Mit tehetsz, ha környezetkárosítást észlelsz?

Vágják a fákat az utcádban? Egy gyár szennyezi a vizet a környékeden? Tarlóégetést láttál? Segítünk: tanácsot adunk, mit tehetsz az ügy megoldásáért!

Környezetkárosítások bejelentése  
  • Környezetkárosítást (fakivágást, szennyezést stb.) észleltem. Hova forduljak?

    Ez attól függ, hogy mi a konkrét környezeti probléma.

    • A legtöbb kérdésben a megyei kormányhivatalok megyeszékhelyen lévő járási hivatalainak környezet- és természetvédelmi főosztályai (Budapesten és Pest megyében az Érdi Járási Hivatal) intézkedik.

      Hozzájuk például az alábbiakkal kapcsolatban fordulhatsz:
      • zajjal kapcsolatos panaszok,
      • természetvédelmi kérdések,
      • vegyi anyagok felhasználásával, tárolásával, vagy természeti területen történő illegális hulladéklerakással kapcsolatos ügyek;
      • ipari levegő-, víz- vagy talajszennyezések, balesetek;
      • szennyvíz-kezeléssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák, biológiai szennyezések.
    • Más panaszokkal a kormányhivatalok területileg illetékes járási hivatalai (Budapesten pedig a kerületi hivatalok) foglalkoznak. (Ezek nem összekeverendőek az önkormányzatokkal!)

      Például:
      • levegőszennyezés, amelyet háztartási fűtés, vagy kisebb ipari forrás okoz (tipikus példa erre, ha a szomszéd a kazánjában hulladékkal tüzel);
      • növényvédő szerekkel kapcsolatos panaszok: például ha ivóvízbe vagy természetes vizekbe kerülnek ezek a veszélyes anyagok.
      Egy adott településért felelős járási hivatalt és annak elérhetőségeit a http://jarasinfo.gov.hu oldalon találhatod meg, a település nevének beírásával.
    • Néhány ügyben az országos környezetvédelmi hatóság, azaz a Pest Megyei Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztálya jár el az egész ország területén.

      Például:
      • hulladékgazdálkodási engedélyekkel, illetve a hulladékkezelő létesítményekkel (pl. hasznosító üzemekkel, lerakókkal) kapcsolatos eljárások.
    • Az önkormányzatoknál a jegyző működik környezetvédelmi hatóságként is. Hozzá a helyi ügyek tartoznak.

      Például:
      • a helyi védettség alá eső területekkel kapcsolatos panaszok,
      • a lakossági hulladékgyűjtéssel, belterületi szemeteléssel, illegális hulladéklerakással kapcsolatos környezeti problémák,
      • a közterületi fák kivágása, csonkítása, ültetése, és pótlása, illetve az ezzel kapcsolatos panaszok kezelése.
      • Budapesten a kerületi jegyzőhöz, illetve a közterület-felügyelethez tartoznak emellett például az avarégetéses ügyek is: az avar égetése a főváros teljes területén tiltott, és szabálysértésnek számít.
      • A jegyző akkor is felléphet, ha például valaki lignittel, vagy nagyon vizes fával fűt, esetleg bűzzel vagy zajjal járó tevékenységet végez.
    • Súlyosabb környezetszennyezések esetén a rendőrségen is bejelentést tehetsz, hiszen ezek bűncselekménynek is minősülhetnek.

      Ilyen lehet például
      • a veszélyes hulladékok jogellenes lerakása, égetése,
      • a környezetre káros vegyi anyagok környezetbe (pl. élővízbe, levegőbe, talajba) kerülése,
      • védett élőlények vagy élőhelyek elpusztítása,
      • vagy például egy erdő illegális kivágása és a faanyag eltulajdonítása.
    • Egyes különleges esetekben más hatóságnak is szerepe lehet a környezetvédelmi kérdésekben: például tarlóégetés esetén a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a felelős (mivel hozzájuk tartoznak a tűzvédelmi ügyek).
  • Hogyan terelhetem jogi útra az ügyet?

    Többféle jogi eszközt is igénybe vehetsz, a konkrét esettől és a körülményektől függően.

    • Fontos tudnod, hogy jogodban áll környezeti információkat kérni az állami szervektől. Így megismerheted az eset pontos körülményeit, és azt, hogy a hatóságok mit tettek, vagy mit terveznek tenni az ügyben.
    • Ha aggályaid ezek után is fennállnak, akkor panasszal fordulhatsz az illetékes környezetvédelmi hatósághoz.

