Budapest, 2016. május 2. – A Greenpeace Hollandia a ttip-leaks.org oldalon nyilvánosság elé tárta az EU-USA között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások egyes dokumentumait. Ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság valós képet kaphat az EU és az USA tárgyalási pozíciójáról, melyekből kiderül: a készülő megállapodás sérti a demokratikus alapelveket, és az üzleti szféra érdekeit a társadalom hosszú távú érdekei elé helyezi. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy a TTIP jelenlegi megállapodás-tervezetét ne támogassa, és követelje a szerződés legfrissebb, teljes verziójának nyilvánosságra hozatalát.

A Greenpeace holland irodája a mai napon nyilvánosságra hozta az EU-USA között zajló Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások dokumentumainak 13 véglegesített fejezetét, valamint a TTIP-tárgyalások aktuális szövegét. Hasonló dokumentumokat eddig csak választott képviselők tekinthettek meg – felügyelettel, zárt helyiségben, külső konzultáció lehetősége nélkül, és tartalmukat tilos volt bárki mással megosztani.

A dokumentumok kiszivárogtatásával a Greenpeace most lehetővé teszi, hogy a tárgyalások által érintett több mint 800 millió állampolgár felügyelhesse a tárgyalások menetét, és beleszólhasson a döntéshozatalba.

„Akiknek fontos a környezetvédelem, a munkajogok, az internetes magánszféra védelme vagy akár az állatok jogai, azoknak most oda kell figyelniük arra, ami ezekből a dokumentumokból kiderül. A nyilvánosságra hozott információk alapján a szabadkereskedelmi egyezménnyel a demokratikus hatalom az emberek kezéből a nagyvállalatokhoz kerülne át” – mondta Faiza Oulahsen, a Greenpeace Hollandia kampányfelelőse.

Környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból az alábbi 4 témában merülnek fel súlyos aggályok:

A szerződés több évtizede érvényben lévő környezetvédelmi rendelkezéseket hagy figyelmen kívül. A szerződésrészek nem említik a hetven éve létező Általános kivételeket, melyet a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített. Ez lehetőséget biztosít az országoknak a kereskedelem korlátozására az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, illetve a kimerülő természeti erőforrások megőrzése érdekében. [1] A szabály figyelmen kívül hagyása azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé.

A TTIP elfogadását követően nehezebb lenne megvédenünk a klímát. A párizsi klímaegyezmény világosan kimondja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartanunk, hogy megelőzzünk egy többmilliárd embert érintő klímakatasztrófát. Ebben a globális kereskedelemnek is részt kell vállalnia. A dokumentum ezzel szemben nem tartalmaz éghajlatvédelemre vonatkozó előírásokat. Még ennél is rosszabb, hogy a Szabályozási együttműködésről (Regulatory Cooperation) és a Termékek piacra jutásáról (Market access for Industrial Goods) szóló fejezetek rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét.[2] Ez azt jelenti, hogy a javaslatok alapján például nem lenne többé lehetőség a fokozott szén-dioxid-kibocsátást okozó üzemanyagok (pl. olajhomok) importjának korlátozására.

Megszűnne az elővigyázatosság elve. Sem a Szabályozási együttműködés, sem a további 12 megszerzett dokumentum nem tesz említést az uniós elővigyázatosság elvéről. Ezzel szemben több fejezetbe is bekerült az USA követelése a „kockázatalapú megközelítésről”, amely célja, hogy a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett, csak azok használatát szabályozzuk. Ez oda vezet, hogy az uniós és a nemzeti hatóságoknak a jelen előírásokkal szemben nem lesz lehetőségük a megelőző intézkedésekre, például a vitatott hatású hormonkárosító vegyi anyagok kivonására. [3]

Megnyílik az út a nagyvállalatok hatalomátvétele előtt. Miközben a javaslatok alapján veszélybe kerül a környezet- és fogyasztóvédelem, a nagyvállalatok érdekei előtt szabad út nyílik azáltal, hogy a döntés-előkészítési folyamatoknak már a legelső fázisaiba beleszólási jogot kapnak.

A dokumentumokból az derül ki, hogy míg a civil társadalom minimális lehetőséget kapott betekinteni a tárgyalásokba, addig a nagyipari szereplőknek kiemelt szerep jutott a fontos döntések meghozatalában. [4] Ezek szerint az EU eddig eltitkolta a nagyipar befolyásának mértékét: egy nemrég közzétett jelentésében [5] az EU csupán egyszeri, minimális beleszólást említ nagyipari részről, míg a mostani dokumentumok számos helyen nyíltan utalnak arra, hogy a tárgyalásokba a nagyvállalatokat is bevonták, illetve hogy szükség van a velük való további konzultációkra.

A Greenpeace Magyarország a kiszivárogtatott dokumentumokat elküldi a magyar parlamenti és európai parlamenti képviselőknek. „Legfontosabb kérdésünk, hogy a magyar kormányzat vajon a fenti tények ismeretében továbbra is támogatja-e [6] ezt a demokratikus alapelveket sértő, és hazánkat a transznacionális vállalatoknak kiszolgáltató egyezményt” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

A dokumentumok a http://ttip-leaks.org/ oldalon érhetőek el.

Jegyzetek
[1] A Kereskedelmi Világszervezet legtöbb megállapodása az 1986–94 közötti világkereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulójának eredménye. Az 1994-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mellett több megállapodás is korábbi szövegek átdolgozása.

[2] A szabályozási együttműködésről és a termékek piacra jutásáról szóló fejezetek rendelkezéseinek ide vonatkozó két bekezdésében (10. Import- és exportkorlátozás, 12. Import- és exportkoncessziók) semmi sem szól arról, hogy a kereskedelmet is érintő szükséges klímavédelmi intézkedések az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XX. bekezdésének értelmében kereskedelmi korlátozást jelenthetnének (lásd az 1-es lábjegyzetet).

[3] Az elővigyázatossági elvet részletesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. bekezdése tartalmazza. Célja, hogy kockázat esetén megelőző intézkedéseket hozzunk a környezet magasabb szintű védelmének érdekében. Közérthetően megfogalmazva: ami kockázatosnak tűnik, azt mindaddig nem engedélyezzük tovább, amíg nem cáfoljuk a veszélyeket. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=URISERV%3Al32042

Az Egyesült Államok és ipari szereplők ezzel szemben a káros anyagok technológiák tilalma helyett csupán a kockázatok kezelését írnák elő.

[4] Pl. „Bár az USA érdeklődést mutatott, sietett hangsúlyozni, hogy egyes termékek tekintetében előzetesen egyeztetnie kell a nagyvállalati szereplőkkel” – A szerződés aktuális szövege, „A jelenlegi taktikai helyzet” (Tactical State of Play) fejezet, 1.1-es paragrafus, Mezőgazdaság.

[5] A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásainak tizenkettedik köre: https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/b6e1f9fa-b6e1f9fa-tradoc_154391.pdf

[6] Kuthi Áron, 2016. április 29. Magyar Nemzet: Magyarországnak nem sürgős a TTIP – A kormány nem bírál, továbbra is lehetőségként tekint a transzatlanti szabad kereskedelmi egyezményre http://mno.hu/kulfold/magyarorszagnak-nem-surgos-a-ttip-1339915