Lakossági tájékoztató
a nyugat-magyarországi azbeszttartalmú útburkolati kőzetanyaggal kapcsolatban

Nyugat-Magyarországon több helyszínen felmerült, illetve egyes esetekben vizsgálatokkal igazolást nyert, hogy útburkolati, parkolási, bejáró- vagy egyéb kültéri felhasználású kőzúzalék azbesztet tartalmazhat. A rendelkezésre álló információk szerint az érintett kőzetanyag ausztriai, azon belül több burgenlandi kőbányából, különösen Pilgersdorf, Bernstein, Badersdorf és Rumpersdorf térségében található kőbányából kerülhetett Magyarországra. Az osztrák hatóságok 2026. január elején leállították az érintett kőbányák működését, azonban a kőzetanyagokat addig is különböző útépítési, burkolási, parkolókialakítási és tereprendezési célokra használták fel.

A kialakult helyzet nemcsak helyi ügy, hanem szélesebb körű környezet-egészségügyi kérdés, amely a hatóságok, szakmai szervezetek, önkormányzatok és a lakosság együttműködését igényli. A továbbiakban összefoglaljuk, milyen esetekben lehet érintett egy terület, mire érdemes figyelni, mit tehet a lakosság, és mely tevékenységeket nem javasolt saját kezűleg elvégezni.

Az azbeszt egészségügyi kockázata a levegőbe jutó, belélegezhető rostokhoz kötődik. Nem az anyag puszta jelenléte jelenti minden esetben a közvetlen veszélyt, hanem az, ha a rostok kiszabadulnak, a porral együtt a levegőbe kerülnek, és azokat az emberek belélegezhetik.

A jelenlegi helyzet sajátossága, hogy nem zárt, kötött építőanyagról, hanem kültéren elhelyezett kőzúzalékról van szó. A kőzúzalékot járműforgalom, gyalogos használat, szél, eső, söprés, lapátolás vagy más mechanikai hatás is bolygathatja.

FONTOS
A kockázat csökkentésének legfontosabb módja a porzás megelőzése és az érintett anyag indokolatlan bolygatásának elkerülése.

Az azbeszt egészségügyi kockázata a levegőbe kerülő, belélegezhető rostokhoz kapcsolódik. Az azbeszthez köthető betegségek jellemzően nem azonnal, hanem hosszabb idő, akár évtizedek alatt, tartós vagy ismétlődő kitettség esetén alakulhatnak ki.

Rövid távon általában nem várhatók kifejezetten az azbeszthez köthető tünetek. A jelenleg jelentkező légúti panaszok hátterében gyakran fertőzések, allergiás panaszok vagy általános porterhelés állhat. Tartós köhögés, nehézlégzés vagy egyéb zavaró panasz esetén háziorvoshoz javasolt fordulni.

Panaszmentes személyeknél általános szűrővizsgálat jelenleg nem indokolt, mivel nincs olyan rutinszerű vizsgálat, amely az azbeszthez köthető betegségeket korai stádiumban megbízhatóan kimutatná. Egyedi esetben az orvos dönthet a további vizsgálatok szükségességéről.

A gyermekek a porterhelésre érzékenyebbek lehetnek, ezért érintett vagy porzó területen számukra nem javasolt a hosszas kint tartózkodás. A dohányzás az azbesztkitettséggel együtt fokozhatja a kockázatot, ezért annak kerülése különösen fontos.

A legfontosabb teendő a megelőzés. A megelőzés részletes, lakosság által követhető intézkedéseit a következő, 4. fejezet foglalja össze.