      Környezetvédelmi ügyekben alapvetően minden megyében a megyeszékhely szerinti járási hivatal környezet- és természetvédelmi főosztályához kell fordulni (Budapesten és Pest megyében pedig az Érdi Járási Hivatalhoz). Fontos, hogy írásban add be a panaszt, mert szóbeli jelzésre a legtöbb hatóság nem intézkedik.

      A hatóság a panasz alapján közigazgatási eljárást indíthat. Ebben az eljárásban ügyfélként is részt vehetsz, ha te adtad be a panaszt, de ezt a szándékodat jobb, ha jelzed is a hatóságnak. Ügyfélként nyomon követheted a történéseket, észrevételeket tehetsz, sőt jogorvoslatot is igénybe vehetsz.
    • Súlyosabb környezetszennyezések esetén a rendőrségen is bejelentést tehetsz, hiszen ezek bűncselekménynek is minősülhetnek.
    • Bizonyos esetekben a polgári jogi eszközök a leghatékonyabbak. Indíthatsz például kártérítési pert a bíróságon, ha a szennyezés miatt károd keletkezik: például ha repedezik a vakolat, vagy elönti a szennyvíz az udvart. Indíthatsz személyiségi jogi pert is, ha például a forgalom sérti a pihenéshez való jogodat, illetve birtokvédelmi eljárást, ha valaki zavarja, háborítja az életedet, környezetedet.
    • Helyi vagy országos környezetvédelmi civil szervezetekhez is fordulhatsz. A jogszabályok nekik még több jogot biztosítanak környezeti ügyekben. A civil szervezetek például indíthatnak közösségi érdekű pert a környezet veszélyeztetése esetén.

      A fenti lehetőségek közül mutat be néhányat részletesen, iratmintákkal az EMLA Egyesület útmutatója.
  • Bejelentést tettem, de a hivatal szerint minden rendben. Hová fordulhatok még?

    • A felettes szervhez: a másodfokú hatósághoz, vagy az országos környezetvédelmi hatóság esetén a Földművelésügyi Minisztériumhoz.
    • Az ügyészséghez fordulhatsz akkor, ha egy közigazgatási hatóság jogsértő határozatot hoz, vagy eljárási gyakorlata nem megfelelő. Ebben az esetben a megyei főügyészségek közigazgatási jogi egységeit kell megkeresned. Szintén az ügyészséghez fordulhatsz panasszal, ha az általad tett rendőrségi feljelentés nyomán nem történt intézkedés, esetleg nem indult, vagy eredménytelenül megszűnt a nyomozás.
    • Ha a panaszodat azért utasították el, mert a tevékenység nem jogellenes, vagy a hatóság azt nem tudta bizonyítani, akkor a polgári jog eszközeit veheted igénybe: személyiségi jogi pert, kártérítési pert, vagy birtokvédelmi eljárást indíthatsz. Ezek közül a birtokvédelmi, vagy más néven szomszédjogi eljárás a leggyakoribb környezetvédelmi ügyekben. Ezt az adott tevékenység miatti háborítás, zavarás (például zajos tevékenység, bűzhatás stb.) miatt lehet indítani a helyi önkormányzat jegyzőjénél, vagy közvetlenül a bíróságnál kereset formájában. Bírósághoz egyébként a jegyző határozata elleni jogorvoslatként is fordulhatsz egy éven belül.

      A birtokvédelmi eljárásról itt találsz részletes leírást.
  • Bejelentési formanyomtatványok

    Általában a környezeti ügyekben tett panaszoknak nincsenek különösebb formai követelményeik. A hatóságnak írt levél, ami

    • tömören, tényszerűen és konkrétan összefoglalja a panaszt,
    • megjelöli a hatósági eljáráshoz szükséges alapvető tényeket (helyszín, időpont stb.), továbbá
    • utalást tesz a lehetséges bizonyítási eszközökre, vagy akár csatol is ilyeneket (pl. fényképek, szomszédok vallomásai),

    már alkalmas lehet arra, hogy a hatóság hatékonyan lépjen fel.

    Az interneten böngészve néhány ügytípusra találhatsz iratmintát. Ezeket próbáld mindig a konkrét esetedre szabni és frissíteni, hiszen sokszor a jogszabályok, vagy az eljáró hatóságok változása miatt a minták már nem teljesen aktuálisak.

    Érintőlegesen bár, de fogyasztóvédelmi eseteknek is lehet környezetvédelmi vonatkozása. Ekkor szükséged lehet ilyen tárgyú iratmintákra.
Információk kérése hatóságoktól  
  • Hogyan kaphatok közérdekű információt például egy beruházásról, vagy egy üzem korábbi szennyezéséről?

