Környezetkárosítások bejelentése

Környezetkárosítást (levegő-, talaj-, vagy vízszennyezést, illegális hulladékelhelyezést, stb.) észleltem. Hova forduljak?

Ez attól függ, hogy mi a konkrét környezeti probléma.

A legtöbb ügyben a területi környezetvédelmi hatóság, azaz a megyei kormányhivatalok környezet- és természetvédelmi főosztályai tudnak intézkedni. Budapesten és Pest megyében például a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztálya az illetékes, de ügyelj arra, hogy a főosztály pontos megnevezése nem minden megyében egyforma. A kormányhivatalok elérhetőségei itt találhatók: https://www.kormanyhivatal.hu/hu

A környezetvédelmi hatósághoz például az alábbiakkal kapcsolatban fordulhatsz:
– zajjal kapcsolatos panaszok,
– természetvédelmi kérdések,
– vegyi anyagok felhasználásával, tárolásával, vagy természeti területen történő illegális hulladéklerakással kapcsolatos ügyek,
– ipari levegő-, víz- vagy talajszennyezések, balesetek,
– szennyvíz-kezeléssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák, biológiai szennyezések,
– nagyberuházások (pl. lakóparkok, gyárak) környezetvédelmi engedélyezési, egységes környezethasználati engedélyezési és környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásai.

Más panaszokkal a megyei kormányhivatalok területileg illetékes járási hivatalai (Budapesten pedig a kerületi hivatalok) foglalkoznak. Ezek nem összekeverendőek az önkormányzatokkal!

Például:
– levegőszennyezés, amelyet háztartási fűtés, vagy kisebb ipari forrás okoz (tipikus példa erre, ha a szomszéd a kazánjában hulladékkal tüzel),
– az avar- és kerti hulladékégetés országos tilalmába ütköző tevékenységek kivizsgálása (a járványügyi veszélyhelyzet elmúlása után),
– növényvédő szerekkel kapcsolatos panaszok: például ha ivóvízbe vagy természetes vizekbe kerülnek ezek a veszélyes anyagok.

Egy adott településért felelős járási hivatalt és annak elérhetőségeit a https://jarasinfo.gov.hu/ oldalon találhatod meg, a település nevének beírásával.
Néhány ügyben az országos környezetvédelmi hatóság, azaz a Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály jár el az egész ország területén. Őket itt találod: https://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/szervezeti-egysegek-elerhetosegei/kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly

Ilyen ügyek például:
– nemzetközi hulladékszállítással kapcsolatos eljárások
– gyorsforgalmi utak környezetvédelmi engedélyezési eljárásainak lefolytatása
– fokozottan védett élő szervezetekkel kapcsolatos, vagy több megyére kért természetvédelmi engedélyezéssel kapcsolatos eljárások
– gyártói felelősséggel kapcsolatos nyilvántartások, adatszolgáltatások (pl. elem és akkumulátor kibocsátók, egyszer használatos műanyagok gyártói, stb.)
– a környezetvédelmi hatóságok jogi képviseletének ellátása

Az önkormányzatoknál a jegyző működik környezetvédelmi hatóságként is. Természetesen a munkáját segíti az önkormányzat hivatala, az önkormányzati rendészet és egyes helyeken a közterület felügyelet is. Hozzá a helyi ügyek tartoznak.

Például:
– a helyi védettség alá eső területekkel kapcsolatos panaszok,
– a lakossági hulladékgyűjtéssel, belterületi szemeteléssel, illegális hulladéklerakással kapcsolatos környezeti problémák,
– a közterületi fák kivágása, csonkítása, ültetése, és pótlása, illetve az ezzel kapcsolatos panaszok kezelése.
– Budapesten a kerületi jegyzőhöz, illetve a közterület-felügyelethez tartoznak emellett például az avarégetéses ügyek is: az avar égetése a főváros teljes területén tiltott, és szabálysértésnek számít. Figyelj azonban arra, hogy a járványügyi veszélyhelyzet elmúltával megvalósul az avarégetés országos tiltása, ezért ekkortól már nem az önkormányzatokhoz, hanem a megyei kormányhivatalok járási hivatalaihoz lehet majd fordulni
– a jegyző birtokvédelmi eljárásban akkor is felléphet, ha például valaki lignittel, vagy nagyon vizes fával fűt, esetleg bűzzel vagy zajjal járó tevékenységet végez.

