{"id":8479,"date":"2021-07-07T11:59:47","date_gmt":"2021-07-07T09:59:47","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=8479"},"modified":"2021-07-07T11:59:50","modified_gmt":"2021-07-07T09:59:50","slug":"18-allatfaj-mely-a-mult-szazad-soran-halt-ki","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/8479\/18-allatfaj-mely-a-mult-szazad-soran-halt-ki\/","title":{"rendered":"18 \u00e1llatfaj, mely a m\u00falt sz\u00e1zad sor\u00e1n halt ki"},"content":{"rendered":"\n

A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6rnyezetpuszt\u00edt\u00f3 emberi tev\u00e9kenys\u00e9gek m\u00e1r sz\u00e1mtalan n\u00f6v\u00e9ny- \u00e9s \u00e1llatfaj kipusztul\u00e1s\u00e1t okozt\u00e1k. Tetteink \u00e9s azok k\u00f6vetkezm\u00e9nye \u00f3ri\u00e1si figyelmeztet\u00e9s a j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve: el\u0151revet\u00edti, hogy milyen tov\u00e1bbi fajokat fogunk elvesz\u00edteni.<\/p>\n\n

Egy-egy faj kihal\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nhet term\u00e9szetes m\u00f3don is, de legt\u00f6bbsz\u00f6r sajnos az ember a hib\u00e1s. A vad\u00e1szat, a gyarmatos\u00edt\u00e1s, a vadon \u00e9l\u0151 \u00e1llatok nemzetk\u00f6zi kereskedelme, a mez\u0151gazdas\u00e1g f\u00f6ld\u00e9hs\u00e9ge, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a mai nagy\u00fczemi mez\u0151gazdas\u00e1g hat\u00e1sa, valamint a leveg\u0151szennyez\u00e9s \u00e9s a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s mind \u00f3ri\u00e1si vesz\u00e9lyt jelentenek az \u00e9l\u0151vil\u00e1gra. Napjainkban egymilli\u00f3 \u00e1llat- \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyfaj van a kipusztul\u00e1s sz\u00e9l\u00e9n.<\/p>\n\n

Az al\u00e1bbiakban 18 \u00e1llatfajt mutatunk be, amely az elm\u00falt sz\u00e1z \u00e9vben halt ki, \u00e9s megn\u00e9zz\u00fck, mi okozta a pusztul\u00e1sukat. Vide\u00f3nkban<\/a> pedig id\u0151vonalon is jel\u00f6lt\u00fck, hogy melyik \u00e9vtizedben vesz\u00edtett\u00fck el ezeket a fajokat.<\/p>\n\n

Paradicsompapag\u00e1j<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A Kelet-Ausztr\u00e1li\u00e1ban felfedezett paradicsompapag\u00e1lyt 1928 \u00f3ta nem l\u00e1tt\u00e1k. A Term\u00e9szetv\u00e9delmi Vil\u00e1gsz\u00f6vets\u00e9g (IUCN) v\u00f6r\u00f6s list\u00e1ja szerint elt\u0171n\u00e9s\u00e9t az asz\u00e1ly, a haszon\u00e1llatok t\u00fallegeltet\u00e9se \u00e9s a helyi lakosok okozt\u00e1k azzal, hogy kiv\u00e1gt\u00e1k az \u00e9l\u0151hely\u00e9n az eukaliptuszerd\u0151ket.<\/p>\n\n

Szic\u00edliai farkas<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A Veronai Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum tanulm\u00e1nya szerint a szic\u00edliai farkas veszt\u00e9t az okozta, hogy r\u00e1j\u00e1rt a farmerek j\u00f3sz\u00e1gaira, akik emiatt kiirtott\u00e1k. A t\u0151sgy\u00f6keres helyiek szerint azonban az is hozz\u00e1tartozik az igazs\u00e1ghoz, hogy a farkasok vadon \u00e9l\u0151 zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1llatai a folyamatos term\u00e9szetpuszt\u00edt\u00e1s miatt elt\u0171ntek a szigetr\u0151l, \u00edgy nem maradt nekik m\u00e1s, mint a haszon\u00e1llatok.<\/p>\n\n

Tasm\u00e1n tigris, vagy m\u00e1s n\u00e9ven ersz\u00e9nyesfarkas<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