    Az ilyen környezeti adatok közérdekű adatnak számítanak, így a nyilvánosságnak joga van ezeket megismerni.

    • Vannak olyan adatbázisok, honlapok, ahol kérés nélkül is találsz információkat: a környezetvédelmi hatóságok például honlapjukon nyilvánosságra hozzák a megindult eljárásokat és a meghozott határozatokat is.
    • Ha egy közigazgatási ügyben ügyfélként jelentkezel be, akkor betekinthetsz a teljes dokumentációba, valamennyi iratba, és azokról másolatot is készíttethetsz.
    • Ha nem vagy ügyfél az eljárásban, és olyan környezeti adatot, információt szeretnél megtudni, amelyet aktívan nem hoznak nyilvánosságra, akkor azt közérdekű adatkéréssel kérheted ki.

    Az adatkérés a következő lépésekből áll:

    • Szóban vagy írásban (lehet postai levél vagy e-mail is) jelezd az érintett adatkezelő szervnek, hogy milyen közérdekű adatot szeretnél megismerni.
    • A kért adatot haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül (nagy mennyiségű adat kérése esetén 30 napon belül) meg kell kapnod.
    • A fénymásolással kapcsolatos költséget – és ha sok adatot kértél, akkor esetleg a pluszmunka költségeit is – átháríthatják rád. Ennek összegéről előzetesen tájékoztatniuk kell téged. Az áthárítható költséget kormányrendelet szabályozza.

    Vannak olyan okok, amelyek alapján az igénylést elutasíthatják a beérkezést követő 8 napon belül. Az írásbeli elutasításban meg kell jelölni annak indokait, és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségekről.

    Nem ismerhetők meg

    • a személyes adatok;
    • a titkosnak (államtitok, adótitok, szolgálati titok, stb.) minősített adatok;
    • az olyan adatok, amelyek megismerhetőségét törvény, vagy az uniós jog korlátozza;
    • az üzleti titkok (azonban a bírósági gyakorlat alapján nem lehet üzleti titokként értelmezni a közvagyonnal kapcsolatos szerződések adatait);
    • a döntés-előkészítő adatok.

    Amennyiben egy döntési eljárás (például egy közberuházás pályáztatása) még folyamatban van, a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános. Az adatot kezelő szerv vezetője azonban engedélyezheti a nyilvánosságra hozatalt. Ha viszont egy döntés már megszületett, akkor az előkészítő anyagok nyilvánosak, és ez csak indokolt esetekben tagadható meg.

    Ha vita merül fel például az üzleti titok, vagy a döntés-előkészítő anyag értelmezésével kapcsolatban, vagy más okból nem kaptad meg a kért adatokat, esetleg túlzottnak találod a kért költségtérítést, akkor az adatkezelőre vonatkozó határidők lejáratát követő 30 napon belül a bíróságon pert indíthatsz.

    A vitás ügyekben a bíróság dönt. Azaz, ha elutasítják az adatkérésedet, akkor bírósághoz fordulhatsz. A pert a következő bíróságokon indíthatod meg, keresetlevél benyújtásával:

    • ha egy országos illetékességű szerv nem adja ki az adatot, akkor a megyei bíróságon (ahol az adatkérést elutasító szerv székhelye van),
    • más szervek ellen a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróságon,
    • budapesti székhelyű szerv esetén pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

    A TASZ közérdekű adatkéréssel kapcsolatos iratmintái a segítségedre lehetnek.

  • Milyen jogszabályok alapján, mire hivatkozva kaphatok információt?

  • Adatok a levegőminőségről

    A légszennyezettségi adatokat többek között az Időkép oldalán és az OMSZ oldalán is megtekintheted, vagy böngészhetsz a mérőállomások adatai között az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján.

    Adatokat, összefoglalókat és civil szervezeti álláspontokat pedig a Levegő Munkacsoport honlapján és kiadványaiban találsz.

    Ha egy-egy üzem adataira vagy kíváncsi, azt közérdekű adatkéréssel kérheted ki a hatóságtól. A légszennyező anyagok kibocsátásáról ugyanis a pontforrások (kémények, kürtők, szellőzők stb.) üzemeltetőinek a hatóságok felé adatot kell szolgáltatni.

    A nagyobb kibocsátó üzemek, erőművek és hasonlók adatait egy egész Európára vonatkozó adatbázisban teszik közzé. Az úgynevezett e-PRTR rendszerben angol nyelven kereshetsz rá, területre, iparágra, vagy akár konkrét üzemre is.

