A Greenpeace új jelentése szerint az elmúlt három évben 14 európai fővárosban jelentősen emelkedtek a jegyárak a tömegközlekedésben. A riport a havi és éves tömegközlekedési bérletek elérhetőségét és megfizethetőségét vizsgálta az EU 27 tagállamában, az Egyesült Királyságban, Svájcban és Norvégiában, valamint azok fővárosaiban. [1] A legdrágább tömegközlekedést nyújtó fővárosok listáját London (havi 162 euró), Amszterdam (havi 107 euró) és Párizs (havi 77 euró) vezeti. [2] A havi vagy annál hosszabb ideig érvényes bérletek ára 2023 óta a legmeredekebben Nicosiában (67%), Amszterdamban (+55%), Madridban (+50%), Pozsonyban (+32%), Berlinben (+29%) és Bécsben (+26%) emelkedett. Az utasokat terhelő költségek szintén jelentősen emelkedtek Koppenhágában (+18%), Bukarestben (17%), Vilniusban (10%), Brüsszelben (10%), Londonban (10%), Stockholmban (9%), Párizsban (8%) és Helsinkiben (5%).
A Greenpeace azt is megvizsgálta, hogy mennyire megfizethetők és elérhetők az olyan típusú bérletek, amelyekkel az utasok országszerte használhatják az összes vonatot és egyéb tömegközlekedési eszközt. Az ilyen bérleteket klímajegynek nevezik. A vizsgált 30 ország közül mindössze nyolcban elérhető valamilyen típusú klímajegy. Németország és Ausztria például a nyolc ország között szerepel, viszont náluk az ilyen bérletek ára a bevezetésük óta közel 30%-kal emelkedett. Az EU-ban a tömegközlekedési jegyeket átlagosan 11%-os áfával terhelik, ami még mindig magasabb, mint sok más alapszolgáltatás és alapvető szükségleti cikk esetében. [3] Hét ország 2023 óta még emelte is a tömegközlekedési jegyekre kivetett áfát.
A magyar tömegközlekedés árazása sok szempontból barátibb, mint ami más európai országokban tapasztalható, de pont nem az áfa szempontjából. A 27%-os áfa-kulccsal Magyarország alkalmazza a legmagasabb áfát a tömegközlekedési jegyekre az összes vizsgált ország közül. Ezzel együtt is mind országos, mind fővárosi viszonylatban a lista első felében kaptunk helyet.
Magyarország a 6. helyen szerepel a harmincas listán (60/100 ponttal). Az első országos lefedettségű tömegközlekedési bérlet 2023 májusában került bevezetésre, ez teljes áron 18.900 forintba kerül (ez a riportban használt módszertan alapján az árszint-kiigazítás után 74 eurónak felel meg) és 30 napig érvényes. Az ország- (és vármegye-) bérlet másodosztályú vonatokon (InterCity-vonatok esetében külön helyjeggyel kiegészítve) valamint a helyközi buszjáratokon érvényes. Mostanra már egyes városokban, többek között Budapesten a helyi tömegközlekedésre is vonatkozik. Ennek az intézkedésnek köszönhetően Magyarország 2 helyet előrelépett a rangsorban. A diákok a bérletet 90%-os kedvezménnyel vehetik meg, a 65 év feletti idősek pedig már évek óta ingyen utazhatnak a másodosztályú vonatokon és a legtöbb egyéb tömegközlekedési eszközön, beleértve a Budapesten belüli tömegközlekedést is. Fontos megjegyezni, hogy természetesen a megfizethetőség és hozzáférhetőség kérdésein kívül szintén fontos szempont a szolgáltatás megbízhatósága és minősége, de a Greenpeace elemzésének nem ez állt a fókuszában.
Budapest a városok listáján 11.-ként kapott helyet. A rangsorban szereplő 30 főváros közül Budapest az a mindössze négy város egyike, ahol 2023 óta csökkent a hosszú távú tömegközlekedési bérlet ára (5,8%-kal). A főváros a város-rangsorban 100 pontból 83,9-et ért el, ezzel öt hellyel javított a legutóbbi, 2023-as felmérésben betöltött pozícióján. A város a szociális kedvezmények tekintetében maximális pontszámot kapott, ugyanis a 65 év feletti idősek, a jogosult fogyatékkal élők és a budapesti lakcímmel rendelkező, nyilvántartott álláskeresők ingyen utazhatnak. A gyermekek számára biztosított ingyenes utazás korhatára is magas: 14 év. A diákok, a 65 év alatti nyugdíjasok és a kisgyermekes szülők több mint 60%-os kedvezményben részesülnek.
Bár itthon előremutató folyamatokat tapasztalhatunk a tömegközlekedés megfizethetősége terén, mind Magyarországon, mind Európa más államaiban (főként a listákon hátrébb szereplő országokban) szükség van arra, hogy a tömegközlekedés széles körben reálisabb választássá váljon.
A Greenpeace felszólítja a kormányokat és önkormányzatokat, hogy vezessenek be megfizethető tömegközlekedési klímajegyeket. Ezzel ugyanis egyszerre nyújtanának megoldást a háztartások költségeinek csökkentésére, a közúti és légi közlekedésből származó növekvő kibocsátás kezelésére és az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésére. A közúti és légi közlekedéshez szükséges nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag biztosítása ugyanis jelentősen ki van téve az árváltozásoknak és a globális ellátási láncoknak.
A Greenpeace emellett felszólítja az Európai Bizottságot, hogy támogassa a nemzeti klímajegy-kezdeményezéseket egy európai szintű klímajegy bevezetésének kilátásba helyezésével és azzal, hogy a Szociális Klímaalapból finanszírozott –és hasonló jellegű– támogatásainak feltételévé tegye a klímajegy rendszer alkalmazását, valamint megfizethetőségi célokat tűzzön ki a tagállamok számára.
