Jelenleg a koronavírus-járvány kezelése a legfőbb prioritás az egész világon. Mindannyiunk együttműködésére szükség van ahhoz, hogy életeket mentsünk és összetartsuk közösségeinket. Az éghajlatunkat és az élővilágot érintő fenyegetések viszont még akkor is jelen lesznek, ha már sikerült megfékeznünk a vírus terjedését. Ezért nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk. Kötelességünk tanulni a járvány okozta válságból. Úgy kell újraindítani gazdaságainkat és életünket, hogy ne csak a jelenlegi krízisből lábaljunk ki, de egyúttal az ökológiai- és klímavészhelyzetnek is véget vessünk.
© Greenpeace / Martin Zakora
Olyan kihívásokkal nézünk szembe, amelyeket alig néhány hónappal ezelőtt elképzelhetetlennek tartottunk volna. Úgy, mint szerte a világon, hazánkban is minden ember most a szerettei egészségét félti, és közben sokan azon aggódnak, hogy miből fogják kifizetni otthonuk bérleti díját, miből fogják etetni a családjukat, hogyan fogják megtartani az állásukat, vagy életben tartani üzleti vállalkozásukat.
A Greenpeace-nél mindent elkövetünk, hogy segítsük munkatársainkat, önkénteseinket, bolygónkat és annak minden lakóját ebben a rendkívüli közegészségügyi helyzetben. Munkatársaink az elkövetkezendő időszakban továbbra is otthonról fognak dolgozni – a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseink következtében szerencsére elég jók vagyunk videókonferenciák lebonyolításában – és természetesen mindaddig, amíg a jelenlegi helyzet fennáll, meg fogjuk találni a módját, hogy nyilvános rendezvények szervezése nélkül hallassuk a hangunkat.
Nehéz napok, hetek várnak most mindannyiunkra. Rövid távon minden figyelmünket azokra kell összpontosítanunk, akik a leginkább védelemre szorulnak, és ez nem csak alapvető emberi kérdés, de gazdasági érdekünk is. Mindeközben tisztában vagyunk vele, hogy a fejünk felett lebeg a klíma- és ökológiai válság, és a járvány megfékezésével ennek a krízisnek a kezelése továbbra is velünk marad, mint megoldandó feladat. Mi továbbra is ezért fogunk dolgozni.
Történelme során a Greenpeace számtalanszor alkalmazkodott és reagált a világot érintő változásokra. Meg fogjuk találni a módját, hogy a jelenlegi események sodrában is hatással legyünk a kormányzatok és vállalatok döntéseire, cselekedeteire.
Hogyan fognak érvényesülni a környezetvédelmi szempontok a járvány után?
Az elkövetkezendő időszakban az egyes országok elképesztő összegeket fognak költeni arra, hogy életben tartsák a gazdaságot. Itt a lehetőség, hogy a kormányok végre a tiszta iparágakat támogassák, hogy megteremtsék egy zöldebb gazdaság alapjait, illetve, hogy a válságoknak ellenállóbb társadalmi berendezkedést hozzanak létre. Olyat, amely elsősorban az emberek és a bolygónk állapotának megóvását tartja szem előtt. Eljött az ideje, hogy az országok ne azokra az idejétmúlt ágazatokra költsék a pénzt, amelyek a klíma- és ökológiai válságért felelősek.
Amikor kilábalunk a jelenlegi egészségügyi vészhelyzetből – vagy legalább sikerül kordában tartani azt – a gazdaságot az emberek fogják helyreállítani. A kormányzatoknak azonban lehetőségük van arra, hogy olyan gazdaságélénkítő csomagokat vezessenek be, amely egy zöldebb, békésebb, és biztonságosabb jövőt hoz el.
Hamarosan eljön az a ritka pillanat, amikor a bal- és a jobboldali döntéshozók egyaránt úgy vélik majd, hogy nagyszabású állami beavatkozásra van szükség. Csak így tudunk megbirkózni ezzel a válsággal, és a fenntarthatatlan gazdasági rendszerünk által előidézett, a koronavírus hátterében időzített bombaként ketyegő ökológiai és klímavészhelyzettel. Nem csak jólétünk, de puszta túlélésünk érdekében is. Amikor tehát a kormányzatok közbelépnek, hogy megadják a kezdő löketet a gazdaság helyreállításhoz, fontos, hogy az általuk biztosított támogatás ne csak egy átmeneti mankó legyen azoknak a nagyvállalatoknak, melyek mindnyájunkat egy következő katasztrófa felé sodornak.
Nem működhet tovább úgy a gazdaság, ahogy eddig. De mi a jó irány?
A hétköznapok megszokott rendje nem fog magától helyreállni. Nekünk kell majd lépéseket tennünk, és eldöntenünk, milyen irányba szeretnénk menni. Meg kell kérdőjeleznünk a megszokott rendet. Fel kell tenni magunknak a kérdést: mit akarunk helyreállítani?
A jelenlegi helyzet rávilágított arra, hogy az egészségügynek, a szociális szolgáltatásoknak és a közösségi szervezeteknek mind-mind sokkal több támogatásban kellett volna részesülniük, mint amennyit az elmúlt időben kaptak. Ezeknek az ágazatoknak a megfelelő állami támogatása immár magától értetődő kell legyen.