Az eur\u00f3pai gyarmatos\u00edt\u00f3k f\u00e9ltek az ersz\u00e9nyesfarkast\u00f3l; azt hitt\u00e9k, hogy meg fogja enni a juhaikat, ez\u00e9rt folyamatosan irtott\u00e1k. Ahogy teltek az \u00e9vek, a vad\u00e1szat k\u00f6vetkezt\u00e9ben a tasm\u00e1n tigris annyira megfogyatkozott, hogy onnant\u00f3l kezdve a k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9t m\u00e1r \u00e9pp a ritkas\u00e1ga adta. Ekkor m\u00e1r az\u00e9rt fogt\u00e1k be \u0151ket a vadonb\u00f3l, hogy m\u00fazeumokban \u00e9s \u00e1llatkertekben mutogathass\u00e1k. Az utols\u00f3 tasm\u00e1n tigris a Hobart \u00c1llatkertben pusztult el 1936-ban.<\/p>\n\n

K\u00e9k xerces<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A k\u00e9k xerces lepke a San-Francisc\u00f3-i tengerpart homokd\u0171n\u00e9i k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt. A tud\u00f3sok szerint az 1940-es \u00e9vek elej\u00e9n t\u0171nhetett el az utols\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ny; ez volt az els\u0151 olyan lepkefaj az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, amely a v\u00e1rosok terjeszked\u00e9se miatt vesz\u00edtette el az \u00e9l\u0151hely\u00e9t \u00e9s t\u0171nt el \u00f6r\u00f6kre.<\/p>\n\n

Jap\u00e1n oroszl\u00e1nf\u00f3ka<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A jap\u00e1n oroszl\u00e1nf\u00f3k\u00e1t f\u0151k\u00e9nt a b\u0151r\u00e9\u00e9rt, a bajsz\u00e1\u00e9rt, a szervei\u00e9rt \u00e9s a zs\u00edrj\u00e1\u00e9rt vad\u00e1szt\u00e1k, de sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1nyt fogtak be a cirkuszok sz\u00e1m\u00e1ra is. Ehhez ad\u00f3dott hozz\u00e1 a hal\u00e1szok \u00e1lland\u00f3 zaklat\u00e1sa \u00e9s az is, hogy a katon\u00e1k val\u00f3sz\u00edn\u0171leg puszta sz\u00f3rakoz\u00e1sb\u00f3l c\u00e9lba l\u0151ttek r\u00e1juk. Mindez a jap\u00e1n oroszl\u00e1nf\u00f3ka kihal\u00e1s\u00e1t okozta. Az utols\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nyokat az 1950-es \u00e9vekben l\u00e1tt\u00e1k.<\/p>\n\n

Holdas karmoskenguru<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

Ezek a kistermet\u0171 ersz\u00e9nyesek rendk\u00edv\u00fcl gyakoriak voltak D\u00e9lnyugat- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Ausztr\u00e1li\u00e1ban mindaddig, am\u00edg az eur\u00f3pai telepesek be nem hurcolt\u00e1k a macsk\u00e1t \u00e9s r\u00f3k\u00e1t, amelyek vad\u00e1szni kezdtek r\u00e1juk. Az \u00e9l\u0151hely\u00fck nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 puszt\u00edt\u00e1sa is hozz\u00e1j\u00e1rulhatott ahhoz, hogy 1950-es \u00e9vekben a holdas karmoskenguruk kihaltak.<\/p>\n\n

Bub\u00e1l antilop<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

Az IUCN szerint a bub\u00e1l kihal\u00e1s\u00e1t a hossz\u00fa \u00e9vekig, tal\u00e1n \u00e9vsz\u00e1zadokig tart\u00f3 t\u00falzott m\u00e9rt\u00e9k\u0171 vad\u00e1szat okozta. Az 1950-es \u00e9vekig ez az antilopfaj \u00c9szak-Afrika f\u00fcves ter\u00fcletein \u00e9lt, de m\u00e1r az \u0151si egyiptomi s\u00edrokban is tal\u00e1ltak bub\u00e1lt \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat.<\/p>\n\n

Szent Ilona-szigeti szitak\u00f6t\u0151*<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

