A törvény és az igazság Kishantos oldalán

A levél itt olvasható.

Mivel tavaly október óta a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) az érvényes jogszabályokat sorozatosan semmibe vette, ezzel káosz keletkezett az amúgy egyszerűen átlátható, és tisztességes jogállamban megfelelően kezelhető helyzetben. A jelenlegi jogi helyzet megértése érdekében alább közöljük dr. Nyírán Gergely, a Greenpeace ügyvédjének állásfoglalását a perekről és az eddigi bírósági döntésekről.

2014. április 25. volt az első tárgyalási nap abban a birtokvédelmi persorozatban, amelyet a Kishantosi földek „új haszonbérlői” indítottak a Kishantosi Közhasznú Kft. ellen. Három per közül kettőt elvesztettek első fokon az „új haszonbérlők”, egy pedig halasztásra került. Várhatóan a további perek ugyanilyen megítélés alá fognak esni.

A Székesfehérvári Járásbíróság indoklásából egyértelműen kiderül, hogy az adott perekben nem is dönthetett másként: hiszen vannak jogszabályok, amelyeket nem lehet megkerülni akkor sem, ha a másik oldalon az állam igyekszik a jogtalanság irányába eltolni a kérdés rendezését.

Közismert, hogy az állami (azaz össztársadalmi) tulajdonú földek kezelőjeként az NFA 2013 nyarán jogvitába keveredett a Kishantosi Közhasznú Kft.-vel (a továbbiakban: Kishantos). Az NFA azonban a felmerült jogvitás helyzetben nem a jog rendes (alkotmányos) útját választotta, hanem fondorlatos módon igyekezett az „új haszonbérlők” segítéségre lenni, és a háttérből jogtalanságra buzdította őket. Ennek eredménye volt a területek tönkretétele, a tegnapi újabb betárcsázás és a két „új haszonbérlő” pervesztése, a székesfehérvári jegyzőnél történt korábbi közigazgatásiper-vesztésük után.

Mi is a jelenlegi joghelyzet?

Kishantos állami földek bérlőjeként folytat egyedülálló biogazdálkodást;    

• mikor lejár a szerződése, az NFA nem neki ítéli a földeket, hanem hagyományos     gazdálkodást folytató „kisgazdáknak”;
• Kishantos, jogtalanságot és törvénytelenséget észlelve, protestált a döntés ellen (időközben meg is indította az erre irányuló jogérvényesítési pert) és nem adta vissza az NFA-nak az általa birtokban tartott földeket;
• a visszatartás jogát mint jogos önvédelmet gyakorolja Kishantos abban a reményben, hogy az NFA-val szembeni jogérvényesítési eljárása eredményre fog vezetni,     
• az NFA tehát a kérdéses állami földek birtokához nem jutott hozzá, mert Kishantos megakadályozta ebbéli törekvésében;
• anélkül, hogy az NFA visszakapta volna az általa kezelt földek birtokát és azzal szabadon rendelkezhetett volna, azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy azokat ő – Kishantos megkerülésével – odaadta az „új haszonbérlőknek”;
• az „új haszonbérlők” – az NFA biztatásával a hátuk mögött – kísérletet tettek a területek birtokba vételére, de ezt Kishantos a Greenpeace-szel együttműködve megakadályozta;
• az NFA nem indított birtokpert Kishantossal szemben, viszont biztatta az „új haszonbérlőket”, hogy ők maguk pereljenek;
• így indultak meg a birtokvédelmi eljárások az „új haszonbérlők” részéről Kishantossal szemben;
• Kishantos ezekben a perekben védekezik, hiszen ő a birtokos, és ő senkinek nem sértette a birtokát.

A székesfehérvári jegyző határozatai – amelyekben elutasította az „új haszonbérlők” birtokvédelmi kérelmeit, ily módon érthetőek.

Az NFA továbbra sem változtatott magatartásán, és ragaszkodott az ideájához, hogy ő átadta a földeket az „új haszonbérlőknek”, ezért védjék meg a birtokukat. Ennek eredménye az a persorozat, amely az „új haszonbérlők” részéről indult Kishantos ellen, illetve a birtokvédelem iránt.

Kishantos pernyertességének világos és az általános bírói gyakorlathoz igazodó oka:

• ha valaki birtokban tart egy ingatlant – mint pl. egy lakás korábbi bérlője – akkor azt az új bérlő – példánknál maradva: a lakás új bérlője – nem rakhatja ki;
• az új bérlőnek semmilyen jogviszonya nincs a korábbi bérlővel;    
• amíg a korábbi bérlő az ingatlan tulajdonosával (jelen esetben az NFA) nem rendezi a jogviszonyát, addig az új bérlőnek nincs semmilyen joga.

Ezt mondta ki a Székesfehérvári Járásbíróság, helyrebillentve ezzel a jogállamba vetett hitét sok elfáradt és meggyötört embernek, akik az NFA mögött egy összállami összeesküvést véltek látni – reményeink szerint alaptalanul. Az új bérlő tehát nem jogosult birtokvédelemre a korábbi bérlővel szemben; és mindaddig, amíg a tulajdonos a korábbi bérlővel nem rendezi a jogviszonyát, addig neki semmilyen joga nincs.

Üröm az örömben, hogy közben az NFA biztatására sor kerülhetett arra az atrocitásra, amelynek során az „új haszonbérlők” kiszántották a Kishantosiak vetését. Mert ahogy az NFA jogásza (Gyöngyösi Zoltán) fogalmazott a székesfehérvári jegyző előtti birtokvitában: „Én nem pereskednék velük: fölrúgnám őket, mint a szemetet.”

Nem kaptak tehát birtokvédelmet az erőszakhoz folyamodók, helyette kaptak egy feddést, hogy birtokvitát nem lehet erőszakkal eldönteni, mert azzal sérül a társadalmi béke. Jogviták lehetnek – mindig is lesznek –, de az erőszak háborúhoz vezet. Erre pedig egy egyébként is zaklatott társadalomnak nincs szüksége, és ezt a megoldást kizárják az európai normák, márpedig a Kormány hitet tett Európa mellett, és a Krím elfoglalásának ügyében az Unió mellé állt.

Ugyanezt kértük volna és vártuk volna el az NFA-tól is. Azonban az NFA-nál nagyon nagy problémák lehetnek, ha ezt nem így látják, és gazdákat hajszolnak bele háborúba, gyűlölködésbe.

Képek:
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157644175429867/

Tegnapi sajtóközleményünk:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Megint-zajlik-a-barbar-pusztitas-Kishantoson/

További információ:
Rodics Katalin
regionális kampányfelelős
[email protected]

+36 20 479 1916