2016. január 28-án elsőfokú ítélethirdetésében a Veszprémi Törvényszék az összes vádlottat felmentette a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa ügyében. A vörösiszap-tározót üzemeltető MAL Zrt. vezetője és több alkalmazottja – összesen 15 ember – ellen halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. Az ítélet részletes indoklása 2016. január 29-én folytatódik.
2010. október 4-én átszakadt a MAL Zrt. Ajka és Kolontár közelében fekvő vörösiszap-tározójának gátja. Több mint 1 millió köbméternyi erősen lúgos, toxikus fémeket tartalmazó zagy ömlött ki, elárasztva a környékbeli településeket. A katasztrófa után több vizsgálati jelentés is napvilágot látott [2], illetve több intézmény – köztük az Európai Bizottság – is állást foglalt a történtek kapcsán.
A katasztrófához nyilvánvalóan hozzájárultak a hatósági munka hiányosságai. Kimutatták, hogy a gát a szakadás helyén már évek óta mozgott. [3] 2002-től a 2010-es katasztrófáig ennek ellenére a tározó 10-es kazettájánák állékonyságát, statikáját egyetlen akkori illetékes hatóság (környezetvédelmi felügyelőség, bányakapitányság, jegyző) sem ellenőrizte.
Az illetékes hatóságok a katasztrófa előtti évtized során számos nyilvánvaló szabálytalanságot követtek el. [4] Mind a létesítményt, mind az ott tárolt vörösiszapot nem a törvényileg előírt kategóriákba sorolták be vagy sorolták át, így 2002-től egyik hatóság sem tekintette felelősségének a kolontári vörösiszap-tározó ellenőrzését. [2] A katasztrófa után az Európai Bizottság állásfoglalása megállapította, hogy a kolontári vörösiszapot veszélyes hulladéknak kellett volna minősíteni, azaz a magyar hatóságok hibás engedélyekkel hagyták működni a MAL Zrt.-t. [5]
A katasztrófavédelmi terv sem volt elégséges: maximum 400 000 köbméternyi zagy kiömlésével számolt. A 2010-ben bekövetkezett katasztrófában azonban ennek körülbelül két és félszerese ömlött ki. Kérdéses, hogy kik és miért engedték és folytatták a túltöltött tározó további használatát. Emellett európai uniós előírás a vörösiszap úgynevezett száraz technológiájú tárolása, amely révén szintén megelőzhető lett volna a kiömlés. A környezetvédelmi hatóság azonban erre sem kötelezte a MAL Zrt.-t a katasztrófa bekövetkeztéig.
A hatóságok valószínűleg azért sem tudják megfelelően ellátni feladatukat, mert 2006 óta folyamatosan leépítették őket. Az elmúlt évtized során számos civil szervezet – például a Levegő Munkacsoport, a Védegylet és a Greenpeace – jelezte több alkalommal is [6], hogy a hazai hatóságok olyan mértékben legyengültek, hogy az ellenőrzési hiányosságokat és felpuhuló engedélyezési gyakorlatot eredményez. A hatósági függetlenség jelenlegi teljes felszámolása is újabb aggodalomra ad okot.
Még mindig nincsen érvényben olyan jogszabály, amely valóban biztosítani tudná, hogy a szennyező fizessen. A jövőbeni hasonlóan súlyos balesetek elkerülése érdekében a kormányzatnak mihamarabb pótolnia kell ezt a hiányosságot, illetve halaszthatatlanul meg kell erősítenie a hatóságokat, és biztosítania azok politikai és egyéb érdekektől való függetlenségét. [1]
Lásd a részletes 2011-es Kolontár-jelentést is:
Jegyzetek:
[2] Kolontár-jelentés, 2011: https://drive.google.com/a/greenpeace.org/file/d/0B2VBBNvcrLcZYjc3MTQ4ZTAtNGNlMi00ZTExLTkwMDktNmU0NmYxYTMzOWFl/view
[4] A hatósági hiányosságokról részletesebben lásd: http://kettosmerce.blog.hu/2012/09/28/vorosiszap_per_hol_az_allami_felelosseg
[5] http://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2010-011083&language=HU
[6] Például: