Tizenegy pont egy élhetőbb városért

Ezt a rövid útmutatót azért készítette a Greenpeace Magyarország a hazai települési önkormányzatok részére, hogy bemutassa: a jelenlegi törvényi keretek közt is számos olyan lehetőség áll az önkormányzati vezetők előtt, mellyel jelentős lépéseket tehetnek egy zöldebb, élhetőbb környezet kialakításáért.

Bemutatjuk azokat a szabályozási lehetőségeket, melyek alkalmazásával valódi védelmet kaphatnak a település értékes zöldterületei és zöldfelületei, valamint bemutatunk pár konkrét példát a hazai önkormányzati gyakorlatból, melyek alkalmazásával komoly eredményeket tudtak elérni az érintett települések.

Bízunk abban, hogy az Önök önkormányzata is minél több javaslatot átültet a település szabályozásába és gyakorlatába. Az élhető és egészséges környezet mindannyiunk érdeke, tegyen meg mindent településeink lakosságáért!

A részletek megtekintéséhez, kérjük, kattintson az egyes pontokra!

11 lépés, amit még ma megtehet  
  • 1. Közösségi tervezés: az érintett lakosság bevonásával gyorsabbak és költséghatékonyabbak a fejlesztések

    A jelentős zöldfelületi programok esetén általános gyakorlattá kellene szélesíteni az érintettek korai bevonását a tervezési folyamatba. Ezzel sok fejlesztés esetleges félresikerülését és lakossági tiltakozást el lehet kerülni, és valóban az igényeknek megfelelő fejlesztések jöhetnek létre. Épp ezért javasoljuk, hogy a szabályozásaikban kapjon helyet az állampolgárok bevonását célzó konkrét keretrendszer, mely a helyi lakosságot érintő zöldfelületekkel kapcsolatos minden nagy változásnál és fejlesztésnél biztosítékot ad arra, hogy a lakosság elmondhassa véleményét. Fontosnak tartjuk, hogy az érintettek véleményét építsék is be a megvalósítás során a beruházásokba. Erre lehetőséget adnak a közösségi, bevonó, participatív tervezési elemek, melyek pozitív, követendő hazai példái a 8. kerületi a Teleki tér vagy a 13. kerületi Országbíró sétány (Angyalzöld projekt) közösségi tervezése.

  • 2. Létesítsenek új zöldterületeket és zöldfelületeket, vagy ideiglenes közösségi kerteket!

    Az önkormányzati tulajdonban lévő, használaton kívüli területek remek lehetőséget adnak új értékes zöldterületek, parkok, fasorok, közkertek kialakítására. A beruházásra váró telkek ideiglenes hasznosításának egyre elterjedtebb módja a közösségi kertek kialakítása. Ezek nemcsak esztétikai értelemben javítják a környék városképét, hanem olyan lehetőséget biztosítanak a lakosság számára, melyet egyébként sokan nem engedhetnek meg maguknak. A közösségi kertek emellett a környéken lakók személyes kapcsolatait is javítják, közösségi találkozóhelyet szolgáltatnak. Adjanak teret a közösségi kertek létrehozásának, járjanak elöl jó példával: hozzanak létre új közparkokat!

  • 3. Legyen a zöldterületekért felelős főkertészük!

    E szakember feladata lenne, hogy végrehajtsa a zöldfelületi reformot, és a fejlesztési döntéseknél érdemben beleszóljon a meglévő és tervezett zöldfelületi elemek alakulásába, legyen kezdeményezője új zöldterületek kialakításának, valamint felügyelje azt, hogy a közmű-, út-, közlekedési, építészeti fejlesztések, ideiglenes területfelhasználások, városi sportversenyek ne tegyék tönkre a meglévő zöldfelületi értékeket, továbbá a zöldfelületek használatából befolyó bevétel a zöldfelületek fenntartására és fejlesztésére fordítódjék.

  • 4. Támogassák a zöldtetők kialakítását a hőszigetek ellen!

    A zöldtetők fontos eszközeivé válhatnak a városi hőszigetek elleni küzdelemnek, vízvisszatartó képességük révén csökkentik a csatornák terhelését, temperálják a lakásokat, növelik a páratartalmat, télen-nyáron természetes hőszigetelőként működnek, ezáltal csökkentik a lakások energiafogyasztását. A zöldtetők létesítése költséges, ám az extenzív tetők fenntartása már kevésbé az. Javasoljuk, hogy a város építésügyi szabályozásába építsék be a zöldtetők létrehozásának szükségességét, ezáltal ösztönözzék elterjedésüket.

  • 5. Biztosítsanak szigorú védelmet a meglévő zöldterületeknek!

    Fontos lépés a meglévő zöldterületek általános védelme, más célra való felhasználásuk korlátozása, tilalma is. Ma már olyan fázisba jutottak városaink zöldterület-hálózatai, hogy több parkot és közkertet semmilyen beépítés kedvéért sem áldozhatunk fel. Javasoljuk, hogy szabályozásukban kapjanak helyet a meglévő zöldterületeink, zöldfelületben gazdag közintézményi kertjeink és városképi jelentőségű fasoraink védelméről szóló konkrét javaslatok. Javasoljuk, hogy a közparki és közkerti területeket ne lehessen más célra átminősíteni, aláépíteni, területükön a kialakult beépítési arányt növelni.

