<\/p>\n\n

A jog\u00e1szn\u0151 k\u00f6zel k\u00e9t \u00e9vtizedes tev\u00e9kenys\u00e9ge miatt \u00e9letvesz\u00e9lyes fenyeget\u00e9seket kapott, \u00edgy 2015-ben Oroszorsz\u00e1g elhagy\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00fclt \u00e9s Franciaorsz\u00e1gban kapott mened\u00e9kjogot. Ennek ellen\u00e9re t\u00e1volr\u00f3l sem adta fel a Majak k\u00f6r\u00fcli titkol\u00f3z\u00e1s elleni harcot \u00e9s munkat\u00e1rsunknak nyilatkozott a 2017 szeptember\u00e9ben bek\u00f6vetkezett rut\u00e9niumszennyez\u00e9sr\u0151l<\/a>. A hatalmi attit\u0171d mit sem v\u00e1ltozott Csernobil \u00f3ta<\/a>. A hat\u00f3s\u00e1gok mindm\u00e1ig nem ismert\u00e9k el, hogy egy Majak-baleset okozta az eg\u00e9sz Eur\u00f3pa \u00e9gboltj\u00e1t elfed\u0151, sug\u00e1rz\u00f3 rut\u00e9niumfelh\u0151ket, \u00e9s amikor k\u00e9rd\u0151re vont\u00e1k \u0151ket, egy lezuhant m\u0171holdat okoltak, pedig ez hamar tarthatatlann\u00e1 v\u00e1lt<\/a>, \u00e9s m\u00e1r vil\u00e1gos bizony\u00edt\u00e9kok sz\u00f3lnak arr\u00f3l, hogy Majak volt a szennyez\u00e9s forr\u00e1sa<\/a>.<\/p>\n\n

A paksi kapcsolat<\/h2>\n\n

Hossz\u00fa \u00e9veken kereszt\u00fcl a paksi atomer\u0151m\u0171 ki\u00e9gett f\u0171t\u0151elemei is a Majak atomkombin\u00e1tban landoltak, ahol reprocessz\u00e1lt\u00e1k azokat. A reprocessz\u00e1l\u00e1s magas k\u00f6lts\u00e9gei, \u00e9s a hullad\u00e9kok jogi helyzet\u00e9nek bizonytalans\u00e1ga miatt a paksi sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sok a 90-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n le\u00e1lltak \u2013 legal\u00e1bbis egy id\u0151re. A 2003-as paksi \u00fczemzavar sor\u00e1n megs\u00e9r\u00fclt f\u0171t\u0151elemeket ugyanis 2014-ben, az akkor \u00e9ppen h\u00e1bor\u00fa d\u00falta Ukrajn\u00e1n kereszt\u00fcl nagy titokban Majakba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Ezzel a paksi atomer\u0151m\u0171 nemcsak megszegett t\u00f6bb jogszab\u00e1lyt, de \u00fajfent hozz\u00e1j\u00e1rult az ott \u00e9l\u0151k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00e9nek tart\u00f3s k\u00e1rosod\u00e1s\u00e1hoz. A nagy aktivit\u00e1s\u00fa hullad\u00e9kok \u00e9s a ki\u00e9gett \u00fczemanyagok sors\u00e1t pedig mind a vil\u00e1gban<\/a>, mind Pakson<\/a> tov\u00e1bbra is csak k\u00e9rd\u0151jelek \u00f6vezik.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A majaki atomkombin\u00e1t nev\u00e9t az \u00f6tvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben ismerhette volna meg a vil\u00e1g, ha a titkol\u00f3z\u00e1sr\u00f3l, elhallgat\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a t\u00e9nyek elferd\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l h\u00edres szovjet vezet\u00e9s besz\u00e1molt volna az 1957. szeptember…<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":7557,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ep_exclude_from_search":false,"p4_og_title":"","p4_og_description":"","p4_og_image":"","p4_og_image_id":"","p4_seo_canonical_url":"","p4_campaign_name":"not set","p4_local_project":"not set","p4_basket_name":"not set","p4_department":"","footnotes":""},"categories":[2],"tags":[17],"p4-page-type":[40],"class_list":["post-7554","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-klima-energia","tag-atomenergia","p4-page-type-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7554","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=7554"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7554\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10688,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7554\/revisions\/10688"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7557"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=7554"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=7554"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=7554"},{"taxonomy":"p4-page-type","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/p4-page-type?post=7554"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}