2018

Védelmet kaptak a méhek: az EU betiltotta három méhgyilkos vegyszer uniós használatát

© Járdány Bence

Európa-szerte számos civil szervezet dolgozott azon, hogy beporzóink védelmet kapjanak a méhgyilkos vegyszerekkel szemben. Az Európai Bizottság javaslatára az Unió betiltotta a három méhgyilkos neonikotinoid szabadföldi használatát.

A Samsung bejelentette: 2020-ig 100%-ban átáll a megújulókra

© Mike Schmidt

A Samsung Electronics bejelentette, hogy 2020-ra 100%-ban átáll a megújuló energiaforrásokra az Egyesült Államokban, Európában és Kínában! A Samsung Electronicsnak Magyarországon, Jászfényszarun is van gyára. Az elmúlt egy évben világszerte azért kampányoltunk, hogy a Samsung sürgősen tűzzön ki konkrét megújulós célokat a saját tevékenységeire és a beszállítói láncára vonatkozóan. Az ázsiai elektronikai gyártó cégek közül a Samsung az első, aki ilyen mértékű vállalást tett klímánk védelmében. Azon dolgozunk, hogy minél több vállalat hasonlóan felelős lépéseket tegyen.

2017

Kishantos pert nyert

© Greenpeace

Másodfokú jogerős ítélet mondta ki: a Nemzeti Földalapnak vissza kell fizetnie Kishantos pénzét. A bíróság kártérítésre kötelezte a magyar államot: vissza kell térítenie a kishantosi ökogazdaságnak az általa 2013-ban elvégzett közel 20 millió forint értékű mezőgazdasági munka árát.

2016

Nemzetközi összefogással megmentettük az olajkitermeléstől az Adriai-tenger horvát partjait

© Greenpeace

Öt olajipari cég olajkiteremelést kezdeményezett az Adriai-tenger horvát partjainál, amely veszélybe sodorta volna az ottani élővilágot. A kitermelt olaj elégetése sok millió tonnányi üvegházhatású gáz kibocsátásához vezetett volna. A Greenpeace nemzetközi fellépéssel megakadályozta, hogy olajfúró tornyok lepjék el a térséget. Ezzel gátat szabtunk a jövőbeli lehetséges olajkiömléseknek és a súlyos helyi környezetszennyezésnek.

2015

Elértük, hogy elszállítsák az Illatos úti hulladéklerakó 2000 tonnányi veszélyes vegyi anyagát

© Járdány Bence

Felhívtuk a figyelmet a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyének katasztrófaközeli állapotára. A szabálytalanul tárolt, nagy mennyiségű veszélyes hulladék folyamatosan szennyezte a környezetet és veszélyeztette a környéken lakók egészségét. Partnereinkkel közös, évekig tartó munkánknak köszönhetően a kormány végre intézkedett. Elszállították a telephelyről a 2000 tonnányi vegyi anyagot!

A Shell elhagyta a sarkvidéket

© Járdány Bence

2015 őszén a Shell bejelentette, hogy bizonytalan ideig felhagy a sarkvidéki olaj- és gázkitermeléssel. Óriási győzelem ez annak a több mint hét és félmillió embernek, akik világszerte csatlakoztak a Greenpeace „Mentsük meg a sarkvidéket!” kampányához.

2014

Nem létesült cianidos aranybánya Verespatakon

© Soós Attila

A mi fellépésünknek is része volt abban, hogy a román kormány elutasította a cianidos aranybánya megnyitásához szükséges törvénytervezetet, így nem létesült aranybánya Verespatakon. A kanadai-román Roșia Montană Gold Corporation az erdélyi Verespatak környékén kívánta üzemeltetni gigantikus aranybányáját. Az érintett terület 16 négyzetkilométer nagyságú öt heggyel, négy templommal és temetővel, történelmi városmaggal, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival együtt. Ez mind elpusztult volna a ciános zagyban, ha nem sikerül megakadályoznunk az aranybánya megnyitását.

2013

Uniós szintű vizsgálat indult az almásfüzitői vörösiszap-tározó kapcsán

© SOMOGYI-TÓTH Péter

Az almásfüzitői tározó a kolontári után hazánk második legnagyobb vörösiszap-tározója. A Greenpeace 2011 óta kampányol azért, hogy a közvetlenül a Duna partján lévő, szivárgó tározóba ne hordhassanak további veszélyes anyagokat. A telepen folyó veszélyeshulladék-lerakás jogsértő, és komoly környezeti kockázatot jelent. Panaszunkat követően a tározóval kapcsolatban feltárt szabálytalanságok miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.