  • 6. Csatlakozzanak a Fatestvér programhoz!

    Az önkormányzat kezelésében lévő területen biztosítsanak helyet a Fatestvér programnak, melynek keretében minden év tavaszán az előző naptári évben született gyermekeknek ültessenek fát az érdeklődő családok részvételével, és a helyi gazdasági szereplők támogatását megnyerve. A Fatestvér program részletes koncepcióját a jövő nemzedékekért felelős ombudsman-helyettes dolgozta ki, és az alábbi linken érhető el. Számos hasonló, sikeres települési faültetési kezdeményezés működik már az országban, így a szigligeti kezdeményezés keretében például már 26 fatestvér gazdagítja a környéket! A program nemcsak a települési fák számát növeli, de egyben a felnövekvő generációt is bevonja, érzelmileg elkötelezetté teszi az érintett fákért, így védve valamennyi elkövetkező, jövő nemzedék érdekét.

  • 7. Alakítsanak ki talajvízkutas öntözési rendszert!

    Az értékes és drága ivóvíz helyett alakítsanak ki talajvízkutas csepegtetős öntözőrendszereket, mellyel a zöldfelületek fenntartási költsége töredékére csökkenthető.

  • 8. Telepítsenek várostűrő fafajokat, de ne feledkezzenek meg az őshonosakról sem!

    Amennyiben fákat telepítenek, érdemes őshonos, vagy ökológiai rendszerünkbe illeszkedő fajokat választani. A kőrisek, juharok, hársak olyan Magyarországon honos fafajok, amelyek jól elviselik a zord városi körülményeket. Ám egyes helyeken nem zárkózhatunk el a légszennyezést jól tűrő idegenhonos fajok, például csörgőfa vagy akár páfrányfenyő ültetésétől sem. Fontos, hogy az invazív fajokat elkerüljük, hiszen ezek gyors elterjedésükkel komoly károkat tudnak okozni a település élővilágában. Sajnos időről időre új károsítók is feltűnnek, ezért fontos, hogy a „városi erdő” ne egyetlen vagy néhány fajból álljon, hanem változatos összetételű legyen. Igaz nem fordulhat elő, hogy valamely kórokozó vagy károsító egyszerre a város fáinak nagy részét elpusztítja. Minden esetben vonjanak be még a tervezési szakaszban szakembereket.

  • 9. Vonják be a fák gondozásába a környékbelieket!

    Tegyék lehetővé, hogy a környék lakói és üzletek tulajdonosai is részt vehessenek a közvetlen környezetükben lévő fasorok, virágágyások, cserjék gondozásában. Biztosítsanak számukra eszközöket, öntözővizet, utánpótláshoz szükséges magokat, biztassák őket: fogadják örökbe a zöld szigeteket! Segítsék elő egy helyi lakosokat tömörítő parkőrszolgálat létrejöttét. Dolgozzák ki egy olyan, a helyi lakosságot bevonó szervezet alapjait, melyben a környéken élők önszerveződően vehetik kezükbe a számukra fontos parkok és fasorok őrzését, karbantartását, felügyeletét.

  • 10. Hozzanak létre friss fakatasztert, és térképezzék fel a faültetésre alkalmas helyeket!

    Mérjék fel a városi növényzeti értékeket, majd tegyék azt a lakosság számára hozzáférhetővé. Az ilyen fakataszterek a későbbi fenntartási, fejlesztési, beruházástervezési munkák során megkönnyítik majd az önkormányzat munkáját. A fakataszter felmérésével egy időben vizsgálják meg, milyen önkormányzati kezelésben lévő területek lennének alkalmasak a későbbi faültetésekre. Ezen információ birtokában könnyebb zöldfelület-fejlesztési stratégiát kialakítani, sőt a lakosság bevonására is lehetőség nyílik: a helyszínek felmérését követően, a talaj megfelelő előkészítése után átengedhetjük az ültetést és a karbantartást a területen lakó lelkes állampolgároknak.

  • 11. Fakivágás: megfelelő tájékoztatással elkerülhető a konfliktus

    Ha az érintett lakosságot a közterület kezelője megfelelően és időben tájékoztatja az esetleges fakivágásokról, azok okáról és a pótlás pontos helyéről, elkerülhetőek a konfliktusok. Külföldön számos minta ismert e téren, azonban már nem kell messzire menni jó példáért: Angyalföldön, Budapest XIII. kerületében minden fakivágást megelőzően tájékoztatót helyeznek ki az érintett fákra, ahol részletesen leírják, milyen okok miatt elkerülhetetlen az adott fák kivágása (szerepel rajta a betegség pontos megnevezése, a szakvélemény online elérhetősége stb). Szerepel továbbá az is, hogy pontosan milyen fafaj egyedével, hol és mikor kerül sor a fa cseréjére. Javasoljuk, hogy alkalmazzák Önök is ezt a gyakorlatot, tájékoztassák megfelelően az érintett lakosokat, hiszen így – a megalapozott okokból kivágott fák esetén – elkerülhetőek a fölösleges konfliktusok.