Herwig Schuster, a Greenpeace CEE közlekedési szakértője így nyilatkozott:
„Egy olyan időszakban, amikor a háztartások emelkedő megélhetési költségekkel küzdenek, Európa pedig rekordhőségtől és aszálytól szenved, elfogadhatatlan, hogy a tömegközlekedés ennyire sok ember számára továbbra is nehezen hozzáférhető maradjon. Az európai olajfogyasztáshoz éppen a közúti és légi közlekedés járul hozzá a legnagyobb mértékben. Az EU kormányai ennek ellenére továbbra sem biztosítják, hogy a környezetbarát alternatívát jelentő vonatok kellően megfizethetőek legyenek. A Hormuzi-szoros körüli ellátási zavarok, valamint a közel-keleti és az ukrajnai háborúk rávilágítottak arra, hogy Európa továbbra is mennyire sebezhető a fosszilis tüzelőanyagok árváltozásai és a globális ellátási lánc megszakadásai miatt. Ha kormányaink komolyan veszik az energiafüggetlenséget, az energiaellátás biztonságát és a klímavédelmet, akkor csökkenteniük kell az olajfüggőségüket. A kibocsátás csökkentésének és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mérséklésének az egyik leggyorsabb módja, ha megfizethető klímajegyeket vezetnek be a tömegközlekedésben, és ezzel tudják az emberek mindennapi életét is az egyik leghatékonyabb módon támogatni.”
Pozitívumként említhető, hogy 2023 óta négy európai fővárosban csökkentek a hosszú távú tömegközlekedési bérletek árai: Dublinban (-42,5%), Oslóban (-11,5%), Bernben (-6,6%) és Budapesten (-5,8%), míg 12 másik fővárosban változatlan szinten maradtak. 2023 óta további két ország – Spanyolország és Szlovénia – is bevezetett országos tömegközlekedési bérletet. Ugyanakkor a 30 európai ország közül [4] továbbra is csak nyolc kínál ingyenes tömegközlekedést vagy megfizethető, mindenki számára elérhető hosszú távú bérleteket. A nyolc közül az országos lefedettségű jegyek megfizethetősége és elérhetősége szempontjából Luxemburg, Málta, Szlovénia szerepel a legjobban, Finnország, Görögország és Norvégia pedig a legrosszabbul.
Az európai háztartások kiadásainak jelentős részét a közlekedés teszi ki. Vagyis ha a fosszilis üzemanyagok áremelkedése és a megnövekedett mobilitási igény miatt egyre több költséggel jár a közlekedés, akkor a háztartásoknak kevesebb forrása marad a nem energiával kapcsolatos kiadásaik fedezésére. A közlekedés az egyetlen olyan ágazat az EU-ban, ahol továbbra is növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása, elsősorban a kőolajjal működő járművek és repülők miatt. A közlekedési szektor egyben a kőolaj kitermelés és -feldolgozás fő motorja is, ugyanis az EU-ban a kőolaj 65%-át a közlekedésben használják fel. Mindezek ellenére az európai kormányok az energia-, megélhetési költség- és éghajlati válságokra adott válaszaikban nagyrészt figyelmen kívül hagyták a mobilitással és a közlekedéssel kapcsolatos intézkedések bevezetését.
A Greenpeace hangsúlyozza, hogy egy olyan időszakban, amit a geopolitikai instabilitás és a visszatérő, hirtelen energiaár változások jellemeznek, nem csupán az klíma- és szociálpolitika kudarca, hanem a gazdaság- és biztonságpolitika kudarca is, ha közlekedés terén nem vezetünk be strukturális változásokat.
Megjegyzések
[1] A Greenpeace 30 európai országban (az EU-27 tagállamaiban, Norvégiában, az Egyesült Királyságban és Svájcban) és azok fővárosaiban vizsgálta a hosszú távú (havi és éves) tömegközlekedési bérletek árait, elérhetőségét és inkluzivitását nyolc szempont alapján: (1) az állandó havi és éves tömegközlekedési bérletek elérhetősége, (2) a hosszú távú tömegközlekedési bérletek ára, (3) a hosszú távú tömegközlekedési bérletek hatálya (pl. regionális lefedettség, milyen tömegközlekedési eszközökre vonatkoznak, pl. buszok, vonatok, villamosok, metró), (4) az inkluzivitás (árkedvezmények a kiszolgáltatott csoportok számára), valamint (5) a tömegközlekedési bérletekre kivetett áfa.
Három további kritérium a fővárosi tömegközlekedési bérletek elemzésére összpontosított: (6) a hosszú távú bérletek elérhetősége, (7) a hosszú távú bérletek ára, (8) a rászoruló csoportok számára biztosított kedvezmények. Az egyes kritériumokra alkalmazott 0–100 pontos értékelési rendszer alapján rangsorolták a fővárosokat és az országokat.
A különböző pénznemekben és országokban érvényes árak összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében azokat az árszint-indexhez és az árfolyamokhoz igazították.
A Greenpeace 2023-ban először elemezte az európai fővárosokat és országokat, és ezzel a jelentéssel folytatja a tömegközlekedési jegyek árainak és elérhetőségének monitorozását.
[2] Az itt feltüntetett árak a helyi áraknak az adott ország árszintindexéhez (PLI) történő kiigazításából származnak.
[3] Hat EU-országban a szokásos áfa-kulcsot (amely az országban a legmagasabb) alkalmazzák mind a tömegközlekedésre, mind a luxuscikkekre. Ezek az országok: Románia, Bulgária, Észtország, Szlovákia, Horvátország és Magyarország.
[4] Luxemburg, Málta, Szlovénia, Ausztria, Németország, Magyarország, Spanyolország és Svájc