A klíma- és ökológiai válságot egyre fokozó légiközlekedési, olaj- és gázipari vállalat, és számos más karbonintenzív iparág képviselője fog most milliárdos állami támogatásokat kérni, mindazokon az adókedvezményeken felül, amelyekben már eddig is részesültek. Most fognak megszületni azok a döntések, amelyek meghatározzák, mire költjük majd el közös vagyonunkat a gazdaság helyreállítása során. Amennyiben egy egészségesebb, biztonságosabb jövőt akarunk, meg kell fontolnunk, mely ágazatoknak juttatunk pénzügyi segítséget.
Az állami szubvenciónak és az ösztönző jellegű támogatásoknak feltétele kell legyen a társadalmi hasznosság: ha azért adunk pénzt egy cégnek, hogy munkahelyeket biztosítson, akkor ezt foglaljuk bele a szerződésbe. Szállítás, energiaellátás vagy más szolgáltatások esetén támogassunk olyan cégeket, amelyek alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó megoldásokat alkalmaznak. Ha házakat építünk, építsünk zéró szén-dioxid-kibocsátású épületeket. A most elbocsátott alkalmazottak újbóli munkába állását segítő állami programok tervezésekor ügyeljünk rá, hogy tisztességes foglalkoztatást biztosítsunk az embereknek. Tegyük ezt olyan technológiákkal, eszközökkel, olyan épületekben, gyárakban, mezőgazdasági területeken és irodákban, amelyek a lehető legalacsonyabb, de leginkább zéró szén-dioxidot bocsátanak ki.
Márciusban a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol, arra biztatta a politikai és pénzügyi vezetőket, hogy gazdaságélénkítő csomagjaikkal egyszersmind segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Birol szerint a gazdaság helyreállítását célzó intézkedések a tisztább energiaforrásokra való átállást is felgyorsíthatnák. Eközben egyes helyeken a járványhelyzetet máris arra használják fel, hogy eltereljék a figyelmet a klímavészhelyzetről. A fosszilis iparágak támogatói azt hangoztatják: „most nincs itt az ideje” arról beszélni, hogyan fordíthatna a gazdaság hátat a környezetszennyező nagyvállalatoknak.
Pedig pont ennek van itt az ideje. Mikor változtassunk, ha nem most. Amikor megszólalt a vészcsengő.
Társadalmunk egy hatalmas megrázkódtatáson megy most keresztül. De tőlünk függ, hogy állunk fel belőle, milyen jövőt építünk. Ha nem állunk ki magunkért, a mindannyiunk jövőjét veszélybe sodró ipari lobbisták érdeke fog érvényesülni. Az általuk sugalmazott gazdaságélénkítő intézkedések pedig még a lehetőségét is elvennék annak, hogy végre magunk mögött tudhassuk a magas szén-dioxid-kibocsátással járó tevékenységeket – ezzel pont azt az utat vágnánk el, amin épphogy csak elindultunk. Ha így költenénk el a gazdaság élénkítésére sok milliárd dollárt, azzal csak fokoznánk a ökológiai- és klímaválságot.
Mi az, amit most megtehetünk?
Sokan elviselhetetlen veszteségeket fognak elszenvedni a közeljövőben. Vannak, akik már most ebben a helyzetben vannak. Ebben a pillanatban a legfontosabb feladatunk az élet és a megélhetés védelme. Az előttünk álló napok és hetek kiszámíthatatlannak, olykor félelmetesnek tűnnek. De ez nem jelenti azt, hogy reménytelen lenne kilábalni a járvány okozta válsághelyzetből. Viszont, ha a kormányzatok rosszul kezelik a gazdaságélénkítést, felgyorsult tempóban tarthatunk az éghajlatváltozás jelentette krízis irányába. Ugyanakkor, ha a jelenlegi eseményekből tanulva közös erővel dolgozunk azon, hogy a kormányok jó intézkedéseket hozzanak a gazdaság helyreállítása kapcsán, akkor a járványhelyzetből kikeveredve az éghajlatváltozás problémáját is megfelelően tudjuk majd kezelni.
Addig is, vigyázzunk magunkra és egymásra. Rengeteg módja van, hogy segítsük környezetünket a válság idején – a világhálót használva és azon kívül is. Összegyűjtöttünk néhány hiteles oldalt, amelyeket érdemes böngészni, ha valaki jobban el akar mélyülni a járvánnyal kapcsolatos hírekben. Ezekről tudjuk, hogy orvosok, tudósok, szakemberek írják és szerkesztik őket, vagy olyan szakújságírók, akik tudják, hogyan kell a tudomány nyelvét a lehető legpontosabban lefordítani köznyelvre.
Talán soha nem tapasztaltuk meg még ennyire, egymással milyen szorosan összekapcsolódva élünk ezen a bolygón. Bármi történjék is, mindannyian együtt vagyunk a kialakult helyzetben, és a megoldás is a mi kezünkben van.
A járvány utáni újjáépítéssel a klíma- és ökológiai válságra is megoldást kell találnunk – követeljünk együtt zöldebb, igazságosabb, egészségesebb Magyarországot!