A Greenpeace Magyarország szerint a magyar bányafelügyelet szankciós rendszere nem elég erős az (EU) 2024/1787 metán rendelet betartatására. Az új uniós szabály célja a fosszilisenergia-ágazat metánkibocsátásának jelentős csökkentése, amelyhez szigorú és következetes szankciórendszerre van szükség. A hazai szabályozás azonban gyenge, bizonytalan és könnyen kijátszható.
Mik a magyar szankciórendszer hiányosságai?
A bányászati törvény lehetővé teszi a hatóság számára, hogy bírságot szabjon ki az üzemeltetőkre, vállalkozásokra, importőrökre és termelőkre az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikke szerinti jogsértés esetén. A Greenpeace szerint azonban a szabályok számos problémát hordoznak. A bírságok erősen korlátozott és mérsékeltek: jogi személyek esetén 500.000 forinttól a nettó éves árbevétel 20%-áig terjedhet, természetes személyek esetén 100.000 forinttól a nettó éves jövedelem 20%-áig terjedhet. A törvény nem ír elő kötelező minimumot a szankciókra, így a hatóság mérlegelheti a bírság mértékét, ami a gyenge végrehajtást eredményezheti. A szabály kimondja, hogy a bírság összege nem veszélyeztetheti az energiaellátást, ami jogi kiskaput biztosít a hatóságnak a szankciók visszafogására. Bár a törvény szerint ismételt jogsértés esetén a bírság a korábbi összeg másfélszerese lehet, a felső határ így is a nettó árbevétel 20%-a. Ez nem biztosít valódi elrettentő erőt a nagy ipari szereplők számára. A rendelet szerinti jogsértések esetén a hatóság nem alkalmazhat figyelmeztetést, így a büntetés mértékétől függ minden esetben a visszatartó hatás. Ha az üzemeltető végrehajtási ütemtervet nyújt be és azt a bányafelügyelet jóváhagyja, a hatóság a jogsértés megállapítása ellenére sem léphet az üzemeltetővel szemben az ütemterv lejártáig.
Miért nem elég ez?
Ez a szabályozás nem biztosítja az EU-s metáncsökkentési célok érdemi elérését. Az üzemeltetők számára a bírság nem jelent elégséges visszatartó erőt, így könnyen elkerülhetik a felelősségre vonást. Ez komoly kockázatot jelent a klímavédelem, a környezet és az egészség szempontjából. A magyar hatósági szankciók hiányosságai azt üzenik az iparágnak, hogy a jogsértésnek nem feltétlenül van következménye. Ez elfogadhatatlan a klímavédelem szempontjából.
Mi lenne a megoldás a Greenpeace szerint?
A magyar kormánynak és a bányafelügyeletnek kötelező minimumbírságot kellen alkalmaznia, amely arányos a jogsértés súlyával. Emellett biztosítaniuk kellene a szankciók tényleges és következetes kiszabását, függetlenül az energiaellátás „biztonsági” szempontjától. A bírságokat és jogsértéseket nyilvánossá kellene tenni, hogy az iparág és a civil társadalom ellenőrizni tudja a hatósági intézkedéseket. A Greenpeace szerint a metánkibocsátás csökkentése nem csupán technikai kérdés: politikai, jogi és morális kötelességünk is. A jelenlegi szabályozás gyenge, és nem biztosítja, hogy a klímacélok teljesüljenek.
A Greenpeace a szankciós rendszer megváltoztatásának szükségességét a bányafelügyeletnek hivatalosan is jelezni fogja, annak reményében, hogy szigorítani fognak rajta.
