Élhető, klímabarát Budapest 2030

Bevezető

2030-ban Budapest tiszta, zöld, egészséges, adaptív és reziliens város, amely a klímaválság közepette is élhető marad. A város kibocsátásai radikálisan lecsökkentek – ezáltal Budapest felelős városként kiveszi a részét az éghajlatváltozás mérsékléséből. Budapest emellett sikeresen alkalmazkodott a klímaválság következményeihez, így a hőhullámok, aszályok, villámárvizek nem teszik elviselhetetlenné a fővárosban tartózkodó emberek hétköznapjait. Mindezt a városvezetés úgy érte el, hogy a városlakók napi szinten részt vesznek az életüket érintő döntések megalkotásában. Annak érdekében, hogy a város a helyi közösség akaratának és hosszú távú érdekének megfelelően fejlődjön, Budapest vezetése támogatja a közösségi kezdeményezéseket és bevonja a lakosságot az emberek mindennapjait érintő beruházások, intézkedések tervezési folyamataiba.

Miért van szükség városi szintű klímavédelemre?

Az emberiség korábban soha nem látott kihívással néz szembe: a klíma- és ökológia válság a Föld élővilágát, és ezen keresztül az emberiség életfeltételeit fenyegeti. Erre a kihívásra minden – egyéni, települési, nemzeti, globális – szinten gyors válaszokat kell adnunk. A nemzetközi és kormányzati szintű fellépést ki kell egészítse a települések szintjén történő klímavédelem – ahol a lakosság mindennapi életét befolyásoló ügyekkel kapcsolatban gyorsabban, hatékonyabban lehet intézkedni.

A klímavédelemben azért is van kiemelkedő szerepe a városoknak mind a kibocsátáscsökentés, mind az alkalmazkodás terén, mert a Föld lakosságának többsége már ma is városlakó, és ez az arány a jövőben az előrejelzések szerint csak tovább fog nőni. Pozitívum, hogy a települések vezetői elkezdték felismerni felelősségüket: mára a Föld 1260, mintegy 798 millió lakóját képviselő települési, helyi vagy nemzeti kormányzata hirdetett klímavészhelyzetet.

Élhető, klímabarát Budapest

Klímavédelmi intézkedések társadalmi támogatottsága

A lakosság a klímaválságot tartja napjaink egyik legsúlyosabb problémájának, és az élet számos területén sürgős cselekvést várnak a döntéshozóktól a biztonságos jövőnk megőrzése érdekében. Ezt támasztja alá az Európai Bizottság által rendelt 2019-es Eurobarometer jelentés, mely alapján a magyarok az európai átlagnál is klímatudatosabbak: a lakosság 96%-a tartja komoly problémának az éghajlatváltozást, és mintegy 75%-a csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok használatát.

A Greenpeace által rendelt közvélemény-kutatások is rendre azt támasztják alá, hogy mind a kormány, mind a településvezetők klímavédelmi intézkedéseit támogatja a lakosság. Nem utolsósorban azért is, mert a magyarok tisztában vannak azzal, hogy a klímavédelmet is magába foglaló környezet- és természetvédelem saját egészségük védelmével is szorosan összefonódik. Egy 2018 év végi közvélemény-kutatásból többek között az derül ki, hogy a budapestiek egyértelműen a légszennyezettséget tartják a legnagyobb környezetvédelmi problémának, és a tiszta levegő érdekében kétharmaduk kitiltaná a régi dízel gépjárműveket a főváros területéről.

1. Tiszta város

1/1. Tiszta és takarékos energiahasználat

2030-ra Budapest hatalmas lépéseket tesz a klímasemleges működés felé. Az energia felhasználásával összefüggő döntéseket az a cél határozza meg, hogy a város energiaigénye, és ezáltal a szén-dioxid-, illetve a különböző légszennyezőanyagok kibocsátása gyorsan csökkenjen. A város CO2 kibocsátása legalább 40 százalékkal csökken a 2020-as értékhez képest. A végső cél, hogy a főváros legkésőbb 2040-re karbonsemlegessé váljon.