Ez az elt\u0171nt szitak\u00f6t\u0151faj kiz\u00e1r\u00f3lag az Atlanti-\u00f3ce\u00e1n d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 Szent Ilona-szigeten \u00e9lt. 1963-ban l\u00e1tt\u00e1k az utols\u00f3 \u00e9l\u0151 p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t. A kihal\u00e1sa a v\u00e9gzetesnek bizonyul\u00f3 \u00e9l\u0151helypuszt\u00edt\u00e1s\u00e1ra vezethet\u0151 vissza, ami m\u00e1r a 16. sz\u00e1zadi gyarmatos\u00edt\u00e1ssal elkezd\u0151d\u00f6tt. Az emberek \u00e1ltal behurcolt invaz\u00edv fajok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a d\u00e9l-afrikai karmosb\u00e9ka, csak tov\u00e1bb rontott\u00e1k a helyzetet.<\/p>\n\n

Molokai gyapjasmad\u00e1r<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

Ezt a Hawaii madarat 1963-ban l\u00e1tt\u00e1k utolj\u00e1ra a Kamakou-rezerv\u00e1tumban. A IUCN szerint a 1890-es \u00e9vekben m\u00e9g egy rendk\u00edv\u00fcl elterjedt faj volt, a kihal\u00e1s\u00e1hoz az \u00e9l\u0151helyeinek rombol\u00e1sa \u00e9s az ember \u00e1ltal behurcolt sz\u00fanyogok terjesztette betegs\u00e9gek vezettek.<\/p>\n\n

Guami rep\u00fcl\u0151kutya<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A guami rep\u00fcl\u0151kutya v\u00e9gzet\u00e9t egyr\u00e9szt a h\u00fas\u00e1\u00e9rt val\u00f3 vad\u00e1szat, m\u00e1sr\u00e9szt az ember \u00e1ltal behurcolt barna fak\u00edgy\u00f3 vagy m\u00e1s n\u00e9ven barna mangrovesikl\u00f3 okozta. Ennek a kicsiny gy\u00fcm\u00f6lcsev\u0151 denev\u00e9rnek az utols\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t vad\u00e1szok l\u0151tt\u00e9k ki. 1968 \u00f3ta nem tudni egyetlen hivatalosan meger\u0151s\u00edtett \u00e9szlel\u00e9sr\u0151l sem.<\/p>\n\n

Kaszpi tigris<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A kaszpi tigris egyike volt bolyg\u00f3nk legnagyobb macskaf\u00e9l\u00e9inek: a h\u00edmek testhossza a h\u00e1rom m\u00e9tert is el\u00e9rte. Az utols\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nyt az 1970-es \u00e9vekben l\u00e1tt\u00e1k, de a faj hanyatl\u00e1sa m\u00e1r a 19. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 elkezd\u0151d\u00f6tt. A megsz\u00e1ll\u00f3 orosz katon\u00e1k vad\u00e1sztak r\u00e1, az \u00e9l\u0151helyeit pedig folyamatosan puszt\u00edtott\u00e1k, hogy \u00faj f\u00f6ldeket vonjanak mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9sbe.<\/p>\n\n

Szi\u00e1mi harcsa*<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

Ez a Tahif\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 \u00e9desv\u00edzi harcsaf\u00e9le az ember \u00e9p\u00edtkez\u00e9si \u00e9s foly\u00f3szab\u00e1lyoz\u00e1si m\u00e1ni\u00e1j\u00e1nak \u00e1ldozata lett. A Chao Phraya foly\u00f3n emelt duzzaszt\u00f3g\u00e1tak \u00e9s csatorn\u00e1k, a foly\u00f3 viz\u00e9nek iszonyatos elszennyez\u00e9se, \u00e9s a Bangkokot egykor k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vizes ter\u00fcletek kisz\u00e1rad\u00e1sa vezetett a kihal\u00e1s\u00e1hoz. Az utols\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nyokat 1975 \u00e9s 1977 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1tt\u00e1k.<\/p>\n\n

Yunnan-tavi g\u0151te<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A Yunnan-tavi g\u0151te kihal\u00e1s\u00e1nak oka, hogy a K\u00edn\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 Kunming tavat, amely az otthona volt, t\u00f6nkretett\u00e9k, elszennyezt\u00e9k, a partj\u00e1t be\u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s kacsateny\u00e9szt\u0151 telepeket hoztak l\u00e9tre, valamint egzotikus hal- \u00e9s b\u00e9kafajokat telep\u00edtettek be. Ezzel gyakorlatilag teljesen elpuszt\u00edtott\u00e1k a g\u0151te \u00e9l\u0151hely\u00e9t. Az utols\u00f3 vadon \u00e9l\u0151 p\u00e9ld\u00e1nyt 1979-ben l\u00e1tt\u00e1k.<\/p>\n\n