Súlyosabb környezetszennyezések esetén a rendőrségen is bejelentést tehetsz, hiszen ezek bűncselekménynek is minősülhetnek.

Ilyen lehet például
– a veszélyes hulladékok jogellenes lerakása, égetése,
– a környezetre káros vegyi anyagok környezetbe (pl. élővízbe, levegőbe, talajba) kerülése,
– védett élőlények vagy élőhelyek elpusztítása,
– vagy például egy erdő illegális kivágása és a faanyag eltulajdonítása.

Egyes különleges esetekben más hatóságnak is szerepe lehet a környezetvédelmi kérdésekben: például tarlóégetés esetén a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a felelős (mivel hozzájuk tartoznak a tűzvédelmi ügyek). Ilyenek például az erdőkben történő illegális fakivágások és egyéb tevékenységek is, amelyeknél az erdészeti hatóság is kap szerepet, vagy a medertisztítással, kotrással kapcsolatos vízügyi kérdések, amelyek a vízügyi igazgatóságokhoz tartoznak.

Hogyan terelhetem jogi útra az ügyet?

Többféle jogi eszközt is igénybe vehetsz, a konkrét esettől és a körülményektől függően.

Fontos tudnod, hogy jogodban áll környezeti információkat kérni az állami szervektől. Így megismerheted az eset pontos körülményeit, és azt, hogy a hatóságok mit tettek, vagy mit terveznek tenni az ügyben.

Ha aggályaid ezek után is fennállnak, akkor panasszal fordulhatsz az illetékes környezetvédelmi hatósághoz.

Környezetvédelmi ügyekben alapvetően mindenhol a megyei kormányhivatal környezet- és természetvédelmi főosztályához kell fordulni. Elérhetőségeik itt: https://www.kormanyhivatal.hu/hu, vagy  ezen a linken találhatóak.

Fontos, hogy írásban add be a panaszt, mert szóbeli jelzésre a legtöbb hatóság nem intézkedik.

A hatóság a panasz alapján kivizsgálja az ügyet, ellenőrzést végezhet, közigazgatási eljárást indíthat, esetleg közérdekű bejelentésként kezeli a bejelentést. Ha közvetlenül érintett vagy az ügyben, akkor a megindított eljárásban akár ügyfélként is részt vehetsz. Ezt a szándékodat jobb, ha jelzed is a hatóságnak. Ügyfélként nyomon követheted a történéseket, észrevételeket tehetsz, sőt jogorvoslatot is igénybe vehetsz.

Súlyosabb környezetszennyezések esetén a rendőrségen is bejelentést tehetsz, hiszen ezek bűncselekménynek is minősülhetnek.

Bizonyos esetekben a polgári jogi eszközök a leghatékonyabbak. Indíthatsz például kártérítési pert a bíróságon, ha a szennyezés miatt károd keletkezik: például ha repedezik a vakolat, vagy elönti a szennyvíz az udvart. Indíthatsz személyiségi jogi pert is, ha például a teherforgalom sérti a pihenéshez való jogodat, illetve birtokvédelmi eljárást, ha valaki zavarja, háborítja az életedet, környezetedet.

Helyi vagy országos környezetvédelmi civil szervezetekhez is fordulhatsz. A jogszabályok nekik még több jogot biztosítanak környezeti ügyekben és a szakmai tudásuk, kapcsolatrendszerük is megvan. A civil szervezetek például működési területeken ügyfélként vehetnek részt a közigazgatási eljárásokban, intézkedést kérhetnek az állami szervektől, de indíthatnak közösségi érdekű pert is a környezet veszélyeztetése esetén. 

A fenti lehetőségek közül mutat be néhányat részletesen, iratmintákkal az EMLA Egyesület útmutatója.

Bejelentést tettem, de a hivatal szerint minden rendben. Hová fordulhatok még?