2030-ra a Fővárosi Önkormányzat, annak intézményei és a tulajdonában álló gazdasági társaságok karbonsemlegesen üzemelnek.

A meglévő lakó- és közösségi épületek energiaigényének és -felhasználásának csökkenése érdekében komplex, szociális szempontokat is figyelembe vevő, hosszú távú programok futnak, amelyek segítik a lakosság átállását a tisztább és kevesebb energiahordozót igénylő technológiákra (pl.: hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, megújulók alkalmazása), azzal a céllal, hogy legkésőbb 2040-re minden épület karbonsemlegesen üzemeljen.

Gyakorlatilag ismeretlen probléma az illegális tüzelés. A hatóságok – kormányhivatalok, jegyzők, rendőrség – szigorúan és hatékonyan lépnek fel a légszennyezéssel járó illegális hulladékégetések, például a háztartási szeméttel történő fűtés ellen, miközben elérhetővé válnak támogatások a tiszta tüzelési módokra való átálláshoz. Felvilágosító kampányok tájékoztatják a lakosságot a helytelen égetés káros egészségi, környezeti és gazdasági hatásairól, jogi vonatkozásairól és a lehetséges gyakorlati megoldásokról.

Az új lakó- és közösségi épületekre a vonatkozó előírások már 2020 óta megkövetelik a klímaváltozás által támasztott kihívásoknak való megfelelést. Az épületek energiaigényét minimálisra kell csökkenteni korszerű (passzívház, aktív ház) építési technológiák, okos rendszerek üzemeltetésével, továbbá az épületek tájolásával, kialakításával, illetve környezetének alakításával. Az energiaigény kielégítéséhez a lehető legnagyobb arányban helyben termelt megújuló energiaforrásokat kell alkalmazni. Új épület kétféle tetővel épülhet: vagy valamilyen megújuló energiát (napelem, napkollektor, szél) is tartalmazó felületként, vagy zöldtetőként. Az új közösségi funkciójú épületek esetében törekedni kell a többletenergia-termelés megvalósítására.

A távfűtésnél törekedni kell a megújulók minél nagyobb, a földgáz minél kisebb arányú alkalmazására. A megújulók növekvő arányából és az energiahatékonyság javulásából adódóan csökkennek a távfűtés kibocsátásai, csökken a fenntartási költsége, ezáltal növekszik a versenyképessége.

A Főváros ösztönzi a megújulóenergia-termelést. Ehhez, részben a barnamezős övezetben, területeket jelöl ki. Ösztönzi továbbá a közösségi beruházásokat, illetve segíti az egyéni megújuló termelő alkalmazások terjedését, például háztetőkre telepített napelemek támogatásával.

Feladatok:

Legkésőbb 2020 végéig megszületik a maximum 2040-es karbonsemlegességi célkitűzés, időarányos terv készítésével.
2021 során megújulókat telepítő programok indulnak. Ehhez 2020 végéig a főváros felméri a megújulók termelésére alkalmas területeit, a közösségi megújulós beruházások ösztönzésére vonatkozó lehetőségeket, és elkészíti a szükséges jogszabályokra vonatkozó javaslatokat, valamint egyeztet a kerületekkel és a kormányzattal.
2022 során lakossági megújuló energia telepítését ösztönző támogatási programok indulnak. Ehhez 2020 végéig felülvizsgálják a lakossági megújulós energiatermelés (“prosumerek”) ösztönzésére vonatkozó lehetőségeket; beindul az együttműködés a kerületekkel, a kormányzattal, az érintett energiaszolgáltatókkal a szükséges jogszabályok, a feltételrendszer megalkotása érdekében.
Legkésőbb 2021-től komplex támogatási és ösztönző programok indulnak a lakosság részére az épületek megfelelő szigetelésére és a környezetbarát fűtési módok alkalmazásának ösztönzésére. 2020 végéig lakossági energiahatékonysági, -takarékossági, technológiaváltási (pl. smart metering) programok lehetőségeinek felmérése, kerületekkel és kormányzattal szükséges egyeztetések kezdeményezése; a szükséges jogszabályok, a feltételrendszer megalkotása érdekében együttműködés a kerületekkel, kormányzattal, érintett energiaszolgáltatókkal.
A Főváros szigorítja saját építészeti előírásait a klímatudatosság jegyében. Ennek értelmében legkésőbb 2021-től Budapest területén csak AA++ és afeletti energetikai besorolású új épület építhető.
2020 során tervet készítenek a távhő további korszerűsítésére, kiterjesztésére, a megújulók (beleértve a termálhőt is) arányának növelésére.
2020 során azonnali hatállyal betiltják a lignittel, illetve 2021-ig a barna és fekete szénnel, illetve nedves fával való fűtést a fővárosban. A hatóságokat megerősítik, hogy megfelelően tudjanak fellépni az illegális tüzeléssel szemben.
Legkésőbb a 2020/21-es fűtési szezont megelőzően zöld szociális fűtéstámogatási program indul, amely a rászorulóknak ahhoz ad önerőt nem igénylő támogatást, hogy a hulladékégetés helyett megújuló forrásból származzon a fűtési energiájuk.

