Budapest, 2025.07.03, A szolnoki vízmérce soha nem mutatott még olyan alacsony vízszintet, mint július 2-án 22 órakor. A mérőhely a 19. század közepe óta létezik, legutóbb a 2022-es történelmi aszályban dőlt meg a minimum rekord. Akkor -291 cm-en állt a vízszint, most pedig elérte a -292 cm-t, és ha folytatódik az aszály, további csökkenés várható. A Greenpeace egy Tiszaföldvár közelében rögzített time-lapse videóval hívja fel a figyelmet a drámai eseményre, egyben arra, hogy a klímaválság azonnal lépéseket igényel, nincs több időnk várni.
A Greenpeace áprilisban helyezett ki egy kamerát a Tisza mellé azzal a céllal, hogy bemutassa, milyen tragikus változást okoz a vízhiány a folyó vízhozamában. A szervezet által készített felvételen napról napra figyelemmel követhetjük, hogy hogyan bukkanak ki a korábban víz alatt lévő partszakaszok.
“Szárad a Tisza, és a helyzet évről évre romlik. Víztartalékok helyett a hiányt halmozzuk, a kormányzati intézkedések pedig nem enyhítik, hanem fokozzák a vízhiányt. Ingyen öntözési lehetőséget kínál az agrárminiszter – de miből? A miniszterelnök korábban azt állította, hogy feleslegünk van vízből – ez sajnos óriási tévedés. A vízügyben már zajlanak pozitív folyamatok, de a mezőgazdaság és a gazdaság átalakítása nélkül a Kárpát-medence kiszárad. A természettel – és benne a vízzel is – sürgősen meg kell tanulnunk újra együttműködni” – mondta Pribéli Levente, a Greenpeace biodiverzitás kampányfelelőse.
A Greenpeace 5 pontban fogalmazta meg a szerintük legsürgősebb teendőket:
- Újra kell teremteni a víz helyét a magyar tájban – nem csak kicsiben, hanem nagyban is. A gazdálkodást a tájhoz kell igazítani, a gazdálkodókat ebben segíteni kell, a támogatási rendszert is ehhez kell igazítani.
- A vízgazdálkodási gyakorlatban gyökeres fordulatot kell megvalósítani. A technokrata szemlélet helyett a természettel való együttműködésnek, a természetalapú vízmegtartásnak kell középpontba kerülnie. Nagyléptékű vizes élőhely helyreállításra van szükség, akkor kell megtartani a vizet, amikor van.
- Fel kell ismerni, hogy az élő talaj kiemelten fontos vízmegtartó közeg: fel kell lépni a nagyüzemi mezőgazdaság talajpusztítása ellen, és anyagi és jogi értelemben is ösztönözni kell a talajt éltető, ökológiai szemléletű gazdálkodást.
- Csökkenteni kell a vízigényt: vízkincseink védelme érdekében tiltani kellene a vízfaló ipari létesítmények – például akkumulátorgyárak – építését, korlátozni a vízhasználatot. Az öntözésre csak részmegoldásként szabad tekinteni. Rendezni kell az ivóvíz-infrastruktúrát: jelenleg az ivóvíz közel negyede szivárog el a rendszerből.
- Határozottan fel kell lépni a klímaválság ellen: vissza kell fogni az üvegházhatású-gázok kibocsátását, és javítani a gyepek, erdők és más élőhelyek helyzetét, melyek fontos szénraktárak is. Az aszályt ugyanis a vízelvezető, kiszárító vízgazdálkodás és mezőgazdaság mellett jelentős részben a klímaválság okozza.
A Greenpeace nem állítja, hogy a fenti lépésekkel teljesen megszűnne a vízhiány. Azt viszont igen, hogy e lépések nélkül esély sincs érdemben javítani a helyzeten. A zöldszervezet szerint világosan látszik, hogy a kormányzat részéről nincs átfogó elképzelés arról, hogy hogyan éljünk túl a Kárpát-medencében a rohamosan romló éghajlati viszonyok között. A Greenpeace szerint ezért új klímatörvényre van szüksége Magyarországnak. Olyanra, amely holisztikus, rendszerszintű, ágazatokon átívelő megközelítéssel ad kereteket, hangsúlyosan kitérve az alkalmazkodásra is. A jelenlegi klímatörvény egyes részeinek alaptörvény-ellenességét korábban az Alkotmánybíróság is kimondta.
