Szlovákia megtámadja az EU Bíróságán az új GMO-k deregulációját lehetővé tevő uniós rendeletet. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége kéri a magyar kormányt, hogy Szlovákiához hasonlóan haladéktalanul indítson jogi eljárást az Európai Unió Bírósága előtt az új GMO-k deregulációjáról szóló NGT-rendelet megsemmisítése érdekében, és működjön együtt Szlovákiával, valamint a szabályozást ellenző más tagállamokkal.
A szlovák kormány szerdai ülésén döntött arról, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul, és megtámadja az új GMO-k deregulációjáról szóló uniós rendeletet. Robert Fico miniszterelnök a kormányülést követően jelentette be, hogy Szlovákia benyújtja a keresetet.
A szlovák kormány döntése mögött jelentős társadalmi támogatás áll: egy júliusi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a szlovákiai lakosok 75 százaléka támogatta, hogy az ország az EU Bíróságán támadja meg az új GMO-k deregulációját. A megkérdezettek 80 százaléka magát a deregulációt is elutasította, több mint háromnegyedük pedig ragaszkodna a kockázatértékeléshez és a fogyasztói jelöléshez.
Az új GMO-k deregulációjáról ugyanakkor jelenleg nincs egységes álláspont a kormányon belül: míg Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter júliusban egyértelműen kiállt a deregulációval szemben, és jelezte, hogy kormányzati döntés esetén tárcája kész előkészíteni az uniós bírósági keresetet, az agrártárca más álláspontot képvisel. A civil szervezetek ezért azt sürgetik, hogy mielőbb szülessen kormánydöntés a jogi fellépésről. Most, hogy Szlovákia az Európai Unió Bíróságához fordul a rendelet megsemmisítése érdekében, Magyarországnak is sürgősen meg kell tennie ezt a lépést az Alaptörvénnyel is összhangban.
Néhány hónappal ezelőtt az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a rendeletet, amely az úgynevezett új génkezelési technikákkal (NGT) – vagyis új génmódosítási eljárásokkal – előállított növények túlnyomó részét kivonja az uniós GMO-szabályozás legfontosabb garanciái alól. Egy, az NGT-növényekről szóló elemzés szerint a rendelet által érintett, besorolható növények 94 százaléka az NGT1 kategóriába kerülhet.
Az NGT1 növények esetében nem lesz a GMO-kra előírt eseti környezeti és egészségügyi kockázatértékelés, és a belőlük készült élelmiszereket sem kell a fogyasztók számára NGT-ként vagy GMO-ként jelölni. Így a vásárlók nem fogják megtudni, ha új GMO-ból készült élelmiszer kerül a tányérjukra. Mindezt úgy, hogy maga az új uniós rendelet is géntechnológiával módosított növényként, vagyis GMO-ként határozza meg az NGT-növényeket.