1/2. Tiszta közlekedés

2030-ban Budapest egy olyan város, ahol a gyalogos-, kerékpáros- és közösségi közlekedés élvez prioritást az autós közlekedés helyett. A város a közlekedési igények kiszolgálását a levegőminőség javításával köti össze, ezért elsőbbséget biztosít a tiszta energiát használó, zéró emissziós közlekedésnek, ösztönzi a közösségi közlekedési módokat, valamint a közlekedési eszközök megosztásra építő szolgáltatásait.

Klímavédelmi szempontból a Párizsi Megállapodás értelmében 2028-tól nem szabadna forgalomba helyezni belső égésű motoros járművet Európában, így Magyarországon, Budapesten se. Ennek értelmében 2030-ra szinte már teljesen eltűnnek ezek a szennyező járművek a főváros utcáiról, 2035-től már egyáltalán nem közlekednek belső égésű motoros járművek Budapesten. A forgalomszabályozási intézkedéseknek köszönhetően sokkal kevesebb, döntően elektromos jármű rója már csak az utakat. Jelentősen javul a kerékpáros infrastruktúra, bővül a kerékpárutak száma és kapacitása.

2030-ra jelentősen csökken az autós közlekedés aránya, a csökkenés megoszlik a többi közlekedési mód között. A modal split ennek megfelelően 50% tömegközlekedés, 20% személygépjármű (döntően autómegosztással), 20% gyaloglás és mikromobilitás (segway, e-roller, e-motor stb.), 15% kerékpár. Az autós közlekedés csökkentése a város zöldfelületi rendszer fejlesztéséhez is hozzájárul: a felszabaduló parkolóhelyek helyén új zöldterületek jönnek létre.

Jelentősen fejlődik a közösségi közlekedés. 2030-ra eltűnnek a régi szennyező dízel buszok (beleértve a BKV járműveit is), ezen a területen is az elektromos járművek térnyerése lesz a jellemző. Más területeken – úgy is mint pl. teherszállítás, turistabuszok, hajózás – is elterjednek a tiszta közlekedési alternatívák: a szennyező járművek eltűnnek, és döntően elektromos járművek veszik át a helyüket. A Duna belvárosi szakaszáról eltűnnek a szennyező járművek, valamint a szállodahajók mennyisége is csökken.

Kiemelt figyelmet kap a főváros és az agglomeráció közötti közlekedés fejlesztése. A közlekedés átalakítását regionális szervezés és gondolkodásmód jellemzi, alapvetővé válnak a településközi és ráhordó közösségi közlekedési szolgáltatások, a közlekedési eszközök váltását lehetővé tevő szolgáltatások. Ezzel nem csak kényelmesebbé válik a közlekedés a főváros és agglomerációja között, de nagymértékben csökken a fővárosi utak jelenlegi terheltsége is.