Az érintett vagy gyanús területeken a lakosság az alábbi egyszerű óvintézkedésekkel csökkentheti a kitettséget:

– csökkentse az érintett területen való tartózkodás idejét;
– szeles, poros időben tartsa zárva az ablakokat;
– az érintett lakókörnyezetben elsősorban nedves tisztítás javasolt;
– a hagyományos porszívó használata kerülendő, mert felkeverheti a port; szükség esetén HEPA-szűrős porszívó alkalmazása ajánlott;
– kerülje a por lakásba történő bevitelét: belépés előtt vegye le a cipőt, kabátot, használjon lábtörlőt;
– szükség esetén tisztítsa meg a háziállatok lábát, bundáját;
– a levegő párásítása segíthet a por megkötésében, ezáltal csökkentheti a levegőben szálló részecskék mennyiségét;
– gyermekeket ne engedjen játszani az érintett kőzúzalékos felületeken, és lehetőség szerint kerülje, hogy ezeken a területeken futóbiciklivel, rollerrel vagy más gyermekjárművel közlekedjenek;
– amennyiben az érintett útszakaszt sóoldattal vagy más azbesztszál-megkötő anyaggal kezelték, fokozottan ügyeljen arra, hogy a nedves, kötött szennyeződés könnyebben rátapadhat a cipőtalpra, járműkerekekre, valamint a háziállatok lábára;
– ha a területen porzás van, vagy a kőzúzalékot mozgatják, a közelben tartózkodók részére FFP3 típusú védőmaszk használata javasolt;
– kövesse nyomon és tartsa be a hatósági korlátozásokat, lezárásokat, sebességcsökkentéseket, valamint a helyi önkormányzat által kiadott előírásokat és tájékoztatásokat.

Az érintett vagy gyanús kőzúzalékot nem javasolt saját kezűleg bolygatni, felszedni vagy elszállításra előkészíteni. Különösen kerülendő:

– száraz söprés;
– lapátolás, gereblyézés, rostálás;
– a kőzúzalék törése, darálása, aprítása;
– lombfúvó, magasnyomású mosó vagy más porképző eszköz használata;
– a kőzúzalék házilagos zsákolása, rakodása;
– az érintett kőzúzalékos felület saját kezű kezelése, például olajjal, sóoldattal vagy más megkötőanyaggal;
– az érintett felület nagy nyomású vízsugárral történő locsolása vagy nedvesítése;
– a terület saját kezű azbesztmentesítése;
– a kőanyag más területre történő áthordása vagy újrafelhasználása.

NE TEGYE
A gyanús vagy igazoltan azbeszttartalmú kőzúzalék házilagos felszedése növelheti a por- és rostképződést, ezért szakmai kontroll nélkül nem tekinthető biztonságos megoldásnak.

Első lépésként ne bolygassa az anyagot. Magánterületi érintettség gyanúja esetén javasolt:

– a terület használatának lehetőség szerinti csökkentése, ideiglenes lefedése;
– a porképződéssel járó tevékenységek mellőzése;
– akkreditált mintavétel kezdeményezése;
– pozitív vizsgálati eredmény esetén a további teendők egyeztetése érdekében elsőként a területileg illetékes kormányhivatalhoz javasolt fordulni.

Az érintett kőzúzalék jellemzően nem homogén anyag. Ez azt jelenti, hogy nem minden kődarab azonos összetételű, és az azbeszttartalmú szemcsék eloszlása egy adott területen belül is változó lehet.

A megbízható vizsgálati eredmény elengedhetetlen feltétele, hogy a mintavétel szakmai szempontok alapján, megfelelő hozzáértéssel történjen. Egy nem megfelelően kiválasztott minta félrevezető eredményt adhat, különösen akkor, ha a vizsgálatra nem az azbeszttartalom szempontjából releváns kőzetdarab kerül kiválasztásra.

Ezért a megbízható eredmény alapja a szakmailag megalapozott akkreditált mintavétel és a laboratóriumi vizsgálat.

A kézi, helyszíni azbesztvizsgáló eszközök legfeljebb tájékoztató jellegű, előzetes jelzést adhatnak. Önmagukban nem alkalmasak arra, hogy igazolják vagy kizárják egy terület azbesztérintettségét.

