{"id":8624,"date":"2021-08-13T09:19:30","date_gmt":"2021-08-13T07:19:30","guid":{"rendered":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/?p=8624"},"modified":"2021-08-13T09:19:33","modified_gmt":"2021-08-13T07:19:33","slug":"az-elovilag-sokfelesegenek-csokkenese-mar-gazdasagunk-alapjait-veszelyezteti","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/blog\/8624\/az-elovilag-sokfelesegenek-csokkenese-mar-gazdasagunk-alapjait-veszelyezteti\/","title":{"rendered":"Az \u00e9l\u0151vil\u00e1g sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9nek cs\u00f6kken\u00e9se m\u00e1r gazdas\u00e1gunk alapjait vesz\u00e9lyezteti"},"content":{"rendered":"\n

A biodiverzit\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9se \u00e9s az \u00f6kosziszt\u00e9ma \u00f6sszeoml\u00e1sa m\u00e1r gazdas\u00e1gunk alapjait vesz\u00e9lyezteti. Ezt a probl\u00e9m\u00e1t az emberis\u00e9get fenyeget\u0151 5 legnagyobb vesz\u00e9ly k\u00f6z\u00e9 sorolt\u00e1k a vil\u00e1g vezet\u0151 p\u00e9nz\u00fcgyi, gazdas\u00e1gi szak\u00e9rt\u0151i a tavalyi \u00e9vben. Ahhoz, hogy elker\u00fclj\u00fck az \u00f6kol\u00f3giai \u00f6sszeoml\u00e1st, minden talpalatnyi term\u00e9szetet v\u00e9den\u00fcnk kell, s\u0151t, amit csak lehet, vissza kell adnunk a term\u00e9szetnek. Az al\u00e1bbi cikkben r\u00e9szleteket k\u00f6zl\u00fcnk a Vil\u00e1ggazdas\u00e1gi F\u00f3rum Glob\u00e1lis kock\u00e1zatokat elemz\u0151 2020-as jelent\u00e9s\u00e9b\u0151l<\/a>.<\/strong><\/p>\n\n

\"\"
\u00a9 Galih Nofrio Nanda \/ Greenpeace<\/figcaption><\/figure>\n\n

Rohamosan terjeszkednek a v\u00e1rosok \u00e9s zsugorodik a term\u00e9szet<\/h2>\n\n

A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s hozz\u00e1j\u00e1rul a fajok kihal\u00e1s\u00e1hoz, a fajok kihal\u00e1sa pedig m\u00e9g tov\u00e1bb s\u00falyosb\u00edtja mag\u00e1t az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1st \u00e9s annak t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi hat\u00e1sait.<\/p>\n\n

Noha a vil\u00e1gon \u00e9l\u0151 mintegy 7,6 milli\u00e1rd ember az \u00f6sszes \u00e9l\u0151l\u00e9ny t\u00f6meg\u00e9nek csup\u00e1n 0,01% -\u00e1t teszi ki, m\u00e9gis napjainkra kiirtottuk a vadon \u00e9l\u0151 eml\u0151s\u00f6k 83%-\u00e1t, \u00e9s a n\u00f6v\u00e9nyfajok csaknem fel\u00e9t. A kihal\u00e1s \u00fcteme ma t\u00edzszer gyorsabb, mint amilyen az elm\u00falt 10 milli\u00f3 \u00e9v \u00e1tlaga.<\/p>\n\n

Ha a legszolidabb becsl\u00e9seket vessz\u00fck alapul, akkor kb. 2 milli\u00f3 faj \u00e9l a F\u00f6ld\u00f6n, amib\u0151l 200 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tt vesz\u00edt\u00fcnk el minden \u00e9vben.* L\u00e9teznek azonban olyan, j\u00f3val er\u0151sebb becsl\u00e9sek is, amelyek szerint ez a sz\u00e1m l\u00e9nyegesen nagyobb, \u00e9s \u00e9vente val\u00f3j\u00e1ban ink\u00e1bb 10 000 \u00e9s 100 000 k\u00f6z\u00f6tt van a kipusztul\u00f3 fajok sz\u00e1ma.<\/p>\n\n

