A Greenpeace reakciója a 2016. április 19-én, az index.hu-n megjelent „Pánikot kelt a Greenpeace Fazekasék szerint” című cikkre

Sajtóközlemény - április 19, 2016
Budapest, 2016. április 19. – A Greenpeace nem pánikot kelt, hanem elővigyázatosságra int; és azt követeli, hogy a Földművelésügyi Minisztérium azért dolgozzon, hogy a méhek, és az élővilág veszélyeztetése nélkül termeljük meg élelmiszereinket. Azt várjuk a hatóságoktól, hogy a méhekre veszélyes vegyszerek használatának eseti engedélyezése ne titokban történjen, hanem arról előzetesen tájékoztassák a méhészeket.

(Az index.hu-n 2016. április 19-én megjelent cikket lásd itt.)

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint „a sok éves tapasztalatok alapján nem kell tartaniuk a méhek károsodásától a csávázások következtében”. Nem tudjuk, az agrártárca mire alapozza ezt az állítását, mert nem ismerünk olyan hazai vizsgálatokat, amelyek ezen hatóanyagok hosszú távú káros hatásait vizsgálták volna bármely ökoszisztémára.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) által vizsgált több száz nemzetközi tudományos kutatás viszont kimutatja a hatóanyagok jelenlétét a talajban, vizekben, csávázott magról nevelt növényekben, növények sarjadási cseppjeiben, vagy éppen a talajból következő évben kinövő vadvirágokban, gyomnövényekben. [1] Az új kutatások a vízi élővilág, a földigiliszták és más, akár a mezőgazdaság számára is hasznos élővilágra gyakorolt káros hatásokat is kimutatták. [2]

Mindezek a kutatások tehát cáfolják az agrártárca méhveszélyességet bagatellizáló kijelentéseit, és lényegesen túlmennek megállapításaikban azon, hogy ezek a rovarölő szerek csak a méhekre lennének veszélyesek. Azt is bizonyítják, hogy ezen szerek használata túlzott egészségügyi kockázatot jelent az élővilágra.

Az Európai Unióban pillanatnyilag korlátozás alatt álló szer használatáról maga az Unió is csak azt követően dönt majd, ha elkészül az EFSA új jelentése. Az EFSA jelenleg a tagállamok, méhészek, civilek és a további érintett szereplők által 2015. szeptember 30-ig benyújtott új tudományos kutatásokat és terepi információkat értékeli. [3]

Az FM szerint „a Nébih mint növényvédőszer-engedélyező hatóság elővigyázatosan járt el, amikor 2 év moratórium után nagyon korlátozott területen lehetővé tették a csávázott magok használatát”.

A 120 napos magyar eseti engedély rossz precedenst teremt. A döntés a méhészek számára is átláthatatlan módon született. Nem lehet tudni, hogy a hatóságok felvilágosították-e a gazdákat, hogy milyen módon termeljenek e vegyszerekkel az élővilág veszélyeztetése nélkül.

Mindazonáltal ezek a rovarölő szerek nem pótolhatatlanok, az ökológiai gazdálkodásban tiltott az ilyen rovarölő szerekkel csávázott vetőmagok használata. Több európai országban, ahol már az uniós tilalom előtt is korlátozták a neonikotinoid rovarölő szerek használatát, ezen szerek nélkül is sikerült megoldani a növényvédelmet. Ez azt bizonyítja, hogy, a magyar növényvédelmi hatóságnak abban kéne segítenie a gazdákat, hogy e rovarölő szerek nélkül tudjanak élelmiszert termeszteni.

Nem elfogadható az az érv, hogy más országok is kértek eseti engedélyt a tiltott rovarölő szerek használatára. Reméljük, hogy nem a rossz példákat követi Magyarország. Inkább azoknak az országoknak és cégeknek a mintájára kéne eljárnunk, melyek az uniós korlátozáson túlmenően is tiltják a méhveszélyes neonikotinoidok használatát. Hollandiában országosan, illetve német, osztrák és svájci kertészeti és barkácsáruházak saját hatáskörben korlátozták az érintett szerek kiskerti felhasználásra való értékesítését. Egy nemzetközi élelmiszerlánc (az Aldi Süd) kötelezővé tette beszállítói számára, hogy azok vezessék ki a Greenpeace által megnevezett 7 rovarölő szer használatát az élelmiszernövények termesztésénél. [4]

A Greenpeace azt is számon kéri a hatóságokon, hogy előzetesen nem tájékoztattak arról, hogy az uniós korlátozás alatt vegyszerekre moratóriumot kértek; sem arról, hogy mely területeken szándékozik használni ezeket a vegyszereket. Amennyiben a hatóságok hajlandóak tájékoztatást adni arról, hogy hol használnák a méhekre veszélyes vegyszereket, akkor, bár az élővilág nem, de a méhészek legalább tudnának óvintézkedéseket tenni a méheik védelmében.

Az FM jól látja, hogy a neonikotinoidok kiváltása miatt megnőtt a klórpirifosz felhasználása hazánkban. Ez nem utolsósorban talán annak is köszönhető, hogy az FM alá tartozó növényvédelmi hatóság is a klórpirifosz felhasználására ösztönöz az egyik szőlészeti kártevő ellen. [5]

Ennek a vegyszernek a betiltását, hat másik erősen méhveszélyes és Európában nagyon elterjedt rovarölő szer korlátozásával együtt, a Greenpeace már 2013-tól folyamatosan kéri az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól. [6] A klórpirifosz nem csak a méhekre veszélyes, de nagyon hosszú ideig nem bomlik le, és károsítja a gyermekek agyának fejlődését. [7]

A Greenpeace azt várja az FM-től, hogy az idén tavaszra kért derogáció helyett az agrártárca tiltsa be, korlátozza a túlzott méhegészségügyi kockázatot jelentő összes növényvédő szer felhasználását is. [6] Ez az intézkedés szolgálná az ökológiai szempontból létfontosságú és kiváló mézet termelő magyar méhek és egyéb beporzók valódi védelmét.

Jegyzetek:
[1] Az elmúlt három év tudományos vizsgálataiból néhány példa:
http://www.tfsp.info/worldwide-integrated-assessment/%20
http://www.xerces.org/neonicotinoids-and-bees/
http://greenpeace.blog.hu/2014/06/30/a_neonikotinoid_mindent_visz
http://www.greenpeace.org/switzerland/Global/international/publications/agriculture/2013/BeesInDecline.pdf (44-47. o.);

[2] Újabb kutatások:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4284392/

[3] Az EFSA kommunikációja a hatósághoz 2015. szeptember 30-ig benyújtott tudományos kutatások és terepi információk értékeléséről:
http://www.efsa.europa.eu/en/press/news/160111

[4] Az Aldi Süd kötelezővé tette a beszállítói számára, hogy azok vezessék ki a Greenpeace által megnevezett 7 rovarölő szer használatát az élelmiszernövények termesztésénél.
http://www.greenpeace.org/international/en/press/releases/2016/Greenpeace-campaign-bears-fruits-Aldi-Sud-bans-bee-harming-pesticides/

[5] a Nébih a klórpirifosz használatát ösztönzi az egyik szőlészeti kártevő ellen
https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/05_27_amerikai_szolokaboca.html

[6] A túlzott méhegészségügyi kockázatot jelentő növényvédő szerek korlátozásnak kérelme („a méhgyilkos hetes”):
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/vegyszerkorlatozas-kell-a-mehek-erdekeben/

[7] A klórpirifoszról:
http://greenpeace.blog.hu/2015/03/30/klorpirifosz_egy_elterjedt_mereg_8_fo_bune