Costa Rica-i aranyvarangy<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

Az \u00e9desv\u00edzi aranyvarangy a Costa Rica-i k\u00f6derd\u0151k lak\u00f3ja volt. Az IUCN szerint a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s, a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek, \u00e9s a leveg\u0151szennyez\u00e9s egyar\u00e1nt szerepet j\u00e1tszottak a kihal\u00e1s\u00e1ban. B\u00e1r r\u00e9gebben egy sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt faj volt, 1989 \u00f3ta nem l\u00e1ttak egyetlen aranyvarangyot sem.<\/p>\n\n

G\u00f6mb\u00f6ly\u0171 sziklacsiga*<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A sz\u00e9p form\u00e1j\u00fa kis csig\u00e1t, aminek nincs hivatalos magyar elnevez\u00e9se, de tal\u00e1n g\u00f6mb\u00f6ly\u0171 sziklacsig\u00e1nak lehetne ford\u00edtani, az alabamai Coosa foly\u00f3ban fedezt\u00e9k fel. Az 1990-es \u00e9vekben h\u00e9t duzzaszt\u00f3g\u00e1tat \u00e9s v\u00edzer\u0151m\u0171vet telep\u00edtettek a foly\u00f3ra az\u00e9rt, hogy villamos energi\u00e1t termeljenek \u00e1ltala, ez a beavatkoz\u00e1s azonban teljesen \u00e1talak\u00edtotta a foly\u00f3t. A csig\u00e1t az\u00f3ta nem l\u00e1tt\u00e1k benne.<\/p>\n\n

Spanyol k\u0151sz\u00e1li kecske<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A spanyol k\u0151sz\u00e1li kecske egy igen gyakori faj volt a Pireneusokban. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban halt ki a vad\u00e1szat \u00e9s az \u00fajonnan felbukkan\u00f3 betegs\u00e9gek miatt, valamint az\u00e9rt, mert m\u00e1s fajokkal kellett megk\u00fczdenie az \u00e9l\u0151helyek\u00e9rt. Az utols\u00f3 spanyol k\u0151sz\u00e1li kecske egy Celia nev\u0171 n\u0151st\u00e9ny volt, amely 2000-ben pusztul el. 2003-ban ugyan m\u00e9g vil\u00e1gra j\u00f6tt egy kl\u00f3nozott p\u00e9ld\u00e1ny, de r\u00f6gt\u00f6n a sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n elpusztult egy t\u00fcdej\u00e9t \u00e9rint\u0151 rendelleness\u00e9gben.<\/p>\n\n

Pinta-szigeti \u00f3ri\u00e1stekn\u0151s<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A pinta-szigeti \u00f3ri\u00e1stekn\u0151s a gal\u00e1pagosi \u00f3ri\u00e1stekn\u0151s\u00f6k legritk\u00e1bb alfaja, melynek utols\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151je egy val\u00f3s\u00e1gos tekn\u0151s-vil\u00e1gszt\u00e1r, Mag\u00e1nyos George volt. K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9g, hogy George-ot egy magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa csigakutat\u00f3, V\u00e1gv\u00f6lgyi J\u00f3zsef l\u00e1tta el\u0151sz\u00f6r, m\u00e9g 1971 december\u00e9ben, a Gal\u00e1pagos-szigetekhez tartoz\u00f3 Pint\u00e1n. A pinta-szigeti tekn\u0151s\u00f6k kihal\u00e1s\u00e1\u00e9rt is az ember a felel\u0151s. A 19. sz\u00e1zadban a tenger\u00e9szek vad\u00e1szt\u00e1k a h\u00fasa miatt, majd a 20. sz\u00e1zadban a hal\u00e1szok irtott\u00e1k tov\u00e1bb az egyre fogyatkoz\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3t. Az is s\u00falyosb\u00edtotta a helyzetet, hogy betelep\u00edtett\u00e9k a szigetre a kecsk\u00e9ket, amelyek puszt\u00edtott\u00e1k a tekn\u0151s\u00f6k \u00e9l\u0151helyeit. Mag\u00e1nyos George, alfaja utols\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151je 2012-ben pusztult el. A pinta-szigeti \u00f3ri\u00e1stekn\u0151st ekkor kihaltnak nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n\n