A v\u00e1rosok 2030-ra v\u00e1rhat\u00f3an h\u00e1romszor akkora ter\u00fcletet foglalnak majd el, mint amennyit 2000-ben. Ez a terjeszked\u00e9s f\u0151leg olyan ter\u00fcleteket fal fel a term\u00e9szetb\u0151l, amelyek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontosak lenn\u00e9nek a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g meg\u0151rz\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n

Az \u00e9lelmiszerek ir\u00e1nti kereslet 2050-re megdupl\u00e1z\u00f3dik<\/h2>\n\n

Ennek az ig\u00e9nynek a kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9hez tov\u00e1bbi 1 milli\u00e1rd hekt\u00e1r f\u00f6ldre lesz sz\u00fcks\u00e9g, ami akkora, mint Kanada teljes kiterjed\u00e9se. Mindemellett a nagy\u00fczemi mez\u0151gazdas\u00e1gokban m\u0171tr\u00e1gy\u00e1val \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szerekkel is n\u00f6velhetik a term\u00e9shozamot, ami szint\u00e9n hozz\u00e1j\u00e1rul a biodiverzit\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n

\"\"
\u00a9 Emile Loreaux \/ Greenpeace<\/figcaption><\/figure>\n\n

A biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9se m\u00e1r gazdas\u00e1gunk alapjait is vesz\u00e9lyezteti: az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt \u00e1ru \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1sok p\u00e9nzben kifejezett \u00e9rt\u00e9ke a becsl\u00e9sek szerint \u00e9vi 33 billi\u00f3 doll\u00e1r – ez k\u00f6zel j\u00e1r az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s K\u00edna GDP-j\u00e9hez.<\/p>\n\n

Elvesz\u00edtj\u00fck a lehet\u0151s\u00e9get, hogy \u00fajfajta gy\u00f3gyszereket tal\u00e1ljunk a term\u00e9szetben<\/h2>\n\n

Becsl\u00e9sek szerint a hagyom\u00e1nyos \u00e9s a modern orvostudom\u00e1ny 50 000 – 70 000 n\u00f6v\u00e9nyfajt haszn\u00e1l. A mai modern gy\u00f3gyszerek kb. 50%-\u00e1t term\u00e9szetes hat\u00f3anyagokb\u00f3l fejlesztett\u00e9k ki. Az \u00faj gy\u00f3gyszeripari kutat\u00e1sok egyre gyakrabban fordulnak vissza a term\u00e9szethez \u00faj ter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geket keresve. A biodiverzit\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel nagym\u00e9rt\u00e9kben visszaesik az \u00faj gy\u00f3gyszerek felfedez\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9ge is.<\/p>\n\n

Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok 500 legnagyobb \u00e1rbev\u00e9tel\u0171 c\u00e9g\u00e9nek (ny\u00edlt r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak) k\u00f6zel fele eml\u00edti meg a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9get a fenntarthat\u00f3s\u00e1gi jelent\u00e9s\u00e9ben, de csup\u00e1n 5 olyan van k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, amelyek konkr\u00e9t \u00e9s m\u00e9rhet\u0151 c\u00e9lokat is t\u0171ztek ki ezen a t\u00e9ren.<\/p>\n\n

Elvesz\u00edtj\u00fck a beporz\u00f3kat \u00e9s a legt\u00f6bb p\u00e9nzt hoz\u00f3 term\u00e9nyeket<\/h2>\n\n

Egy friss tanulm\u00e1ny szerint a rovarok \u00e1llom\u00e1nyai 40%-kal cs\u00f6kkentek az elm\u00falt \u00e9vtizedekben, \u00e9s a m\u00e9g megl\u00e9v\u0151k egyharmada vesz\u00e9lyeztetett.<\/p>\n\n

A rovarok sz\u00e1mos m\u00e1s \u00e1llat, p\u00e9ld\u00e1ul madarak, h\u00fcll\u0151k, k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek \u00e9s halak legfontosabb t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kai. Ha mint t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1st kivessz\u00fck \u0151ket a l\u00e1ncb\u00f3l, akkor minden vel\u00fck t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 \u00e1llat \u00e9hen hal.<\/p>\n\n