Mindezeknek eredményeképp jelentősen csökken a légszennyezettség a Fővárosban. A PM10 napi határérték túllépések száma minimalizálódik évi tíz alatti napra. Az NO2 órás határérték túllépések a jogszabályoknak megfelelően évi 18 alatt maradnak, az éves NO2 határértéket sehol sem lépjük túl. A légszennyezés csökkenése jelentős javulást hoz a lakosság egészségi állapotában – ez a jelenlegi tendenciákat nézve évi több tíz-, akár százmilliárd forintnyi megtakarítást jelenthet az egészségügyben.

Feladatok:

2020 során kitiltják a fővárosból a Budapesten kívülről behajtani kívánó Euro 4-nél rosszabb környezetvédelmi besorolású (több mint 15 éves) dízel, és Euro 3-nál rosszabb (több mint 20 éves) benzines járműveket. 2021 végével a fenti tilalom kiterjed a fővárosi bejegyzésű járművekre és a kétütemű robogókra is.
2020 szeptemberétől tilos az álló járművek (közösségi közlekedésben használt buszok, turistabuszok, személyautók, stb.) motorjának járatása.
Legkésőbb 2026. szeptember 1-ig véglegesen kitiltják Budapestről a dízel személyautókat, és az Euro 5 besorolásnál régebbi benzines autókat, dízeles kisbuszokat és haszongépjárműveket. Fokozatosan kivonják továbbá a dízelüzemű BKV-buszokat és szennyező BKK hajókat. Mindezek ütemtervét legkésőbb 2020 közepéig a Főváros nyilvánosságra hozza.
2020-ban kitiltják az Euro 6-nál régebbi dízel városnéző turistabuszokat a városból;
2030-ban már nem közlekedik szennyező szálloda- és városnéző hajó Budapesten. Ennek érdekében 2020 végéig ütemterv készül a szálloda- és városnéző hajók belvárosból való fokozatos kiszorítására.
Legkésőbb 2020 közepére a Főváros tervet készít a fenntartható közlekedési módok elterjesztésére. Cél, hogy a tömegközlekedés gépjárműparkját átállítsák elektromos meghajtású járművekre, fejlesszék a gyalogos és kerékpáros infrastruktúrát, az elektromos járművek töltőhálózatát. 2021-től elérhetővé válnak anyagi és egyéb ösztönzők az elektromos járművek fővárosi használatára (pl. parkolási díj elengedése, adókedvezmények).
2020. március 1-től a fővárosi intézmények, illetve a főváros tulajdonában álló gazdasági társaságok által lefolytatott közbeszerzés keretében már nem lehet dízelüzemű személygépkocsit vásárolni, és minden esetben előnyben részesítik az elektromos autókat, a meglévő dízel személygépjárműveket legkésőbb 2021 júniusáig lecserélik.
2020-tól szmogriadó esetén a légszennyezettségre leginkább érzékeny csoportok – gyerekek, idősek, betegek – valóban megkapják az egészségük megőrzéséhez elengedhetetlen információkat, és figyelmeztetik az óvodákat, iskolákat, kórházakat, idősotthonokat, hogy az érintettek ne tartózkodjanak, és különösen ne mozogjanak a szabadban.
2020. szeptember 1-re ütemterv készül az agglomerációs közlekedés fejlesztésére.

1/3. Zéró hulladék

2030-ra Budapesten gyakorlatilag nem képződik lerakásra kerülő kommunális hulladék. A hulladékmegelőzés elve érvényesül a vonatkozó szabályozásokban: a hulladékmegelőzést gazdasági ösztönzőkkel támogatják, és büntetik a hulladéktermelést. A fővárosi rendezvények 2020-tól búcsút intenek az egyszer használatos termékeknek. A szelektív gyűjtés teljessé válik, kiterjed minden közintézményre, bővülnek a hulladékszigetek és a közterületeken is kialakítanak szelektív gyűjtőket.