Nyugat-afrikai fekete orrszarv\u00fa<\/h2>\n\n
\"\"<\/figure>\n\n

A nyugat-afrikai fekete orrszarv\u00faakt\u00f3l 2011-ben vett\u00fcnk \u00f6r\u00f6kre b\u00facs\u00fat. Egy amerikai tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat szerint a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e9g k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egymilli\u00f3 fekete rinoc\u00e9rosz n\u00e9pes\u00edtette be Afrika szavann\u00e1it, amelyek n\u00e9gy alfajhoz tartoztak. 2001-re a l\u00e9tsz\u00e1muk 2300-ra esett vissza \u00e9s m\u00e1r csak h\u00e1rom alfaj maradt. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n divatba j\u00f6tt az afrikai sportvad\u00e1szat, amely megtizedelte az orrszarv\u00fa\u00e1llom\u00e1nyt, k\u00e9s\u0151bb pedig a nagy\u00fczemi mez\u0151gazdas\u00e1g t\u00e9rnyer\u00e9se hatott r\u00e1juk puszt\u00edt\u00f3an. \u00d3ri\u00e1si ter\u00fcleteket vontak termel\u00e9sbe vagy \u00e9p\u00edtettek be, amelyeken kor\u00e1bban sok m\u00e1s \u00e1llatfaj mellett orrszav\u00fak is \u00e9ltek.<\/p>\n\n

*A csillaggal jel\u00f6lt \u00e1llatoknak nem tal\u00e1ltuk meg a hivatalos magyar nev\u00e9t, a felt\u00fcntetett elnevez\u00e9st az angol neve alapj\u00e1n adtuk, de sz\u00edvesen vessz\u00fck a seg\u00edts\u00e9get. Ha valaki szak\u00e9rt\u0151je egy ter\u00fcletnek, mondjuk malakol\u00f3gus, vagy szitak\u00f6t\u0151kkel foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3, vagy egyszer\u0171en csak sz\u00edvesen nyomozna, \u00e9s elk\u00fcldi nek\u00fcnk a csillaggal jel\u00f6lt fajok valamelyik\u00e9nek a hivatalos nev\u00e9t, azt megk\u00f6sz\u00f6nj\u00fck, \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel cser\u00e9lj\u00fck. Seg\u00edts\u00e9gk\u00e9pp a k\u00e9rd\u00e9ses \u00e1llatok angol \u00e9s latin neve:<\/em><\/p>\n\n

  • Rotund rocksnail – Leptoxis ligata<\/em><\/li>
  • Siamese flat-barbelled catfish – Platytropius siamensis<\/em><\/li>
  • St. Helena Darter – Sympetrum dilatatum<\/em><\/li><\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6rnyezetpuszt\u00edt\u00f3 emberi tev\u00e9kenys\u00e9gek m\u00e1r sz\u00e1mtalan n\u00f6v\u00e9ny- \u00e9s \u00e1llatfaj kipusztul\u00e1s\u00e1t okozt\u00e1k. Az, hogy mit tett\u00fcnk \u00e9s mi lett a tetteink k\u00f6vetkezm\u00e9nye, \u00f3ri\u00e1si figyelmeztet\u00e9s a j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve: el\u0151revet\u00edti azt, hogy…<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":8498,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ep_exclude_from_search":false,"p4_og_title":"","p4_og_description":"","p4_og_image":"","p4_og_image_id":"","p4_seo_canonical_url":"","p4_campaign_name":"not set","p4_local_project":"not set","p4_basket_name":"not set","p4_department":"","footnotes":""},"categories":[3],"tags":[20],"p4-page-type":[40],"class_list":["post-8479","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-termeszet-kornyezet","tag-elovilag","p4-page-type-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8479","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8479"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8479\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8515,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8479\/revisions\/8515"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media\/8498"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8479"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8479"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8479"},{"taxonomy":"p4-page-type","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/p4-page-type?post=8479"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}