\"\"
\u00a9 Fred Dott \/ Greenpeace<\/figcaption><\/figure>\n\n

A rovarok v\u00e9gzik a vil\u00e1gon a legnagyobb beporz\u00f3 munk\u00e1t is: a 115 legfontosabb \u00e9lelmiszern\u00f6v\u00e9ny 75%-a \u00e1llati beporz\u00e1st\u00f3l f\u00fcgg, bele\u00e9rtve az olyan, t\u00e1panyagokban gazdag \u00e9lelmiszereket, mint a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k, z\u00f6lds\u00e9gek, a di\u00f3 \u00e9s m\u00e1s magvak, valamint a legt\u00f6bb p\u00e9nzt hoz\u00f3 term\u00e9nyeket: a k\u00e1v\u00e9t \u00e9s a kaka\u00f3t.<\/p>\n\n

Az elpuszt\u00edtott erd\u0151k nyom\u00e1ban puszt\u00edt\u00f3 t\u00fczek, asz\u00e1lyok, \u00e1rad\u00e1sok keletkeznek<\/h2>\n\n

2018-ban 12 milli\u00f3 hekt\u00e1r tr\u00f3pusi erd\u0151t vesz\u00edtett\u00fcnk el, ami percenk\u00e9nt 30 futballp\u00e1ly\u00e1nyi ter\u00fclet. Csak az Amazonas-vid\u00e9ken az erd\u0151k 17%-a pusztult el az elm\u00falt 50 \u00e9vben, \u00e9s az erd\u0151irt\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke 2012 \u00f3ta n\u00f6vekszik. Amaz\u00f3nia m\u00e1ra k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egyharmaddal kevesebb sz\u00e9n-dioxidot tud megk\u00f6tni, mint egy \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt, \u00e9s egy nemr\u00e9giben k\u00e9sz\u00fclt tanulm\u00e1ny szerint a sz\u00e1razod\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r miatt a tr\u00f3pusi \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k m\u00e9g kiszolg\u00e1ltatottabb\u00e1 v\u00e1lnak a t\u0171znek, az asz\u00e1lynak \u00e9s \u00e1rad\u00e1soknak. Mindez teljesen al\u00e1\u00e1sn\u00e1 az \u00e9lelmiszertermel\u00e9st, n\u00f6veln\u00e9 a v\u00edzhi\u00e1nyt \u00e9s cs\u00f6kkenten\u00e9 a v\u00edzenergia-termel\u00e9st – a gazdas\u00e1gi k\u00f6lts\u00e9gek meghaladn\u00e1k a 300 milli\u00e1rd doll\u00e1rt.<\/p>\n\n

Ha az es\u0151erd\u0151k 20-25%-a elv\u00e9sz, el\u00e9r\u00fcnk egy olyan fordul\u00f3pontot, ahonnan m\u00e1r az asz\u00e1ly, a t\u0171z \u00e9s a lombkorona-vesztes\u00e9g \u00f6rd\u00f6gi k\u00f6re alakul ki, \u00e9s nem lehet t\u00f6bb\u00e9 meg\u00e1ll\u00edtani a pusztul\u00e1st. Ez a fordulat n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeden bel\u00fcl bek\u00f6vetkezhet.<\/p>\n\n

A Gazdas\u00e1gi Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si \u00e9s Fejleszt\u00e9si Szervezet (OECD) szerint, ha helyre\u00e1ll\u00edtan\u00e1nk a vil\u00e1g leromlott \u00e1llapot\u00fa erdeinek legal\u00e1bb 46%-\u00e1t, akkor az erre k\u00f6lt\u00f6tt minden egyes doll\u00e1r ak\u00e1r 30 doll\u00e1r hasznot is hozhatna. Ez fellend\u00edten\u00e9 a helyi foglalkoztat\u00e1st, \u00e9s seg\u00edtene, hogy a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek felismerj\u00e9k, mennyire fontos a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g.<\/p>\n\n

Kritikus pillanatban vagyunk: v\u00e1ltoztatnunk kell politikai \u00e9s egy\u00e9ni szinten<\/h2>\n\n
\"\"
\u00a9 David McNew \/ Greenpeace<\/figcaption><\/figure>\n\n