2012

Megkezdtük a ruhaipar méregmentesítését

© JÁRDÁNY Bence

30 világhírű ruhaipari márka vállalta, hogy 2020-ra megszünteti a veszélyes vegyszerek használatát a termékeik előállítása során. A főként Ázsiából származó ruházati termékek gyártása nagymértékben felelős vizeink elszennyezéséért, mert a gyártás során rengeteg veszélyes vegyi anyagot használnak.

2011

Megmutattuk, hogyan állhatna át Magyarország a megújulókra

© JÁRDÁNY Bence

2012-ben teljes energiaigényünk mindössze 7%-át fedeztük megújuló energiaforrásokból, a többit a klímára és az egészségünkre ártalmas fosszilis energiából vagy veszélyes atomenergiából állítottuk elő. Progresszív Energia[Forradalom] forgatókönyvünkben kiszámoltuk, hogy miként növelhetnénk hazánkban a megújulók arányát 100%-ra.

2010

Megakadályoztuk a Mátrai Erőmű bővítését

© Sióréti Gábor

A Mátrai Erőművet egy új, 440 MW-os blokk megépítésével akarták bővíteni. Az erőmű már így is Európa legszennyezőbb, legrosszabb hatékonyságú erőművei közé tartozott, és a legjelentősebb üvegházhatásúgáz-kibocsátó volt Magyarországon. Az új blokk mintegy 2,5 millió tonna további szén-dioxid-kibocsátással terhelte volna a légkört és súlyosbította volna a klímaváltozást. A WWF és a Greenpeace közös fellépésének köszönhetően a kormány elállt a szénerőmű bővítésétől.

2009

„Megtaláltuk” a környezetvédelmi pályázatok eltűnt 28 milliárd forintját

© Sióréti Gábor

„Megkerült” a Zöld Beruházási Rendszer 28 milliárd forintja, miután Greenpeace-aktivisták sátrat vertek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium épülete előtt. Az akciót követően kiírták az addig csak ígérgetett, környezetvédelmi célokra fordítható pályázatokat, amelyeket a szén-dioxid-kvóta bevételeiből származó összegből finanszírozott a kormány.

2009

Megmenekült a lappföldi erdő

© Matti Snellman

Hét év megfeszített munkájának köszönhetően sikerült elérni, hogy a kontinens egyik legősibb erdejét ne lehessen kiirtani. Így 20 éves moratórium biztosítja a lappföldi erdő és az ott élő számi törzsek biztonságát.

2008

Stop szmog!

© Garamvölgyi Gergő

Elértük, hogy a részecskeszennyezés miatt is rendeljenek el szmogriadót Budapesten. A részecskeszennyezés több mint 10 ezer ember idő előtti halálát okozza évente Magyarországon. A „Stop szmog”-koalícióval közös akciónk eredménye, hogy ettől az évtől kezdve a magyar fővárosban is jelzik a hatóságok, ha a részecskeszennyezés miatti légszennyezettség tartósan átlépi az egészségügyi határértéket.

2007

Megfékeztük a Rába habzását

© Siòrèti Gábor

Greenpeace-aktivisták habbal fújták be a feldbachi Boxmark bőrgyár bejáratát, tüntetve a Rába folyó évek óta tartó szennyezése ellen. Mintavételeink és látványos demonstrációink hatására a bőrgyárak beszüntették a szennyezést.

2006

Védetté nyilvánították az Amazonas egy részét

© Rogério Assis

Az amazóniai őserdő egy kétharmad Magyarországnyi (6,4 millió hektáros) területét nyilvánította védetté Luiz Inácio da Silva brazil elnök. Ez óriási siker a Greenpeace-nek és az esőerdők megmentéséért vállvetve dolgozó természetvédelmi szervezeteknek, valamint mindazoknak, akik velünk együtt kiállnak az esőerdők védelméért.

2005

GMO-mentes Magyarország

© SIÓRÉTI Gábor

A kormány 2005-ben tilalmat vezetett be a génmódosított kukorica hazai termesztésére. A követelésünk hatására megszületett döntés nemzetközi szinten is komoly sikernek számított. Több más szervezettel közösen azóta többször is megvédtük az EU-ban a GMO-növények termesztésére vonatkozó hazai moratóriumot, sőt a GMO-mentesség az Alaptörvénybe is bekerült.

2004

Megvédtük a Zengőt

© Greenpeace

Kétszer is ott voltunk a Zengőn, és mindkétszer győztünk: több helyi lakossal és civil szervezettel közösen megakadályoztuk, hogy NATO-lokátor épüljön a természetvédelmi területen!