Ha ismert a hatósági ügyintéző, aki a panaszunkat kezelte, akkor érdemes vele telefonon is beszélni, hogy miért nem történt érdemi lépés az ügyben. Sok esetben már ez segíti a megrekedt ügyet elmozdítani, és arra is jó egy ilyen beszélgetés, hogy esetleg további információt nyújts a hatóságnak az esetről.
A környezetvédelmi ügyekben nincs fellebbezés a másodfokú hatósághoz. A területi és az országos hatóságok felett azonban szakmai felügyeletet lát el az Agrárminisztérium, hozzájuk lehet esetleg fordulni felügyeleti intézkedésért, ha a hatóság nem végzi jogszerűen a munkáját. A minisztérium utasíthatja a hatóságot a helyes eljárás követésére.

A környezetvédelmi tárgyú határozatokkal szemben a bírósági út maradt mint jogorvoslat, a közigazgatási eljárásban részt vett ügyfelek (de sajnos csak ők) bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. A témával foglalkozó és a területen működő, vagy országos civil szervezetek ügyfélként bejelentkezhetnek az ilyen eljárásokba és így pert is tudnak indítani a jogsértő határozat ellen.
Az
ügyészséghez fordulhatsz akkor, ha egy közigazgatási hatóság jogsértő határozatot hoz, vagy eljárási gyakorlata nem megfelelő. Ebben az esetben a megyei főügyészségek közigazgatási jogi egységeit kell megkeresned. Szintén az ügyészséghez fordulhatsz panasszal, ha az általad tett rendőrségi feljelentés nyomán nem történt intézkedés, esetleg nem indult, vagy eredménytelenül megszűnt a nyomozás.

Ha a hatóságok nem tartják, vagy tartatják be kellő hatékonysággal a környezetvédelmi jogszabályokat, fordulhatsz az Alepvető Jogok Biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyetteséhez is. Hosszú távon a “szószóló” közbelépése, állásfoglalásai segíthetnek az ügy kezelésében, de akár egy folyamatban lévő perbe is beléphet. Nincs különösebb formai követelmény, ha hozzá szeretnél fordulni, itt is lehet panaszt benyújtani hozzá: https://www.ajbh.hu/en/forduljon-a-biztoshoz

Ha a panaszodat azért utasították el, mert a tevékenység nem jogellenes, vagy a hatóság azt nem tudta bizonyítani, akkor a polgári jog eszközeit veheted igénybe: személyiségi jogi pert, kártérítési pert, vagy birtokvédelmi eljárást indíthatsz. Ezek közül a birtokvédelmi eljárás a leggyakoribb környezetvédelmi ügyekben. Ezt az adott tevékenység miatti háborítás, zavarás (például zajos tevékenység, bűzhatás stb.) miatt lehet indítani a helyi önkormányzat jegyzőjénél, vagy közvetlenül a bíróságnál kereset formájában. Bírósághoz egyébként a jegyző határozata elleni jogorvoslatként is fordulhatsz egy éven belül. A birtokvédelmi eljárásról itt találsz részletes leírást.

Bejelentési formanyomtatványok

Általában a környezeti ügyekben tett panaszoknak nincsenek különösebb formai követelményeik. A hatóságnak írt levél, ami
– tömören, tényszerűen és konkrétan összefoglalja a panaszt,
– megjelöli a hatósági eljáráshoz szükséges alapvető tényeket (helyszín, időpont stb.), továbbá
– utalást tesz a lehetséges bizonyítási eszközökre, vagy akár csatol is ilyeneket (pl. fényképek, szomszédok vallomásai),
– már alkalmas lehet arra, hogy a hatóság hatékonyan lépjen fel.

Az interneten böngészve néhány ügytípusra találhatsz iratmintát. Ezeket próbáld mindig a konkrét esetedre szabni és frissíteni, hiszen sokszor a jogszabályok, vagy az eljáró hatóságok változása miatt a minták már nem teljesen aktuálisak.
Az EMLA Egyesület iratmintái
– A Levegő Munkacsoport iratmintái
– A TASZ közérdekű adatkéréssel kapcsolatos iratmintái

Érintőlegesen bár, de fogyasztóvédelmi eseteknek is lehet környezetvédelmi vonatkozása. Ekkor szükséged lehet ilyen tárgyú iratmintákra.