Mivel a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s feler\u0151s\u00edti az \u00e9l\u0151 rendszerek \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t, visszaford\u00edthatatlan k\u00e1rokat okozhatunk \u00e9s ezek nagyon s\u00falyos gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rnak. A legs\u00falyosabb hat\u00e1sok n\u00e9melyike nem fokozatosan, hanem hirtelen, nagy er\u0151vel jelentkezik majd, amikor a v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e1tl\u00e9pnek egy kritikus k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9ket. Az embereknek meg kell \u00e9rteni\u00fck, hogy a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9se milyen hat\u00e1ssal lesz a t\u00e1rsadalomra \u00e9s a saj\u00e1t \u00e9let\u00fckre. Ez\u00e9rt nagyon fontos, hogy fogyaszt\u00f3k\u00e9nt olyan politikai d\u00f6nt\u00e9seket \u00e9s olyan termel\u00e9si m\u00f3dokat k\u00f6vetelj\u00fcnk, amelyek fenntarthat\u00f3ak.<\/p>\n\n

Ahhoz, hogy elker\u00fclj\u00fck az \u00f6kol\u00f3giai \u00f6sszeoml\u00e1st, minden talpalatnyi term\u00e9szetet v\u00e9den\u00fcnk kell, s\u0151t, amit csak lehet, vissza kell adnunk a term\u00e9szetnek. \u00dczenj te is a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3knak, \u00edrd al\u00e1 a pet\u00edci\u00f3nkat<\/a>!<\/p>\n\n

* A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyos \u00f6sszefoglal\u00f3kban gyakran k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 adatok szerepelnek a fajok sz\u00e1m\u00e1ra vonatkoz\u00f3an. Ez az\u00e9rt van, mert a tud\u00f3sok sokf\u00e9le sz\u00e1m\u00edt\u00e1si m\u00f3dszerrel \u00e9s modellel dolgoznak, ebben az esetben p\u00e9ld\u00e1ul csak a tudom\u00e1nyosan le\u00edrt fajokat vett\u00e9k sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba. Az ugyancsak megalapozott \u00e9s m\u00e9rvad\u00f3nak tekintett IPBES jelent\u00e9s<\/a> azonban m\u00e1s adatokkal dolgozik. Mindenesetre a l\u00e9nyeg ugyanaz: most zajlik a legnagyobb kihal\u00e1si hull\u00e1m az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, ami hat\u00e1ssal van a gazdas\u00e1gunkra, a t\u00e1rsadalomra \u00e9s az egy\u00e9ni \u00e9let\u00fcnkre is.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A biodiverzit\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9se \u00e9s az \u00f6kosziszt\u00e9ma \u00f6sszeoml\u00e1sa m\u00e1r gazdas\u00e1gunk alapjait vesz\u00e9lyezteti. Ezt a probl\u00e9m\u00e1t az emberis\u00e9get fenyeget\u0151 5 legnagyobb vesz\u00e9ly k\u00f6z\u00e9 sorolt\u00e1k a vil\u00e1g vezet\u0151 p\u00e9nz\u00fcgyi, gazdas\u00e1gi szak\u00e9rt\u0151i a tavalyi…<\/p>\n","protected":false},"author":32,"featured_media":8625,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ep_exclude_from_search":false,"p4_og_title":"","p4_og_description":"","p4_og_image":"","p4_og_image_id":"","p4_seo_canonical_url":"","p4_campaign_name":"not set","p4_local_project":"not set","p4_basket_name":"not set","p4_department":"","footnotes":""},"categories":[3],"tags":[20,29],"p4-page-type":[40],"class_list":["post-8624","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-termeszet-kornyezet","tag-elovilag","tag-erdo","p4-page-type-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8624","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/users\/32"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8624"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8624\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8630,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8624\/revisions\/8630"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media\/8625"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8624"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8624"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8624"},{"taxonomy":"p4-page-type","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.greenpeace.org\/hungary\/wp-json\/wp\/v2\/p4-page-type?post=8624"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}