Az ilyen eszközök a vizsgált kőzet felületét elemzik. Ha az azbesztrostok nem a felületen, hanem a kőzet belső szerkezetében vannak jelen, a vizsgálat negatív eredményt adhat, miközben a kőzet későbbi törése vagy aprózódása során rostok szabadulhatnak fel.

Hatósági, jogi vagy kárigényekkel összefüggő döntésekhez akkreditált mintavételen és laboratóriumi vizsgálaton alapuló eredmény szükséges.

Az azbeszttartalmú útburkolati kőzetanyag eltávolítása nem egyszerű takarítási vagy hulladékgyűjtési feladat. A felszedés, mozgatás, csomagolás, rakodás és elszállítás során por és azbesztrost szabadulhat fel.

Az ilyen beavatkozás megfelelő munkavédelmi intézkedéseket, szakmai felkészültséget, védőeszközöket, biztonságos munkamódszert, a szennyeződés eltávolítására szolgáló eljárásokat és szabályos veszélyeshulladék-kezelést igényel. Ezek hiányában a munkavégzés nem tekinthető biztonságosnak.

A lakosság feladata ebben a helyzetben:
Ne saját kezűleg szedje fel az érintett anyagot. Kerülje a bolygatást, csökkentse a porzást, tartsa be a hatósági előírásokat, és szükség esetén vonjon be megfelelő szakcéget.

A porzás csökkentését szolgáló ideiglenes intézkedések – például forgalomkorlátozás, lezárás vagy lefedés – rövid távon fontos szerepet játszhatnak a kitettség mérséklésében.

Fontos azonban különbséget tenni a kárenyhítés és a végleges megoldás között. A lefedés csökkentheti a pillanatnyi kiporzást, de az azbeszttartalmú kőzúzalék a burkolat alatt továbbra is jelen marad.

Tartós megoldást a szakszerűen megtervezett, ellenőrzött és jogszerű eltávolítás, majd megfelelő veszélyeshulladék-kezelés jelenthet.

Amennyiben közterületen vagy a lakosság által használt magánterületen — például utcában, intézmény környezetében vagy parkolóban — merül fel az azbesztszennyezettség gyanúja, az illetékes önkormányzatnál, illetve a területileg illetékes kormányhivatalnál javasolt tájékoztatást kérni.

Magánterületi vizsgálat, mintavétel vagy mentesítés esetén célszerű olyan szakmai szereplőt bevonni, aki rendelkezik az azbeszttel kapcsolatos vizsgálati, munkavédelmi, technológiai és hulladékkezelési ismeretekkel.

Egyénileg, de akár lakóközösségben a költségeket megosztva együtt is kérhetik az azbeszttörmelék bevizsgálását, a teljesség igénye nélkül például a következő cégeknél:

MAir-Scope Szolgáltató Kft.
web: www.mairscope.hu
KÖR-KER Kft.
web: https://www.kor-ker.hu/

Mintavételezéskor figyeljen a biztonsági előírásokra, FFP3 maszk, lehetőleg gumikesztyű használatára, cipő és ruházat megtisztítására!

Nagyon fontos, hogy azbeszt jelenlétét bizonyítottan csak laborvizsgálat tudja kimutatni.

Alapvetően az azbesztes kőzet felismerése szabad szemmel nehézkes, de vannak bizonyos jellemzők, melyek gyanúra adhatnak okot: pl. szürkés-kékes vagy zöld foltos kőzet; szálas, rostos szerkezet; fényes, selymes felület, melynek repedéseiben fehéres, szürkés, zöldes tűszerű vagy szálas kinövések láthatók.

Azonban sok olyan érintett terület lehet, ahol a kőzet nem így néz ki, mivel már összetömörödött, az útba ágyazódott, elaprózódott, összekeveredett az út egyéb kőzeteivel,  porral, így a jellegzetes külső jegyei szemrevételezéssel alig vagy egyáltalán nem láthatóak.

