A Meteorológiai Világszervezet összegzése alapján a XXI. század eleje a legmelegebb időszak a tudományosan rendszeres-módszeres meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta – áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) oldalán. Az éghajlatváltozással városaink klímája is jócskán változik. A zürichi Műszaki Egyetem (ETH) tudósainak közelmúltbeli tanulmánya szerint Budapesten 2050-re a legmelegebb hónapok hőmérséklet-maximuma közel 8°C fokkal melegebb lehet a mostaninál. De a klímaváltozással nem csupán melegebbé válik az éghajlat, hanem nagyfokú kiszámíthatatlanság is jellemzi majd: a szélsőséges időjárási körülmények hőhullámokat, szárazságokat, özönvízszerű esőket fognak eredményezni.

Az éghajlatváltozással szembesülve azért indokolt arról beszélni, mit lehet tenni városi szinteken a klímaválság mérsékléséért és miként lehet felkészülni a klímaváltozás várható hatásaira, mert a világ népességének több mint fele már ma is városokban él. Az előrejelzések szerint ez a szám csak tovább fog emelkedni. A magyar lakosság mintegy 70%-a lakik városokban (2011-es népszámlálási adatok, KSH).

Az élhetőbb, egészségesebb városokért ezért számos országban dolgozik a Greenpeace, hogy ne csak a jelenben legyen jobb a városokban élni, de a várható jövőre is fel tudjunk készülni. Kampányaink során egy-egy kiválasztott településen keresztül hívjuk fel a figyelmet arra, hogy miként csökkenthető a városban élők kiszolgáltatottsága az éghajlatváltozásnak, és városi szinten mit tehetünk a klímaválság csökkentéséért. Magyarországon a lakosság több mint ötödének otthont adó főváros, Budapest példáján keresztül mutatjuk meg, milyen lépésekkel védhető meg a városi ember az éghajlati krízistől. Mindazonáltal az intézkedési területek és a klímavédelmi intézkedések megvalósítását illető döntéshozói felelősség más települések esetében is érvényes.

Annak érdekében, hogy egy város megfelelőképpen tudjon fellépni egy válságban, erős politikai akaratra van szükség: a válságot nevén kell nevezni, intézkedési terveket kell készíteni a megfelelő szakpolitikai területeken, és a megvalósításhoz személyi és anyagi forrásokat kell rendelni. Azaz a városvezetésen áll vagy bukik, mennyire tud szembenézni egy település a kihívásokkal. Választott politikai képviselőink tudnak segíteni abban, hogy településeinket fel tudjuk készíteni a klímaválság hatásaira, hogy lakóhelyünk védelmet nyújtson nekünk a jelenben és a jövőben, és biztosítsa élelmezési, egészségügyi, víz- és energiaszükségleteinket.

Egy-egy országos vagy önkormányzati választás mindig kiváló időszak arra, hogy számot vessünk a múltbeli intézkedésekkel, és a jelöltek jövőbeli programjainak ismeretében kiválaszthassuk azt az irányt, amerre menni szeretnénk.

Ezért tájékozódjunk, ismerjük meg a választáson induló jelöltek programját, döntsünk és szavazzunk. A ciklus során pedig kérjük számon választott képviselőink programját; éreztessük velük: azért ülnek a polgármesteri, főpolgármesteri székben, mert bizalmat kaptak tőlünk, küldetésük van, és mi számon kérjük rajtuk, hogy teljesítik-e a küldetésüket.

Saját életmódunk átalakítása, az etikus fogyasztás, az egyéni karbonlábnyomunk csökkentése mind kellenek ahhoz, hogy csökkentsük az ökológiai válság és az éghajlati krízis mértékét és fel tudjunk készülni a várható következményekre. Azonban az egyéni utak már nem elegendőek. Mind települési, mind országos szinten (ld. Klímavédelmet Magyarországnak című petíciónkat) össze kell fognunk. Rendszerszinten kell változtatnunk az élet számos területén:

– Élővilágunk: védjük meg erdeinket, élővilágunkat, a gyepeket, a vizes élőhelyeket.
– Élővizeink: alakítsuk át vízgazdálkodásunkat, teret adva a folyóknak, elébe menve az árvizeknek, fejlesztve a víztakarékosságot.
– Étkezésünk: térjünk át a káros vegyszerektől mentes ökológiai mezőgazdaságra, mely a klímaválságban is garantálni tudja élelmiszerbiztonságunkat, és tegyük étkezésünket klímabarátabbá: csökkentsük hús- és tejtermékfogyasztásunkat.
– Energiánk: takarékoskodjunk az energiával, búcsúzzunk el a fosszilis energiahordozóktól, és álljunk át a fenntartható módon megtermelt megújulókra.
– Közlekedésünk: csökkentsük a kilométereket, alakítsunk ki gyalogos- és kerékpárbarát településeket, fejlesszük a közösségi közlekedést és a vasutat, álljunk át rugalmas és tiszta közlekedési rendszerekre.
– Gazdaságunk és fogyasztásunk: erősítsük a fenntartható helyi gazdaságot és kereskedelmet, vásároljunk kevesebbet. Bánjunk takarékosan a természeti erőforrásainkkal és vegyük rá a cégeket a felelős viselkedésre.
– Közösségeink: az oktatás és a média eszközeivel segítsük az embereket felkészülni a klímaválság kihívásaira, erős, szolidáris közösségeket építve.

Saját egészségünk, biztonságunk, a jövőnk a tét. Az élővilág megóvásáért folyó és az éghajlati válság elleni küzdelemben mi sem dőlhetünk hátra. Éljünk a civil aktivizmus és az állampolgári önszerveződés eszközeivel. Másokkal karöltve emeljük fel a szavunkat a számunkra fontos ügyekben, és vegyünk részt a választásokon, szavazzunk, döntsünk, cselekedjünk. Akármilyen is politikai hovatartozásunk, a cél közös: biztonságos jövőt akarunk. Ehhez mindannyiunkra szükség van.