A nagyüzemi hús előállítása az erdőirtások egyik legfőbb okozója a világon. Az állati eredetű termékek nagy részét ugyanis ma olyan fenntarthatatlan rendszerben állítják elő, amit a természet védelme és a saját túlélésünk érdekében nem folytathatunk tovább. A megoldás a húsfogyasztás drasztikus csökkentése lenne. Sokan vannak, akik már változtattak étkezési szokásaikon, de gyakran felmerül a kérdés, hogy ha fogyasztunk húst, akkor mennyi az, ami még belefér a saját egészségünk és a természet védelme szempontjából?
Az emberek általában túlságosan sok húst és tejterméket esznek; persze vannak, akik kevesebbet, és vannak akik sokkal többet fogyasztanak másoknál, de összességében nézve jóval nagyobb az állati eredetű termékek iránti igény, mint amennyit a bolygónk elbírna.
Az Amazonas-vidéken és a dél-amerikai erdőkben évről évre újabb területeket égetnek porrá, hogy megtisztítsák a földet, ahol aztán takarmánynövényeket termesztenek és állatokat legeltetnek. Az erdőirtások idén ismét rekordot döntöttek.
Egyre több természetes élőhelyet áldozunk be az állattenyésztés érdekében: ma már ott tartunk, hogy a Föld szárazföldi területeinek 26%-át szarvasmarhák legeltetésére, vagy takarmánytermesztésre használják.
A húsipar egy hatalmas iparággá nőtte ki magát. A húsáért nevelt állatok tömege ma már nagyobb, mint a Földön élő összes emberé, és tízszerese a vadon élő állatok súlyának. Számuk megháromszorozódott az elmúlt évtizedekben, miközben a vadon élő állatok állománya egészen elképesztő mértékben, 60%-kal csökkent. Az Európai Bizottság egy nyilvános konzultációt indított, melyben az emberek véleményét kéri az erdőirtások megállításához. Ezzel lehetőség nyílt egy olyan jogszabály megalkotására, ami korlátozza az európai piacon azokat a fenntarthatatlan rendszerben előállított termékeket, melyekhez természetrombolás köthető. A konzultációt rajtunk keresztül itt lehet kitölteni.
Világos, hogy hosszú távon nem fogunk tudni ilyen mennyiségű húst termelni, mint most. De akkor mennyi az, amit le tudunk faragni a húsfogyasztásunkból? Hogyan befolyásolná ez az étrendünket?
Heti egy hamburger még jöhet?
Az, hogy mit eszünk, személyes ügy. Mindenkinek megvan a maga indoka arra, hogy milyen ételeket fogyaszt: függ az egészségünktől, a kultúránktól, a személyes értékeinktől, stb. Azonban, ha el akarjuk kerülni a környezeti katasztrófát, akkor mégiscsak van egy határa a hús- és tejtermék-fogyasztásnak, amit társadalmi szinten nem szabadna átlépnünk.
A The Lancet című elismert orvosi folyóirat szerint 2050-re el kellene érni, hogy minden ember hetente legfeljebb 300 g húst fogyasszon. Ez három csirkemellnek, vagy egy jókora darab steaknek felel meg. Mindemellett globális szinten 50%-kal több gyümölcsöt, zöldséget, diót és hüvelyest kellene beépítenünk az étrendünkbe.
Jelen pillanatban azonban nagyon messze vagyunk ettől a céltól. Az állatifehérje-fogyasztás gyorsan nő, és ha ezzel az ütemmel számolunk, akkor 2050-re 76%-kal lesz nagyobb a hús iránti igény a Földön, mint most. Annyi terület azonban nincs a bolygónkon, hogy ekkora igényt erdőirtások és a klímaválság súlyosbítása nélkül fedezni tudnánk.
Európában kétszer annyi húst eszünk, mint az átlag, és 75%-kal többet, mint ami saját egészségünk szempontjából ideális lenne. Ezért nekünk még gyorsabban kell változtatnunk fogyasztási szokásainkon. Ahhoz, hogy 2050-ig a húsfogyasztást globálisan felére csökkentsük, Európának a következő 10 évben 70%-ot kellene lefaragnia.
A jelenlegi étkezési rendszerünkben ez elég nehézkesnek tűnhet. Az élelmezési rendszereink ugyanis nem támogatják a változást, például a menzák és a hivatalos étrendi útmutatók nem segítenek. A 70% azért is tűnhet félelmetesnek, mert sokan vannak, akik egyáltalán nem szoktak hús nélkül főzni. Szerencsére azonban a flexitáriánus (azok akik nagyon kevés, de jó minőségű, lehetőleg szabadon tartott állatok húsát fogyasztják, és mellette sok zöldséget, gyümölcsöt, növényi eredetű élelmiszert), a vegetáriánus és a vegán közösségek mindenütt nőnek, és egyre több olyan izgalmas vagy éppen nagyon egyszerűen elkészíthető receptet tesznek közzé, amellyel érdemes kísérletezni.
Ezen az oldalunkon összegyűjtöttünk néhány húsmentes receptet, de letöltheted zöldségatlaszunkat is, hogy többet megtudj a növényi fehérjeforrásokról.
Itt pedig összeszedtünk néhány angol nyelvű oldalt, ahonnan inspirálódhatsz:
Gyors vega receptek a BBC-től
30 gyors húsmentes vacsora
42 vacsoraötlet, ha próbálod csökkenteni a húsfogyasztásod
10 tipp, ami segít hogy több növényi alapú ételt fogyassz
És íme, kollégánk, Hevesi Flóra szuperszínes receptje:
Sütőtökös, rizstejszínes tésztaszósz
Flóra egy tepsibe dobált feldarabolt sütőtököt, padlizsánt, lilahagymát, és egy kevés édeskrumplit. Hozzáadott a zöldségekhez egy kis fokhagymát, kevés olívaolajat, megszórta rozmaringgal, sózta, borsozta és a sütőbe tette. Amikor jól összesültek a zöldségek, a fűszeres keveréket egy lábasba tette, és rizstejszínnel, icipici fehérborral, friss bazsalikommal és fokhagymával tésztaszószt készített belőlük. Ahogy a sütőtök összefő a rizstejszínnel, egy mesésen finom, krémes alap lesz belőle. Spagettitésztával tálalta.