Információk kérése hatóságoktól

Hogyan kaphatok közérdekű információt például egy beruházásról, vagy egy üzem korábbi szennyezéséről?

Az ilyen környezeti adatok közérdekű adatnak számítanak, így a nyilvánosságnak joga van ezeket megismerni.

Vannak olyan adatbázisok, honlapok, ahol kérés nélkül is találsz információkat: a környezetvédelmi hatóságok például honlapjukon nyilvánosságra hozzák a megindult eljárásokat és a meghozott határozatokat is. Szintén szerezhetsz környezeti információkat az OKIR rendszerben, itt: http://web.okir.hu/hu/tart/index/15/Mi_van_a_kornyezetemben_adatbongeszo

Ha egy közigazgatási ügyben jogosult vagy rá és ügyfélként jelentkezel be, akkor betekinthetsz a teljes dokumentációba, valamennyi iratba, és azokról másolatot is készíttethetsz. Jó, ha tudod, hogy a környezetvédelmi célú civil szervezetek a működési területükön ügyfélként jelentkezhetnek be a környezetvédelmi tárgyú közigazgatási eljárásokba, ezért érdemes velük összefogni, ha van rá kapacitásuk.

Ha nem vagy ügyfél az eljárásban, és olyan környezeti adatot, információt szeretnél megtudni, amelyet aktívan nem hoznak nyilvánosságra, akkor azt közérdekű adatkéréssel kérheted ki. Részletes tájékoztató erről pl. itt: https://www.naih.hu/informacioszabadsag/kozerdeku-adatigenyles-menete

Az adatkérés a következő lépésekből áll:
– Formai kötöttségek nélkül (lehet postai levél vagy e-mail, de akár szóban is) jelezd az érintett adatkezelő szervnek, hogy milyen közérdekű adatot szeretnél megismerni. 
– Neked elég a nevedet és azt elérhetőségedet (pl. e-mail cím) megadnod, ahová a tájékoztatást kéred. 
– A kért adatot haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül (nagy mennyiségű adat kérése esetén 30 napon belül) meg kell kapnod.
– A fénymásolással kapcsolatos költséget – és ha sok adatot kértél, akkor esetleg a pluszmunka költségeit is – átháríthatják rád. Ennek összegéről előzetesen tájékoztatniuk kell téged. Az áthárítható költséget kormányrendelet szabályozza.

Vannak olyan okok, amelyek alapján az igénylést elutasíthatják. Az írásbeli elutasításban meg kell jelölni annak indokait, és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségekről.

Nem ismerhetők meg
– a személyes adatok;
– a titkosnak (államtitok, adótitok, szolgálati titok, stb.) minősített adatok;
– az olyan adatok, amelyek megismerhetőségét törvény, vagy az uniós jog korlátozza;
– az üzleti titkok (azonban a bírósági gyakorlat alapján nem lehet üzleti titokként értelmezni a közvagyonnal kapcsolatos szerződések adatait);
– a döntés-előkészítő adatok.

Amennyiben egy döntési eljárás (például egy közberuházás pályáztatása) még folyamatban van, a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános. Az adatot kezelő szerv vezetője azonban ebben az esetben is engedélyezheti a nyilvánosságra hozatalt. Ha viszont egy döntés már megszületett, akkor az előkészítő anyagok nyilvánosak, és ez csak indokolt esetekben tagadható meg ezek kiadása.

Ha vita merül fel például az üzleti titok, vagy a döntés-előkészítő anyag értelmezésével kapcsolatban, vagy más okból nem kaptad meg a kért adatokat, adatkérésedet elutasítják, esetleg túlzottnak találod a kért költségtérítést, akkor az adatkezelőre vonatkozó határidők lejáratát követő 30 napon belül a bíróságon pert indíthatsz.