2020-tól a fővárosban tartott rendezvények engedélyezésénél alapvető szempont a hulladékmegelőzés. 2022-től nem kap engedélyt olyan rendezvény, amelyen egyszer használatos termékeket (poharakat, tányérokat, evőeszközöket, műanyag szívószálat stb.) használnak.
2020-tól a Főváros adókedvezményekkel segíti a betétdíjas rendszerek viszahozatalát.
2021-re olyan helyi adórendszer születik, amely bünteti az egyszer használatos csomagolóanyagok (pl. zacskók) használatát, és adókedvezményekkel ösztönzi a visszaváltható rendszereket, illetve a csomagolóanyag-mentes boltokat.

Miközben a hulladékmegelőzés ösztönzése válik prioritássá a hulladékgazdálkodásban, az újrahasznosítás is nagyságrendekkel fejlődik. 2020-tól megnő a szelektív gyűjtőszigetek száma, és megkezdődik az utcai szelektív gyűjtés. Fejlődik a szelektív gyűjtés minden intézményben, lakóépületben és vállalkozásoknál.
2021-re minden fővárosi közintézményben (minisztériumok, háttérintézmények, állami-fővárosi cégek, fővárosi kezelésű épületek, iskolák, óvodák, kórházak stb.) kialakítják a szelektív gyűjtés infrastruktúráját.
2021-re a Főváros megszervezi a komposztálható hulladék teljeskörű gyűjtését. Annyi központi komposztáló létesítmény jön létre, amely kezelni tudja a fővárosban a lakosoknál, illetve az intézményeknél, közterületen keletkező komposztálható hulladékot.
Budapest hulladékának a kezelésére nem épül új hulladékégető sem Budapesten, sem máshol. A cél a hulladékmegelőzés, az újrahasználat és az újrahasznosítás.

2. Zöld város

Budapesten 2030-ra magától értetődő, hogy a zöldfelületek értékét a városlakóknak nyújtott szolgáltatásaik fényében, és nem a rajtuk megvalósítható ingatlanfejlesztések tükrében mérik. A meglévő zöldfelületeket védik, megújítják, és újakat hoznak létre. Tabu a városi zöldterületek átminősítése és beépítése, és védelmet élvez minden közpark, közkert, közcélra átadott zöldfelület, intézménykert. 2025-re a városnak naprakész adatai, statisztikái vannak a városi zöldfelületekről, azok állapotáról, s ezeket felhasználják a zöldterületek megnövelését célzó cselekvési tervek készítéséhez. 2023-ra egy új városi nagyparkot hoznak létre, a városi kisvízfolyások, a folyópartok, a szigetek parti sávja pedig a lehető legnagyobb mértékben természetközelivé, zölddé, felüdülésre alkalmassá válik. A veszélyes kémiai anyagok használatát korlátozzák, a kémiai szúnyogirtás helyét biológiai módszerek veszik át.

Előírások biztosítják, hogy új lakó- vagy irodanegyed, iskola, óvoda, kórház csakis megfelelő méretű, az adott funkciót kiszolgáló zöldfelülettel együtt fejleszthető, építhető.

A parkok megújításakor, új zöldfelületek kialakításakor lehetőség szerint őshonos fákat és cserjéket ültetnek. A városi biodiverzitás érdekében méhlegelőket hoznak létre közterületeken.

A Főváros védi és megőrzi természetes élőhelyeit, védett gyepeit, erdeit. Utóbbiak különösen fontos szerepet játszanak a város levegőjének tisztaságában, illetve rekreációs fontosságuk révén a főváros lakóinak életében.

Az alacsonyabb zöldfelület‐fejlesztési potenciállal bíró belvárosi területeken alternatív megoldásokkal – mint például zöldtetők, zöldfalak – pótolják a hiányzó zöldfelületeket. A zöldfelületek védelmébe, fejlesztésébe a lakosságot és a magánszférát is bevonják: programok indulnak zöldtetők, zöldfalak, vagy akár élelmiszer termelésre is alkalmas tetőkertek kialakítására.

