A Greenpeace Magyarországon is cselekvésre szólítja fel a döntéshozókat a klímaváltozás megfékezése érdekében

Sajtóközlemény - október 1, 2013
Budapest, 2013. október 1. – „Magyarország kormányának is haladéktalanul cselekednie kell a klímaváltozás lassításáért” – közölte a Greenpeace Magyarország ma délelőtt az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén, ahol szakértők a hazai legsürgetőbb klímapolitikai tennivalókat értékelték az újonnan kiadott IPCC-jelentés (1) tükrében.

„A mi generációnk felelőssége, hogy cselekedjen, mivel az előttünk lévők még nem voltak a tudás birtokában, az utánunk jövőknek pedig már nem lesz esélye arra, hogy megfékezzék a klímaváltozást” – tette hozzá Bozsó Brigitta, a Greenpeace szakértője.

A tudományos vitának vége. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) általában nagyon óvatosan fogalmaz, pénteken Stockholmban kiadott jelentése viszont kutatási adatokkal alátámasztva kimondja, hogy a klímaváltozás igenis zajlik, és szinte bizonyos (95% a valószínűsége), hogy az emberi tevékenység felelős érte. Nő a Föld átlaghőmérséklete, a sarki jégtakaró csökken, a tengerszint pedig folyamatosan emelkedik.

A több ezer szakértő munkáján alapuló jelentés egyértelművé teszi, hogy nincs idő tétovázásra. Ha a kormányok nem cselekszenek azonnal és határozottan, az már a mi gyermekeink életében is beláthatatlan következményekkel jár, itt a Kárpát-medencében is. Az utóbbi harminc évben nálunk is kimutatható a felmelegedés gyorsulása, és Magyarországot is sújtják az egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek már rövid távon is katasztrofális hatással lehetnek a mezőgazdaságra és az infrastruktúrára.

A környezetvédő szervezetek közös állásfoglalása szerint (2) az elsődleges cél energiafogyasztásunk abszolút értékben való csökkentése kell hogy legyen. A pazarlás megszüntetésével és az energiahatékonyság növelésével a hazai gazdaság versenyképessége is nőhet, energiafüggőségünk pedig drasztikusan lecsökkenhet. Ehhez azonban szigorú energiahatékonysági előírások szükségesek az épületekre, energiafogyasztó berendezésekre, járművekre. 2050-ig pedig az energiatermelés közel 100%-át a megújuló erőforrásoknak kellene biztosítania hazánkban és az Európai Unióban is. A Greenpeace Energia[Forradalom] című tanulmánya (2) bemutatja, hogy 2050-re lehetséges hazánk energiaellátása 75%-ban megújulókkal, méghozzá nem drágábban a jelenlegi energiapolitikai terveknél. Mindezt az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítésével, pénzügyi támogatási konstrukciókkal lehet előmozdítani.

Mit kell tennünk konkrétan, hogy a katasztrofális klímaváltozást elkerüljük?

  • Meg kell teremteni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság alapjait. Ki kell használni az energiahatékonyságban rejlő óriási potenciált, és fokozatosan ki kell vezetni a szennyező energiaforrásokat, azokat megújulókkal helyettesíteni. A lakosság ilyen befektetéseit ösztönözni és támogatni kell. A jövő fenntartható energiaellátása egy hatékony, decentralizált, rugalmas rendszeren alapszik. Egy atomerőmű építése például nem illeszthető e rendszerbe, túl drága, és nem jelent valódi megoldást az éghajlatváltozásra sem.

  • Az EU-nak 2030-ra kötelező érvényű kibocsátáscsökkentési csomagot kell elfogadnia, mely nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére (minimum mínusz 55% 2030-ra), de a megújuló energiák arányára (minimum 45% 2030-ra) is kötelező célt kell tartalmaznia. Ez a megoldás jelenti a legtöbb járulékos előnyt és a legnagyobb ellátási biztonságot Magyarországnak is.

  • Globális összefogás szükséges, melyben az EU-nak és hazánknak vezető szerepet kell játszania. Ennek érdekében az EU-nak 2020-ra minimum 30%-os kibocsátáscsökkentési célt kell kitűznie saját határain belül. Mivel Magyarország ezt a célt túl is teljesítette, ez számunkra nem jelenthet hátrányt.

  • Magyarországon támogatni kell a megújuló energiaforrások használatát. Szükség van megújulóenergia-törvényre, az engedélyeztetési folyamatok egyszerűsítésére, és egy támogatási rendszer működtetésére.

Jegyzetek:
(1) Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testülete) az ENSZ tudományos tanácsadó szerve. 1988 óta vizsgálja az éghajlat állapotát és fogalmaz meg ajánlásokat. Beszámolóit a klímaváltozással kapcsolatos szakirodalom legfontosabb dokumentumának tartják.

(2) A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozójának állásfoglalása a klíma- és energiapolitika kérdéseiről: http://www.zoldot.hu/adattar/allasfoglalasok/2013

(3) http://www.greenpeace.org/hungary/hu/publikaciok/Progressziv-EnergiaForradalom-2011-Magyar/

Illusztrációk:
ftp.greenpeace.hu
Felhasználónév: sajto
Jelszó: 3e4r5t

Kapcsolat:
Bozsó Brigitta: +36 20 479 2009,

Naprakész hírek:
Sajtóközpont: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont
Twitter: http://twitter.com/GreenpeaceHU
Blog: http://greenpeace.blog.hu/  

A Greenpeace független, energikus és konfrontációra kész környezetvédő szervezet, mely a világ több mint 45 országában kész arra, hogy fellépjen a Föld értékeinek védelmében. Radikális, de teljes mértében erőszakmentes, a legjobb tudományos kutatóintézetekkel működik együtt, tárgyal és lobbizik, ha kell autópályákat, kormányépületeket zár le. Egyik kezével tiltakozik, a másikkal az alternatív megoldásokat mutatja fel. Minden NEM! mellé mond egy IGEN!-t is.