A pert a következő bíróságokon indíthatod meg, keresetlevél benyújtásával:
– ha egy országos illetékességű adatkezelő nem adja ki az adatot, akkor a megyei törvényszéken (ahol az adatkérést elutasító szerv székhelye van),
– más szervek ellen a megyei bíróság székhelyén lévő járásbíróságon (szintén az adatkezelő székhelye szerint),
– budapesti székhelyű szerv esetén pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, vagy budapesti székhelyű, de országos hatáskörű szerv esetén a Fővárosi Törvényszéken.

Dönthetsz úgy is, hogy az adatkezelő jogsértő eljárása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatát kezdeményezed.

A TASZ közérdekű adatkéréssel kapcsolatos iratmintái a segítségedre lehetnek.

Milyen jogszabályok alapján, mire hivatkozva kaphatok információt?

Infótörvény: teljes nevén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, amelynek 28. § (1) bekezdése alapján lehet adatigénylést előterjeszteni. Ez a jogszabály írja le a legfontosabb eljárási szabályokat is.

Aarhusi egyezmény: a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló nemzetközi megállapodás. Magyarország 2001-ben ratifikálta, és a 2001. évi LXXXI. törvényben hirdette ki.

Az adatkérések esetleges költségeinek megállapítását a 301/2016. (IX. 30.) kormányrendelet szabályozza.

Adatok a levegőminőségről

A légszennyezettségi adatokat többek között az Időkép oldalán és az OMSZ oldalán is megtekintheted, vagy böngészhetsz a mérőállomások adatai között az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján.

Adatokat, összefoglalókat és civil szervezeti álláspontokat pedig a Levegő Munkacsoport honlapján és kiadványaiban találsz.

Ha egy-egy üzem adataira vagy kíváncsi, azt közérdekű adatkéréssel kérheted ki a hatóságtól. A légszennyező anyagok kibocsátásáról ugyanis a pontforrások (kémények, kürtők, szellőzők stb.) üzemeltetőinek a hatóságok felé adatot kell szolgáltatni.

A nagyobb kibocsátó üzemek, erőművek és hasonlók adatait egy egész Európára vonatkozó adatbázisban teszik közzé. Az úgynevezett e-PRTR rendszerben angol nyelven kereshetsz rá, területre, iparágra, vagy akár konkrét üzemre is, de az OKIR rendszerben is lehet böngészni. (http://web.okir.hu/hu/tart/index/15/Mi_van_a_kornyezetemben_adatbongeszo)

Manapság egyre népszerűbbek a háztartási levegőminőség-mérő berendezések, amelyeket olcsón beszerezhetsz és egyszerűen felszerelhetsz otthonodban, vagy munkahelyeden. Ezek persze kevésbé pontosak, mint a hivatalos, akkreditált mérőállomások, de tájékoztató adatként kiválóan használhatóak. Több civil szervezet, kezdeményezés segít ebben Részletesebb információkat például itt találhatsz: https://www.levego.hu/kampanyok/tiszta-futes-rendes-haz/

Lehetőség van arra is, hogy az adataid felkerüljenek egy nemzetközi rendszerbe, ahol egyébként mások méréseinek eredményei is elérhetők egy térképes felületen: https://maps.sensor.community/#2/0.0/0.0

Néhány gyakori eset

Mit tehetek, ha a szomszédos üzem, szomszéd stb. szennyezi a levegőt?

1. Először nézd meg, mire hivatkozhatsz. A 306/2010. levegővédelmi kormányrendelet szerint: „Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.”

2. Állapítsd meg, ki az illetékes.
Ha a szennyezést egy nagyobb kapacitású kazánnal rendelkező ipari üzem vagy erőmű okozza, esetleg egy út használatából, vagyis a közlekedésből származik, netán a levegő szennyezettségi szintjeivel kapcsolatos a panaszod, akkor a megyei kormányhivatalok megyeszékhelyeken működő járási hivatalainak (Budapesten és Pest megyében az Érdi Járási Hivatal) környezet- és természetvédelmi főosztálya lehet az eljáró hatóság.