Adminisztratív, településrendezési eszközökkel és pénzügyi ösztönzőkkel (pl. adók) nehezítik a szabad területek, zöldmezős beruházások és a város szétterülésének folyamatát, de jutalmazzák az elhagyott, kihasználatlan, környezetileg terhelt területek javítását, felhasználását, rehabilitációját. A nagy ingatlanfejlesztéseket a leromlott városrészek, rozsdazónák fejlesztésére fókuszálják, ott hoznak létre – zöldfelületben gazdag – közberuházásokat. Az ingatlanfejlesztést előfásítások, növénytelepítések előzik meg.

A szúnyogírtást a más országokban már bevált, szelektív biológiai lárvairtással végzik, ami csak a csípőszúnyog állományt gyéríti, egyéb fajokat nem pusztít, és a hatékonysága is nagyobb, mint a kémiai szúnyogirtásnak (ezzel az elpusztított rovarokból körülbelül csak minden 500. csípőszúnyog). A kémiai írtás ráadásul veszélyezteti a beporzókat, a méheket is.

2022-re Budapest glifozátmentessé válik, a főváros területén betiltják a rákkeltő kockázatúként besorolt glifozát használatát.

Feladatok:

2020 végéig elkészülnek a fővárosi és kerületi zöldterületek felmérésén alapuló korszerű adatbázisok (pl. fakataszter) létrehozása.
A cél, hogy a zöldfelületek mérete mihamarabb nagyságrendekkel nőjön, minőségük javuljon. Ezért 2020 során cselekvési terv készül a zöldfelületi rendszer fejlesztésére, a zöldterületi ellátottság javítására, a zöldfelületek és vízfelületek arányának növelésére, fák, fasorok, fahelyek védelmére és újak telepítésére, homlokzati zöldfelületek és zöldtetők ösztönzésére, valamint a fővárosi vízbázisok védelmére, megfelelő költségvetés hozzárendelésével.
2020 végéig a Főváros felülvizsgálja és módosítja a zöldfelületek arányát érintő építési szabályokat. 2021 végéig felülvizsgálják a zöldfelületek védelmére és fejlesztésére vonatkozó szabályozásokat; a kerületek bevonásával új fővárosi rendelkezéseket alkotnak; az országos hatályú jogszabályok változtatása érdekében egyeztetések indulnak a kormánnyal.
2021 során cselekvési terv készül a vízfolyások revitalizációjára és a csatornahálózat áttervezésére, amelynek eredményeként kizárólag megfelelően tisztított víz kerül az élővizeinkbe.
2020 során a Főváros megegyezik a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel arról, hogy a klímaváltozás által is veszélyeztetett erdőket a klímaváltozásnak ellenálló, a biológiai sokféleség védelmét előtérbe helyező örökerdővé alakítják.
2023-ig egy új városi nagyparkot létesítenek a fővárosban (pl. a Csepel-sziget csúcsánál), a már létező parkokba nem kerül új épület a zöldfelület rovására.
2020-tól folyamatosan nő a szúnyoggyérítésben a biológiai módszerek aránya, 2024-re eléri a 100%-ot.
2021 során fővárosi rendelkezésben tiltják meg a glifozát használatát a főváros területén.
2020-tól a fővárosi síkosságmentesítésben kivezetik a NaCl-ot és az MgCl-ot, és fabarát síkosságmentesítésre állnak át.
2020-tól a fővárosi parkok területére előírják az avar helyben való felhasználását, a talajélet javítása céljából, talajtakaróként.
2030-ra a rakpartok belvárosi szakaszán az autósforgalom helyére fás ligetek kerülnek, rekreációs lehetőséget nyújtva a városlakóknak, és tovább tisztítva a város levegőjét.

3. Egészséges város

2030-ra Budapest számos olyan intézkedést vezet be, amellyel javul a fővárosban élők egészsége. Nem csak a közétkeztetésben forgalmazott élelmiszerek minősége lesz jobb, de több lehetőség lesz bioélelmiszerek vásárlására is, tisztább lesz a levegő, és több lehetőség lesz a szabadban sportolásra, időtöltésre, és eltűnnek az egészségünket károsító, súlyosan szennyezett területek.