Néhány gyakori eset  
  • Mit tehetek, ha a szomszédos üzem, szomszéd stb. szennyezi a levegőt?

    1. Először nézd meg, mire hivatkozhatsz. A 306/2010. levegővédelmi kormányrendelet szerint: „Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.”

    2. Állapítsd meg, ki az illetékes.

    • Ha a szennyezést egy nagyobb kapacitású kazánnal rendelkező ipari üzem vagy erőmű okozza, esetleg egy út használatából, vagyis a közlekedésből származik, netán a levegő szennyezettségi szintjeivel kapcsolatos a panaszod, akkor a megyei kormányhivatalok megyeszékhelyeken működő járási hivatalainak (Budapesten és Pest megyében az Érdi Járási Hivatal) környezet- és természetvédelmi főosztálya lehet az eljáró hatóság.
    • Ha a levegőszennyezés lakossági, vagy kisebb ipari forrásból származik (például a szomszéd a kazánjában hulladékot éget, vagy egy kisvállalkozás elégeti a kicserélt ablakok festett kereteit), akkor a területileg illetékes járási hivatalokhoz fordulhatsz. A háztartási tüzeléssel kapcsolatban fontos szabály, hogy a kis mennyiségű, háztartásban keletkező papírhulladékon és a nem veszélyes, kezeletlen, háztartási fahulladékon kívül minden hulladék égetés szigorúan tilos.
    • Súlyosabb légszennyezés esetén a rendőrségen is feljelentést/bejelentést tehetsz, hiszen ez akár bűncselekmény gyanúját is felvetheti, lehet akár környezetkárosítás (Btk. 241. §), vagy például veszélyes hulladék égetésével a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §) is.
    • Mi a helyzet a kerti zöldhulladékok égetésével? Alapvetően ez is tiltott tevékenység, de az egyes önkormányzatok helyi rendeletben lehetőséget adhatnak rá. Budapesten például tilos ezt tenni, helyette vagy a komposztálás, vagy a zöldhulladék-gyűjtő zsákok használata lehet megoldás. Ha a tiltás ellenére valaki mégis avart éget, akkor szabálysértést követ el, és vagy a helyi (kerületi) jegyzőnek, vagy – ha működik ilyen a településen – a közterület-felügyeletnek lehet bejelenteni.
    • Előfordulhat az is, hogy nagyon zavaró és egészségkárosító levegőterhelés következik be, de az érintett tüzelőanyagot, vagy tüzelési módot a közigazgatási jellegű jogszabályok nem tiltják. Ilyen például a lignit, vagy a nedves fa égetése, illetve a rossz tüzelőberendezés, vagy kémény használata. Ezekben az esetekben birtokvédelmi eljárást lehet indítani a jegyzőnél, vagy a bíróságon pert lehet indítani.

    3. Panaszodat érdemes írásban megtenned. Küldj ajánlott, tértivevényes levelet vagy e-mailt a hatóságoknak. Írd bele az esetre vonatkozó fontos tényeket, és lehetőleg jelölj meg benne bizonyítékokat. Panaszlevélhez mintát a Levegő Munkacsoport honlapjáról tölthetsz le.

    A járási hivatalok a panaszok alapján levegővédelmi eljárást indíthatnak. Ha megállapítják az illegális égetést, akkor eltilthatják a szennyezőt a tevékenységtől, és komoly bírságot szabhatnak ki. Ugyanakkor ezeket a helyzeteket a hatóságnak sokszor nehéz bizonyítania. Segíthet, ha a panaszlevélben javasolsz bizonyítási eszközöket, vagy már csatolsz is ilyeneket: fényképeket, videófelvételeket, mások vallomásait stb. Javasolhatod azt is, hogy az ingatlanra való bejutást a hatóság a rendőrség segítségével tegye meg.

  • Hol jelenthetek be illegális hulladéklerakást?

    • Belterületen az önkormányzat jegyzőjének (ahol működik, ott a közterület-felügyeletnek),
    • termőföldeken a mezőőrnek,
    • természeti területen a természetvédelmi őröknek, illetve – súlyosabb esetben – a rendőrségnek is bejelentheted.

    Fontos, hogy írásban tegyél bejelentést. Ebben pontosan írd le a helyszínt és minden lényeges adatot. Sok önkormányzatnál formanyomtatványt is találthatsz erre.

    Az illegális szemétlerakást a hatóságok (belterületen a jegyző, külterületen a környezetvédelmi hatóság) közigazgatási szankciókkal is sújthatják, a hulladék elszállítására kötelezhetik a tettest, és bírságolhatnak is.