Ha a levegőszennyezés lakossági, vagy kisebb ipari forrásból származik (például a szomszéd a kazánjában hulladékot éget, vagy egy kisvállalkozás elégeti a kicserélt ablakok festett kereteit), akkor a területileg illetékes járási hivatalokhoz fordulhatsz. A háztartási tüzeléssel kapcsolatban fontos szabály, hogy a kis mennyiségű, háztartásban keletkező papírhulladékon és a nem veszélyes, kezeletlen, háztartási fahulladékon kívül minden hulladék égetés szigorúan tilos.

Súlyosabb légszennyezés esetén a rendőrségen is feljelentést/bejelentést tehetsz, hiszen ez akár bűncselekmény gyanúját is felvetheti, lehet akár környezetkárosítás (Btk. 241. §), vagy például veszélyes hulladék égetésével a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §) is.

Mi a helyzet a kerti zöldhulladékok égetésével? Alapvetően ez is tiltott tevékenység, de az egyes önkormányzatok helyi rendeletben lehetőséget adhatnak rá. Budapesten például tilos ezt tenni, helyette vagy a komposztálás, vagy a zöldhulladék-gyűjtő zsákok használata lehet megoldás. Ha a tiltás ellenére valaki mégis avart éget, akkor szabálysértést követ el, és vagy a helyi (kerületi) jegyzőnek, vagy – ha működik ilyen a településen – a közterület-felügyeletnek lehet bejelenteni.

Előfordulhat az is, hogy nagyon zavaró és egészségkárosító levegőterhelés következik be, de az érintett tüzelőanyagot, vagy tüzelési módot a közigazgatási jellegű jogszabályok nem tiltják. Ilyen például a lignit, vagy a nedves fa égetése, illetve a rossz tüzelőberendezés, vagy kémény használata. Ezekben az esetekben birtokvédelmi eljárást lehet indítani a jegyzőnél, vagy a bíróságon pert lehet indítani.

3. Panaszodat érdemes írásban megtenned. Küldj ajánlott, tértivevényes levelet vagy e-mailt a hatóságoknak. Írd bele az esetre vonatkozó fontos tényeket, és lehetőleg jelölj meg benne bizonyítékokat. Panaszlevélhez mintát a Levegő Munkacsoport honlapjáról tölthetsz le.

járási hivatalok a panaszok alapján levegővédelmi eljárást indíthatnak. Ha megállapítják az illegális égetést, akkor eltilthatják a szennyezőt a tevékenységtől, és komoly bírságot szabhatnak ki. Ugyanakkor ezeket a helyzeteket a hatóságnak sokszor nehéz bizonyítania. Segíthet, ha a panaszlevélben javasolsz bizonyítási eszközöket, vagy már csatolsz is ilyeneket: fényképeket, videófelvételeket, mások vallomásait stb. Javasolhatod azt is, hogy az ingatlanra való bejutást a hatóság a rendőrség segítségével tegye meg.

Hol jelenthetek be illegális hulladéklerakást?

– Belterületen az önkormányzat jegyzőjének (ahol működik, ott a közterület-felügyeletnek),
– termőföldeken a mezőőrnek,
– természeti területen a természetvédelmi őröknek, illetve – súlyosabb esetben – a rendőrségnek is bejelentheted.

Fontos, hogy írásban tegyél bejelentést. Ebben pontosan írd le a helyszínt és minden lényeges adatot. Sok önkormányzatnál formanyomtatványt is találthatsz erre.

Az illegális szemétlerakást a hatóságok (belterületen a jegyző, külterületen a környezetvédelmi hatóság) közigazgatási szankciókkal is sújthatják, a hulladék elszállítására kötelezhetik a tettest, és bírságolhatnak is.

Súlyosabb esetben az illegális hulladéklerakás bűncselekménynek is minősülhet, aminek kapcsán a rendőrség nyomozást indíthat. Ilyen például a nagy mennyiségű veszélyes hulladék engedély nélküli lerakása, amivel a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését követi el a szennyező (Btk. 248.).

