Magyarországnak támogatnia kell a méhgyilkos vegyszerek tilalmát

A halogatott cselekvés súlyos árát az európai mezőgazdaság fizeti meg

Sajtóközlemény - 2013-03-15
Budapest, 2013. március 14. - Az uniós tagállamok képviselőinek mai és holnapi brüsszeli ülésein az egyik fő téma a méhek egészségére veszélyes három rovarölőszer részleges tilalmának lehetősége. A Greenpeace sürgeti az európai kormányokat, hogy hozzák meg a tudományos tényeken alapuló tilalmakat, és ne engedjenek az agrár-vegyipari multik nyomásának.

A neonikotinoid rovarölőszerek káros hatásait bemutató tudományos jelentések publikálását követően az Európai Bizottság januárban javasolta ezen agrokemikáliák használatának korlátozását, melyről ma a tagállamok képviselői vitáznak. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi publikációjukban egyaránt erőteljes cselekvést sürgettek a beporzók védelmében. A javasolt tilalom a Syngenta és a Bayer cégek rovarölőszereit érintené, melyek a méhekre és a többi beporzókra nézve kiemelten mérgezőek.
Az agrár-vegyipari óriások jelentős PR- és lobbikampányba kezdtek a rovarölőszereiket célzó tilalmak ellen. A tagállamok képviselői valószínűleg nem hoznak minősített többségű döntést, ami szükséges lenne az uniós jogszabályok szerint a tilalom elfogadására vagy elvetésére. Ezek után a Bizottsághoz kerül vissza az ügy, amely eldöntheti, hogy új javaslatot készít-e, vagy a tagállamok magasabb szintű képviselőihez viszi tovább javaslatát.
Marco Contiero, a Greenpeace EU mezőgazdasági kampányfelelőse elmondta:
„A rovarok általi beporzás az európai mezőgazdaság számára hozzávetőlegesen 22 milliárd euró értéket jelent [2]. A tilalomtól nem kell félni, hiszen a neonikotinoidok használatának részleges korlátozása Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Szlovéniában már megtörtént, és tapasztalataik [3] alapján elmondható, hogy az agrár-vegyipar a tilalom esetére katasztrofális jóslásait semmi nem támasztja alá.”

Tömöri Balázs, a Greenpeace magyarországi agrárkampányának felelőse szerint: „Magyarországon kevés kutatás készült a témában, így leginkább a teljesen egybehangzó nemzetközi tudományos eredményekre támaszkodhatunk. Ezek, valamint az elővigyázatosság elve alapján Magyarországnak a tilalmak megalkotását kell támogatnia, és nem akadályoznia a méhek uniós szintű védelmét.”

Hivatkozások:

[1] Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) értékelése a neonikotinoidokról: http://www.efsa.europa.eu/en/press/news/130116.htm; Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA), Korai figyelmeztetések késői tanulságai (Late lessons from early warnings: science, precaution, innovation), Part B: http://www.eea.europa.eu/publications/late-lessons-2/late-lessons-chapters/late-lessons-ii-chapter-16
[2] Európai Bizottság, Méhészet és méztermelés: http://ec.europa.eu/food/animal/liveanimals/bees/index_en.print.htm
[3] APENET projekt beszámolója (2011) "A csávázott kukorica hatásai a méhekre” http://www.reterurale.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/7181