Amennyiben magánúton vásárolt kőzúzalékot érdemes lehet megérdeklődni az értékesítő vagy szállító cégnél, hogy mely bányákból vagy kőfejtőkből származik a kőzúzalék. Amennyiben a forrás az alábbi ausztriai bányák egyike, az azbeszt jelenléte további gyanúra adhat okot: Pilgersdorf, Bernstein, Rumpersdorf, Badersdorf.

Röviden: lehet, de a jogi lépésekkel egyelőre érdemes várni (az elszállítással ellentétben).
Hosszabban kifejtve: a per akkor lehet sikeres, ha a kérelmező a kérése (pl. kártérítés) jogosságát bizonyítani tudja. Vagyis azt, hogy volt kára, a kára közvetlenül egy károkozó tevékenységből származik, és tudja bizonyítani, ki követte el a károsító tevékenységet. Ezért mindenképpen érdemes:

– Kőzúzalék bevizsgáltatása, hogy a károkozó tevékenység (a vásárolt kőzúzalék azbesztet tartalmaz) bizonyosságot nyerjen
– Számlák megtartása pl. az elszállíttatásról az egyéni károk költségeinek bizonyítása érdekében

Azonban érdemes várni, amíg a hatóságok kivizsgálják, hogy ki, mivel és milyen károkat okozott. Így a bizonyítás nem az egyes lakosokra marad, sokkal gyorsabb lehet a jogi procedúra.

Mivel a szennyezés olyan nagy kiterjedésű, hogy a nyugat-magyarországi települések nagy része érintett lehet, a jogi lépéseket állami szinten érdemes megkezdeni. Ennek pozitív előjele Gajdos László, Élő Környezetért Felelős Miniszter látogatása Szombathelyen az ügy rendezése érdekében, valamint a jelenleg megalakuló közös magyar-osztrák bizottság az azbesztmentesítés és a “szennyező fizet” elv betartatásának érdekében.

Folyamatosan tájékoztatjuk a jelenleg felálló Élő Környezetért Felelős Minisztériumot, kapcsolatban vagyunk a szombathelyi önkormányzattal, számos helyi lakossal, azbesztszennyezést mérő és azbesztmentesítő cégek szakértőivel, szervezetekkel, hogy a leggyorsabb, legbiztonságosabb megoldást segítsük megtalálni az illetékes hatóságoknak, valamint minden érintettnek és aggódónak.

A Greenpeace január végén tett bejelentést egy, Vas vármegyei laborvizsgálatokkal bizonyított azbesztszennyezés miatt, és felhívta a figyelmet további szennyezés feltérképezésének szükségességére. Feltehetően az ezt követő sajtófigyelem hatására is beérkező  lakossági bejelentések is vezethettek oda, hogy a Vas Vármegyei Kormányhivatal további méréseket végzett, melyekből kiderült, hogy a szombathelyi Oladi Plató nevű városrészen az útburkolat nagy mennyiségben azbesztet tartalmaz.

A Greenpeace munkatársai április 22-én egy soproni parkolóban végeztek felderítést, további azbesztszennyezések feltárásának érdekében. Ezután együttműködve Jakál Adrienn soproni önkormányzati képviselővel, aki 2 soproni helyszínen tartott mintavételezést, az MAir-Scope laboratórium vizsgálata során bebizonyosodott, hogy mindkét mintában azbeszt (tremolit) volt kimutatható.

Szeretnénk elérni, hogy teljes, biztonságos és gyors kármentesítés valósuljon meg, minden magánszemély és önkormányzat kapjon állami segítséget a kőzúzalék eltávolítására, és ezek az anyagok visszakerüljenek Ausztriába, a kőfejtőkbe, ahonnan származnak. Szeretnénk továbbá elérni, hogy minden felelős elszámoltatásra kerüljön.