Mi a helyzet, ha a szemetelő kiléte nem állapítható meg?
– Magánterület esetén az ingatlan tulajdonosa köteles intézkedni a szemetelés megszüntetéséről.
– Közterület esetében az önkormányzatnak vagy az általa megbízott közszolgáltatónak kell intézkednie a szemét elszállításáról, hiszen a köztisztaság biztosítása önkormányzati feladat. Ha az önkormányzat nem hajlandó az intézkedésére, akkor a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez, azaz a kormányhivatalhoz lehet fordulni.

Létezik egy civil kezdeményezésre létrejött bejelentési lehetőség is, a hulladekvadasz.hu weboldal. Az ide eljuttatott panaszokat az oldal üzemeltetői a hatóságokhoz is továbbítják.

Vágják a fákat az utcában, a szomszéd kertjében, a parkban. Mit tehetek ellene?

Jelenleg országos szinten csak a közterületen álló fák kivágásához kell engedélyt kérni. Az engedélyezés a fa helye szerinti település jegyzőjének a feladata. Fontos, hogy a fa kivágásának engedélyezésével együtt annak pótlásáról is gondoskodnia kell a hivatalnak. A fakivágási kérelmeket a jegyzőnek helyben szokásos módon (azaz általában az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, ritkábban az önkormányzat honlapján) ki kell hirdetnie.

Kiemelt értékű fa kivágásának kérelmezése esetén az engedélyezési eljárásról szóló hirdetményt is hasonló módon kihirdeti a jegyző. Így akár ügyfélként be is jelentkezhetsz az eljárásba, és adott esetben a döntés ellen jogorvoslattal is élhetsz.

Az egyes önkormányzatok helyi rendeletei az országos szabályoknál szigorúbbak is lehetnek, például akár magánterületen álló fák kivágását is engedélyhez köthetik. A főváros több kerületében létezik ilyen szabály, de azt, hogy ez pontosan mit tartalmaz, azt mindig a fa helye szerinti település (kerület) favédelmi referensénél érdemes megkérdezni.

A közterületen álló fák kivágása, csonkolása, vagy kipusztulása esetén tehát a helyi jegyzőnél lehet információt kérni (akár telefonon, akár személyesen, akár levélben, akár e-mailben, akár közérdekű adatkéréssel), illetve panaszt tenni. Az engedély nélküli kivágást, a pótlási kötelezettség elmulasztását, vagy a szakszerűtlen kezelést, csonkolást a jegyző szankcionálhatja.

A fa kivágásának engedélyezése közigazgatási eljárás keretében történik. A helyi és országos civil szervezetek, vagy a közvetlenül érintett személyek (pl. telekszomszédok) ügyfélként bejelentkezhetnek az eljárásba, észrevételeket tehetnek, illetve akár fellebbezhetnek is a kivágás engedélyezése ellen. A legnagyobb probléma, hogy általában a fák sorsáról a lakosok már csak akkor értesülnek, amikor dolgoznak a láncfűrészek. Ezt sajnos jelenleg legfeljebb csak úgy előzheted meg, ha rendszeresen figyeled az önkormányzat hirdetőtábláját, mert a kivágások tervei a legtöbb esetben csak ott kerülnek nyilvánosságra.

A fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak a külterületi utak (vagyis a településeken kívül futó útszakaszok, például országutak városon kívüli részei) mentén álló fasorokra, amelyekről a közútkezelő rendelkezik: ilyen esetekben náluk lehet tiltakozni a kivágás ellen.

A különféle vezetékek (elektromos áram, gáz stb.) útjában álló fák csonkítását, akár kivágását maguk a szolgáltatók végzik, az ezzel kapcsolatos panaszokat is ők fogadják. A közútkezelők és a közműszolgáltatók jogkörei nagyon szélesek az utak és a vezetékek mentén élő növényzet kivágása kapcsán, ehhez jegyzői engedélyre sincs szükségük. Így amennyiben a hozzájuk intézett panasz nem vezet eredményre, a birtokvédelmi eljárás (lásd fent) megindítása az egyetlen elméleti lehetőség, amely azonban a legtöbbször már csak a fa kivágása után tud megindulni, illetve lezárulni. Így legfeljebb a kivágott fák pótlása érhető el.