2003

Nem hagytuk, hogy eltitkolják, mi történt valójában a Paksi Atomerőműben

© Kurt Prinz

Felhívtuk az ország figyelmét arra, hogy a Paksi Atomerőmű történetének legsúlyosabb üzemzavara sorozatos hibák eredménye volt: gazdasági megfontolások, tervezési hibák és az emberi mulasztás együtt felelősek az üzemzavar bekövetkeztéért.

A történelem legnagyobb háborúellenes tüntetése

© Paul Langrock

30 millió ember vett részt az emberiség történelmének eddigi legnagyobb háborúellenes tüntetésén. A demonstráció egyik szervezője a Greenpeace volt.

2002

A Greenpeace irodát nyitott Magyarországon, és fellépett a Sajó és a Tisza szennyezése ellen

© SIÓRÉTI Gábor

A Greenpeace első magyar demonstrációja a tiszai vízszennyezés ellen történt, az Észak-Magyarországi Vegyiműveknél. A vegyvédelmi ruhákba öltözött aktivisták a gyárból kifolyó mérgező vizet hordókba töltötték, majd „Rendkívül mérgező” felirattal ellátva a gyár bejárata elé vitték. A Greenpeace Magyarország azonnali szennyezéscsökkentő intézkedések bevezetését követelte.

2001

A Greenpeace megjelent Kelet-Közép-Európában

A Greenpeace bécsi irodája kiterjesztette tevékenységét a kelet-közép-európai régióra. Mára ennek keretében működik a magyar, a bolgár, a horvát, a szlovák, a szlovén, a lengyel, a román és az osztrák nemzeti iroda.

1997

Létrejött a kiotói jegyzőkönyv

© Sataporn Thongma

Az iparosodott országok vállalták, hogy csökkentik üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat. A Greenpeace és más környezetvédelmi szervezetek közel 10 éven át dolgoztak azért, hogy a kormányok végre cselekedjenek a klímavédelemért.

1991

Természetvédelmi területté nyilvánították a Déli-sarkvidéket

© Andy Loor

Elértük, hogy az Antarktiszon betiltsák a kereskedelmi célú ásványianyag-kitermelést. Az egyezmény létrejöttéért a Greenpeace évekig kampányolt, sőt 5 éven át állandó kutatóbázist is fenntartott az Antarktiszon.

1985

Merénylet a Rainbow Warrior ellen

© John Miller

A Greenpeace Rainbow Warrior nevű hajója az új-zélandi Auckland kikötőjében állt. A hajóval a Moruroa-zátonyhoz indultunk volna, hogy békésen tiltakozzunk a francia állam csendes-óceáni atomkísérletei ellen. A hajót azonban a kikötőben felrobbantották: a legénység egyik tagja, Fernando Pereira életét vesztette. Később kiderült, hogy a francia titkosszolgálat emberei követték el a támadást. Az esetből óriási nemzetközi botrány kerekedett, a Greenpeace nevét pedig az egész világ megismerte.

1983

Nem lehet többé nukleáris hulladékot süllyeszteni a tengerbe

© Pierre Gleizes

A Greenpeace munkájának is köszönhető, hogy létrejött az az egyezmény, mely tiltja a radioaktív hulladékok tengerbe süllyesztését. Ennek eredményeképpen ez volt az első olyan év a második világháború óta, amikor nem történt radioaktívhulladék-lerakás a tengerekben.

1982

A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása

© Pierre Gleizes

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság moratóriumot hirdetett a kereskedelmi célú bálnavadászatra. Az eseményben jelentős szerepet játszott a közvélemény egyre nagyobb nyomása – a Greenpeace kitartó, több éves figyelemfelkeltő tengeri akcióinak is köszönhetően.

1972

Az USA leállította tenger alatti atomrobbantásait a Csendes-óceánon

Egy évvel az első Greenpeace-akció után az USA leállította tenger alatti nukleáris kísérleteit az alaszkai Amchitka-szigeteken.

1971

Megalakult a Greenpeace

© Robert Keziere

A Greenpeace-t egy maroknyi társadalmilag érzékeny és elkötelezett fiatal alapította Kanadában. Volt közöttük békemozgalmi aktivista, újságíró, vállalkozó és egy kvéker házaspár. Kibéreltek egy kis halászbárkát, amellyel elvitorláztak Vancouverből egészen az alaszkai Amchitka-szigetekig, hogy jelenlétükkel megakadályozzák a tenger alatti nukleáris robbantásokat. Az Egyesült Államok haditengerészete azonban rövid úton visszafordulásra kényszerítette őket – de így, a látszólagos kudarc ellenére is sikerült felhívniuk a közvélemény figyelmét a nukleáris kísérletek veszélyeire. Az eredmény sem maradt el: a nyilvánosság nyomására 1972-ben leállították az amerikai atomkísérleteket.