A méhek hatékony védelme közös ügyünk

Nyilatkozat a neonikotinoid rovarölő szerekre kért magyarországi derogáció ellen, a méhek és az emberi egészség védelméért

Sajtóközlemény - április 14, 2016
Alulírottak azt kívánjuk, hogy a kormány tegyen meg mindent a beporzók és a hazai élővilág védelmében. Tiltakozunk ezért az ellen, hogy Magyarország 120 napos eseti engedélyt kért három olyan jelentős méhegészségügyi kockázatot jelentő rovarölő szerre, melyek használata jelenleg korlátozás alatt van az EU-ban. [1]

A neonikotinoid derogációja által érintett háromszor 32 000 hektáron több kukorica- és napraforgó-vetőmag állítható elő, mint amennyi egy év alatt az egész országban elvetésre kerül. Ez nagy veszélyt jelent a hazai méh- és beporzóállományra, így az egész élővilágra, és végső soron az élelmiszer-termelés biztonságára.

A neonikotinoid rovarölő szerek korlátozását az EU 2013-ban vezette be eredetileg kétéves időtartamra, [2] melyet ideiglenesen meghosszabbított 2015-ben. A korlátozás jövőbeli sorsáról azt követően döntenek, hogy elkészül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) jelentése. Az EFSA jelenleg a tagállamok, méhészek, civilek és a további érintett szereplők által 2015. szeptember 30-ig benyújtott új tudományos kutatásokat és terepi információkat értékeli. [3] Ebben a helyzetben felelőtlenség felmentést kérni a kérdéses vegyszerek tilalma alól.

Az elmúlt három évben lefolytatott tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a korlátozás alatt álló három neonikotinoid rovarölő (az imidakloprid, a tiametoxám és a klotianidin) jelentős és nem kontrollálható veszélyt jelent a mézelő és vadon élő méhekre nézve. [4] Újabb kutatások szerint ezek a vegyszerek az ökoszisztémák szempontjából nélkülözhetetlen gyűrűsférgeket is súlyosan veszélyeztetik, valamint a vizi élővilágot is károsítják. [5] A neonikotinoid csávázószerek megjelennek a csávázott növények guttációs cseppjeiben, és minden élőlényt károsítanak, amely ezekből iszik.

A neonikotinoidok helyett a hazánkban és az Unióban egyaránt alkalmazott klórpirifosz sem számít alternatívának. [6] Kockázataira a civilek mellett tudósok és méhészek hívják fel a figyelmet évek óta, ugyanis a vegyszer nemcsak a méhekre veszélyes, de károsítja az emberi idegrendszert is. Az idén tavaszra kért derogáció helyett ezen vegyszerek korlátozása szolgálná a beporzók védelmét.

Lehetséges gazdálkodni a méhekre veszélyes vegyszerek nélkül is. Azzal, hogy Magyarország időszakos engedélyt kért a korlátozás alatt álló rovarölő szerek használatára, semmibe veszi az uniós elővigyázatosság elvét is. Magyarország növényvédelmi irányítása évek óta a környezet-egészségügy jelzéseit figyelmen kívűl hagyó döntéseket hoz. Hazánk maximális derogációt kért korábban az atrazin esetében; a neonikotinoidokról szóló véleményében kétségbe vonja a világ környezetanalitikai és ökotoxikológiai eredményeit; és a glifozáthasználat ellen sincs kifogása.

Alulírottak követeljük, hogy a hazai álláspont kialakításában a környezetért és az egészségügyért felelős tárcák, illetve azok illetékes háttérintézetei együttesen döntsenek, vagyis a szerhasználatot ne csak a termelésben érdekelt agrártárca gazdasági szempontjai alakítsák.

Az állásfoglaláshoz való csatlakozási szándékát kérjük a e-mail címen jelezze legkésőbb 2016. április 21-ig.

Budapest, 2016. április 14.

