#GreenpeaceMagyarország

Kövesd a munkánkat

A legfontosabb hírekről, eseményekről és sikereinkről a hírlevelünkből értesülhetsz. Iratkozz fel!

Cselekszem

Élednek a szúnyogok, és ezzel együtt az önkormányzatok is hamarosan intézkedni fognak a rendszeres szúnyogirtásról. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen módszert választanak ehhez. Ma az általánosan elterjedt kémiai szúnyogirtás találati aránya a balatoni mérések szerint 0,2% alatt van, azaz

minden egyes kiirtott csípőszúnyogra legalább 500 más fajhoz tartozó elpusztított rovar jut.

Egy rossz időzítéssel elpusztíthatják például a repülő méheket és más beporzó rovarokat is, melyek beporoznák az élelmiszernövényeinket.

Gyűrűs szúnyog. Forrás: Szabi237/Wikipédia

 

A szúnyogok, bár senki nem szereti őket, nagyon fontos részei az ökoszisztémának. Rengeteg állatnak szolgálnak táplálékul: lárva korukban például számos halfajnak, kifejlett rovarként pedig többek között a fecskéknek. A 2000-es évek végére a városlakó molnárfecskék állománya drámai módon, 64%-kal csökkent, és gyanús, hogy ennek okozója épp a táplálékállatokat gyérítő szúnyogirtás.

Ettől azonban még tény, hogy a szúnyogok az embereket és az állatokat egyaránt gyötrik a csípéseikkel. Egyre gyakrabban hallani arról is, hogy olyan fertőzéseket terjesztenek, mint amilyen például a kutyák szívférgessége. Irtásuk tehát ebből a szempontból valóban indokolt. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan történik ez a gyérítés.

A kémiai szúnyogirtás amellett, hogy számos más rovart is elpusztít, az emberi egészségre is hatással lehet.

A leggyakrabban alkalmazott vegyszer, a deltametrin ugyanis károsíthatja az emberi hormonrendszert, és egereken végzett kísérletek szerint hozzájárul a figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kialakulásához. A deltametrin ráadásul egyike annak a hét, méhekre legveszélyesebb vegyszernek, melyek használatát korlátozni kell.

Ma már létezik hatékony és szelektív biológiai szúnyogirtási eljárás, melynek során egy baktériummal (Bacillus thuringiensis israelensis [Bti], Bacillus sphaericus [Bs]) fertőzik meg a szúnyoglárvákat. A baktérium a lárva bélrendszerében hat: elpusztul tőle, mielőtt még kifejlett szúnyogként kirepülhetne. Ez a módszer a többi vízi élőlényre nincs hatással, és értelemszerűen a szárazföldi rovarokat sem befolyásolja, mivel a hatóanyagot a vízbe juttatják.

Baktériumkészítménnyel permeteznek egy vizes területen. Fotó: Global Environment Facility

Bár ez az eljárás nagyobb szaktudást kíván, mint a vegyszeres védekezés, de környezetünk és saját egészségünk védelem érdekében mindenképp ez lenne a jó választás. Arra biztatjuk az önkormányzatokat, hogy körültekintően járjanak el, és lehetőség szerint mérlegeljék az ember és a környezet számára legkíméletesebb mikrobiológiai szúnyogirtás lehetőségét is.