    Súlyosabb esetben az illegális hulladéklerakás bűncselekménynek is minősülhet, aminek kapcsán a rendőrség nyomozást indíthat. Ilyen például a nagy mennyiségű veszélyes hulladék engedély nélküli lerakása, amivel a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését követi el a szennyező (Btk. 248. §).

    Mi a helyzet, ha a szemetelő kiléte nem állapítható meg?

    • Magánterület esetén az ingatlan tulajdonosa köteles intézkedni a szemetelés megszüntetéséről.
    • Közterület esetében az önkormányzatnak vagy az általa megbízott közszolgáltatónak kell intézkednie a szemét elszállításáról, hiszen a köztisztaság biztosítása önkormányzati feladat. Ha az önkormányzat nem hajlandó az intézkedésére, akkor a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez, azaz a kormányhivatalhoz lehet fordulni.

    Létezik egy civil kezdeményezésre létrejött bejelentési lehetőség is, a hulladekvadasz.hu weboldal. Az ide eljuttatott panaszokat az oldal üzemeltetői a hatóságokhoz is továbbítják.

  • Vágják a fákat az utcában, a szomszéd kertjében, a parkban. Mit tehetek ellene?

    Jelenleg országos szinten csak a közterületen álló fák kivágásához kell engedélyt kérni. Az engedélyezés a fa helye szerinti település jegyzőjének a feladata. Fontos, hogy a fa kivágásának engedélyezésével együtt annak pótlásáról is gondoskodnia kell a hivatalnak. A fakivágási kérelmeket a jegyzőnek helyben szokásos módon (azaz általában az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, ritkábban az önkormányzat honlapján) ki kell hirdetnie.

    Kiemelt értékű fa kivágásának kérelmezése esetén az engedélyezési eljárásról szóló hirdetményt is hasonló módon kihirdeti a jegyző. Így akár ügyfélként be is jelentkezhetsz az eljárásba, és adott esetben a döntés ellen jogorvoslattal is élhetsz.

    Az egyes önkormányzatok helyi rendeletei az országos szabályoknál szigorúbbak is lehetnek, például akár magánterületen álló fák kivágását is engedélyhez köthetik. A főváros több kerületében létezik ilyen szabály, de azt, hogy ez pontosan mit tartalmaz, azt mindig a fa helye szerinti település (kerület) favédelmi referensénél érdemes megkérdezni.

    A közterületen álló fák kivágása, csonkolása, vagy kipusztulása esetén tehát a helyi jegyzőnél lehet információt kérni (akár telefonon, akár személyesen, akár levélben, akár e-mailben, akár közérdekű adatkéréssel), illetve panaszt tenni. Az engedély nélküli kivágást, a pótlási kötelezettség elmulasztását, vagy a szakszerűtlen kezelést, csonkolást a jegyző szankcionálhatja.

    A fa kivágásának engedélyezése közigazgatási eljárás keretében történik. A helyi és országos civil szervezetek, vagy a közvetlenül érintett személyek (pl. telekszomszédok) ügyfélként bejelentkezhetnek az eljárásba, észrevételeket tehetnek, illetve akár fellebbezhetnek is a kivágás engedélyezése ellen. A legnagyobb probléma, hogy általában a fák sorsáról a lakosok már csak akkor értesülnek, amikor dolgoznak a láncfűrészek. Ezt sajnos jelenleg legfeljebb csak úgy előzheted meg, ha rendszeresen figyeled az önkormányzat hirdetőtábláját, mert a kivágások tervei a legtöbb esetben csak ott kerülnek nyilvánosságra.

    A fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak a külterületi utak (vagyis a településeken kívül futó útszakaszok, például országutak városon kívüli részei) mentén álló fasorokra, amelyekről a közútkezelő rendelkezik: ilyen esetekben náluk lehet tiltakozni a kivágás ellen.

    A különféle vezetékek (elektromos áram, gáz stb.) útjában álló fák csonkítását, akár kivágását maguk a szolgáltatók végzik, az ezzel kapcsolatos panaszokat is ők fogadják. A közútkezelők és a közműszolgáltatók jogkörei nagyon szélesek az utak és a vezetékek mentén élő növényzet kivágása kapcsán, ehhez jegyzői engedélyre sincs szükségük. Így amennyiben a hozzájuk intézett panasz nem vezet eredményre, a birtokvédelmi eljárás (lásd fent) megindítása az egyetlen elméleti lehetőség, amely azonban a legtöbbször már csak a fa kivágása után tud megindulni, illetve lezárulni. Így legfeljebb a kivágott fák pótlása érhető el.