3/1. Ökoélelmiszerek, város-vidék kapcsolat

A város és a vidék közötti kapcsolat újraépítéséhez, a nagyüzemi mezőgazdálkodásban előállított, csomagolt, sokszor messziről importált, tartósítószerekkel ellátott élelmiszerek helyett gazdasági és jogszabályi ösztönzőkkel előnyben részesülnek a közelben, a természettel összhangban termesztett egészséges idényzöldségek és -gyümölcsök.

A közétkeztetés átalakul: a természettel összhangban előállított és egészséges élelmezést szolgálja. Első lépésben legalább a bölcsődékben, az óvodákban és iskolákban lesznek elérhetőek a káros vegyszerektől mentes ökoélelmiszerek. Egyúttal kevesebb és jobb minőségű hús- és tejtermék szerepel majd a kínálatban. Mindehhez a termelői háttér Magyarországon adott – nem csak Budapesten, de minden nagyváros esetében.

Feladatok:

2020 decemberéig elérhetővé válnak a fővárosi iskolákban, bölcsödékben, óvodákban és szociális intézményekben az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek.
Változnak a közbeszerzési szabályok: minősített kritériummá válik az egészséges és a természettel összhangban termesztett élelmiszer.
A fővárosi élelmiszerellátásban gazdasági és jogszabályi ösztönzőket vezetnek be annak érdekében, hogy a kereskedelmi forgalomban is előnyt élvezzenek a helyi, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek.

3/2. Mérgező ipartelepek felszámolása

A Főváros felméri a szennyezett területeket (Cséry-telep, A Budapesti Vegyiművek felszámolás alatt álló Illatos úti telephelye, Budapesti Vegyiművek volt Kén utcai telephelye, Naplás-bányák, Óbudai Gázgyár, lakóépületek alatti szennyezés Soroksáron), illetve a további potenciálisan szennyezett területeket (pl. Csepel Művek területe és környéke, a Metal-Art volt pénzverde területe), és intézkedési tervet alkot a helyzet rendezése, a szennyezések felszámolása és továbbiak megelőzése érdekében. 2030-ra ezen területek megtisztulnak, ahol lehet, helyükön parkokat, biorezervátumokat hoznak létre, és olyan lesz a jogszabályi környezet (a hatósági szerepkörök tisztázásával), ami megakadályozza, hogy újabb szennyezett területek jöjjenek létre.

Feladatok:

Legkésőbb 2025-ig véglegesen megtisztítják azon szennyezett területeket, amelyeknél a Fővárosnak közvetlen felelőssége van. Legkésőbb 2030-ig a többi, fővárosban lévő szennyezett területet is megtisztítják. Megoldást kell keresni azon területekre is, ahol a jelenlegi kötelezett nem képes felszámolni a szennyezést. A 2030-as cél teljesülése érdekében:
- 2021-ben kezdődjön meg az Óbudai Gázgyár területének teljes kármentesítése
- 2021-ben írják ki a közbeszerzést a Cséry telep teljes kármentesítésére
- 2021-ben kezdődjön meg a XVIII. kerületi Grassalkovich út 3. terület kármentesítése
- 2021-ben kezdjék meg az egyéb fővárosi szennyezett területek kármentesítésének az előkészületeit (az érintett kerületek és hatóságok, illetve a kormányzat bevonásával).
- 2022-re kezdődjön meg a további kiemelt szennyezett területek kármentesítése (BVM Illatos úti és Kén utcai telephely)
- 2023-ra kezdődjön meg minden jelentősen szennyezett terület rekultivációja (Naplás bányák; Metal Art-Üllői út; Csepel Művek stb.).
A környezeti felelősségvállalás (“szennyező fizet elv,” jogi felelősség, stb.) beépül a jogszabályokba annak érdekében, hogy a jövőben ne tudjanak felelőtlen cégek szennyezést okozni. A jegyzők és az egyéb érintett hatóságok ellenőrzési jogköreit ennek tükrében megerősítik és biztosítják a szükséges erőforrásokat.
Megfelelő garanciális jogszabályi környezetet (pl. adópolitika) alakítanak ki a kormányzattal együttműködve 2020 év végéig annak érdekében, hogy a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal és kockázatos technológiákkal dolgozó cégek és üzemeltetők baleset vagy csőd esetén is fedezni tudják a károkat és a hulladék megsemmisítését.
2020 végéig a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó, potenciális szennyező üzemeket felülvizsgálják, és tervet készítenek ezeknek a cégeknek a lakóövezetekből való fokozatos kiszorítására.
A fővárosi vezetés biztosítja és anyagilag támogatja, hogy 2030-ig eltűnnek az épületekből és megfelelő lerakókba, hasznosítókba kerülnek az egészségkárosító anyagok, különös tekintettel az azbesztre és az ólomcsövekre.