Kezdeményezők:

  • Dr. Bardócz Zsuzsa, nyugalmazott táplálkozástudományi professzor, Debreceni Egyetem
  • Dr. Békési László, méhészeti szaktanácsadó, szakállatorvos
  • Bross Péter, méhész
  • Csányi Antal, Európa legnagyobb méhészetének társtulajdonosa
  • Dr. Darvas Béla, biológiai tudományok doktora, c. egyetemi tanár, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke
  • Dr. Farkas István Tamás, vegyészmérnök, ügyvezető elnök, Magyar Természetvédők Szövetsége
  • Fehér Péter, Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány, kuratóriumi elnök
  • Dr. Fendrik Péter, állatorvos, kutató, méhész
  • ifj. Koós Péter, anyanevelő méhész
  • Koós Péter, méhész
  • Dr. Murányi Attila, tudományos tanácsadó, az MTA doktora
  • Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke
  • Simon Gergely, vegyianyag-szakértő, Greenpeace Magyarország Egyesület
  • Dr. Varga Zoltán, biológiai tudományok doktora, professzor emeritusz, Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai tanszék

További csatlakozók:

  • Balogh Judit Anikó, a Fauna Alapítvány elnöke
  • Berecz Ágnes mezőgazdaságimérnök-hallgató
  • Prof. Dr. Biró Borbála Dsc., az MTA Doktora, Magyar Ökotoxikológiai Társaság
  • Borsos Noémi
  • Bukics János méhész
  • Bárdos Ferenc, az Életfa Környezetvédő Szövetség elnöke
  • Csuja László, a Gödöllői Méhész Egyesület elnöke
  • Deme Zsófia
  • Dobrosi Dénes méhész, okleveles erdőmérnök, zoológus, halászati szakmérnök
  • Dr. Dobó Márta gyermekorvos, az Egészséges Utódokért Alapítvány elnöke
  • Dohos László, a Tiszavasvári és Vidéke Méhész Egyesület elnöke, agrármérnök, 1200 családos méhész, méhészeti szaktanácsadó
  • F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület alelnöke
  • Flender József és Flender Tamás méhészek
  • Gajdos Máté méhanyanevelő
  • Hajtós Béla mézfelvásárló, méhész
  • Homoki Iván méhész
  • Klenáncz József méhész, a Klenáncz mézkiszerelő üzem tulajdonosa
  • Konopás István méhész
  • Kovács Dezső PhD c. egyetemi tanár
  • Kovács Józsefné, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének tagja
  • Kálmán Nikoletta, a GATE Zöld Klub Egyesület elnöke
  • Leipold János méhész
  • Dr. Major Jenő nyugalmazott főigazgató, Országos Kémiai Biztonsági Intézet; a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alelnöke
  • Markó István méhanyanevelő, méhészmester
  • Nemeskéri Attila
  • Dr. Neumayer Éva, a Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány elnöke
  • Obreczán László, a Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület elnöke
  • Stocker Katalin méhész, kertész, nagycsaládos édesanya
  • Szabó László méhész
  • Szalay László méhanyanevelő
  • Szép Tibor méhész, agrár- és környezetvédelmi mérnök
  • Zsibrita Pál és Zsibritáné Paczuk Anikó méhészek

Jegyzetek:

[1] Magyarország által az Európai Bizottságnak benyújtott 3 eseti engedélykérelem:
Klotianidin: angolul (nem hivatalos magyar fordítás)
Tiametoxám: angolul (nem hivatalos magyar fordítás)
Imidakloprid: angolul (nem hivatalos magyar fordítás)

[2]
http://www.greenpeace.org/switzerland/Global/international/publications/agriculture/2013/BeesInDecline.pdf

[3]
Az EFSA-hoz 2015. szeptember 30-ig benyújtott tudományos kutatások és terepi információk:
http://www.efsa.europa.eu/en/data/call/150522

[4] Az elmúlt három év tudományos vizsgálataiból pár példa:
http://www.tfsp.info/worldwide-integrated-assessment/
http://www.xerces.org/neonicotinoids-and-bees/
http://greenpeace.blog.hu/2014/06/30/a_neonikotinoid_mindent_visz
http://www.greenpeace.org/switzerland/Global/international/publications/agriculture/2013/BeesInDecline.pdf (44-47. o.)

[5] Újabb kutatások:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4284392/

[6] A klórpirifoszról:
http://greenpeace.blog.hu/2015/03/30/klorpirifosz_egy_elterjedt_mereg_8_fo_bune