4. Adaptív és reziliens város

2030-ra a főváros olyan várossá válik, amelyik meg akarja és meg is tudja védeni lakóit a klímaváltozás hatásaitól, és a rendkívüli időjárási eseményektől. A városi infrastruktúrát és az intézményrendszert felkészítik az éghajlatváltozásból adódó hatások kezelésére, kivédésére és csökkentésére. A zöldfelületek és általában a városi közterek kialakítása során előnyben részesítik a klímavédelem adaptációs és mitigációs szempontjait.

A Főváros nem csak a klímakárosító kibocsátások csökkentésében vállal szerepet, hanem a klímaválság hatásainak (pl. hőhullámok, árvizek, viharok) enyhítésében is. A Főváros felméri a klímaváltozásnak a városi terekre és az infrastruktúrára (műszaki infrastruktúra, az emberek által használt terek, infrastruktúra, zöldfelületek, stb.) már érvényesülő és várható jövőbeli hatásait, és biztosítja, hogy a város alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. A városvezetés felkészíti az intézményrendszert (egészségügy, oktatás, katasztrófavédelem) is az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére, és tájékoztató kampányokat indít az emberek informálására, bevonására.

Feladatok:

2020 tavaszáig a Fővárosi Önkormányzat intézményi struktúrájába illesztve feláll a Fővárosi Klímavédelmi Iroda, amely a Főváros éghajlatvédelmi tevékenységéért, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásért felel.
2020 júniusáig cselekvési terv készül a hőhullámok kezelésére, bevonva az érintett intézményeket (katasztrófavédelem, egészségügy, oktatás, BKK stb.).
2020 júniusára bevezetik a hőségriadó protokollt, aminek a legfontosabb elemeit kommunikációs kampányok formájában ismertetik a lakossággal.
2020 végéig cselekvési terv készül a műszaki infrastruktúrának a szélsőségekhez való adaptációjára.
2021-re rendeződik a Római-part árvízvédelme a természetközeli partszakasz védelmével, a Nánási úti gát megerősítésével.
2022-től a zöldfelület-gazdálkodásban bevezetik a talajkutas öntözést, a Duna menti területeken ivóvíz helyett a Duna vizével öntöznek.
2025-ig esőkerteket és záportározókat hoznak létre a lezúduló hirtelen csapadék helyben történő szikkasztására, későbbi öntözésre való felhasználás érdekében.
2020-tól a fasortelepítésben az egy fajból álló fasor monokultúrás koncepcióját felváltja a több fajból álló kevert állományok és a szintezettség koncepciója, amelyek ellenállóbbak az egy fajra specializálódó kártevők és kórokozók inváziószerű pusztításával szemben.
A Főváros bevonja a lakosságot és a piaci élet szereplőit a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás lehetőségeinek felkutatásába. Célzott programok indulnak, melyek erősítik a közösségek bizalmi kapcsolatait (generációk, különböző társadalmi csoportok és szektorok közötti kapcsolatok), együttműködéseket generálnak, és segítik a közösség számára működő megoldások megvalósítását.
A Főváros összehangolja stratégiáját a Nemzetközi Fejlesztési Célokkal, valamint aktív és kezdeményező tagjává válik olyan nemzetközi szakmai hálózatok munkájának, mint pl. az ICLEI, EUROCITIES, AIMF, UCLG, Unesco Creative Cities Network, Parliament of Mayors, Covenant of Mayors.