A Greenpeace Magyarország éghajlatvédelmi javaslatcsomagja

Valódi kibocsátáscsökkentést, energiahatékonyságot és mindenki számára elérhető tiszta, megújuló energiát!

Javaslatcsomag Magyarország Kormánya számára

A Párizsi megállapodás – melyet Magyarország Európában elsőként ratifikált – egyértelműen kijelöli az irányt az évszázad közepére a teljes dekarbonizáció felé. Az elhatározás azonban önmagában kevés. Az IPCC idén októberben megjelent jelentése1 szerint annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését 1,5 Celsius-fok alatt tarthassuk, sokkal gyorsabb, sokkal nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést kell végrehajtanunk, mint azt az eddigi tervek tükrözik.²

A világnak 2050-re, az Európai Uniónak pedig már 2040-re teljes dekarbonizációt kell célul kitűznie, amelyet 5 évenkénti részcélkitűzésekre kell lebontani. Magyarországnak is el kell köteleznie magát, ami azt jelenti, hogy uniós tagországként kötelező erejű célok teljesítésével vegye ki a részét a kibocsátáscsökkentésből. Csak ez garantálja, hogy az évszázad közepétől nem kell szembenéznünk megoldhatatlan kihívásokkal az éghajlati válság elhatalmasodása miatt.

Reális cél, hogy Európában az évszázad közepére a villamosenergia-igény csaknem felét háztartások, önkormányzatok, közösségek fedezzék helyben, környezetbarát módon megtermelt árammal.³Ehhez az kell, hogy a kormány támogassa a lakosságot abban, hogy helyben, megújuló energiákat használhassanak. Konkrét helyi példák mutatják, például Ausztria Magyarországgal szomszédos Burgenland tartományából,⁴ hogy a megújuló energiára való fokozatos átállás a foglalkoztatásra, az energiafüggetlenségre és a GDP-re egyaránt kedvező hatással van.

A Greenpeace Magyarország a következő pontokban foglalja össze Magyarország legsürgetőbb teendőit az éghajlatváltozás terén.

Összefoglaló javaslatok

A dekarbonizációhoz elengedhetetlen a megújuló energiákra való áttérés. A 2030-as célokat ennek alapján tűzzék ki: legyen minimum 35%-os megújulóenergia-cél 2030-ra Magyarországon a végső energiafogyasztást figyelembe véve. Ennek fényében vizsgálják felül Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét.⁵
A cél a teljes dekarbonizáció, azaz 100%-os kibocsátáscsökkentést kell elérni. Ennek érdekében legalább az Európai Bizottság kibocsátáscsökkentési céljával⁶(nettó zéró kibocsátás 2050-re) összhangban kell kitűzni a köztes célokat, azaz minimum 55%-os kibocsátáscsökkentést 2030-ig (az 1990-es szinthez képest), de érdemes ennél gyorsabb csökkentést vállalni (teljes dekarbonizáció 2040-re).
A szén fokozatos kivezetése: a szénszektornak juttatott állami támogatásokat építsék le, legkésőbb 2030 után pedig ne működhessenek Magyarországon lignit- és szénerőművek. A kormány készítsen tervet a szektorban dolgozók méltányos kompenzálására, illetve átképzésére.
A lakosság és közösségek aktív energia fogyasztó-termelővé („prosumerekké”) válásának támogatása – a termelt energia hálózati hozzáférésének biztosítása (priority access, priority dispatch), költségarányos díjtételek megszabása, illetve ingyenes tájékoztatás és egyablakos ügyintézés révén.
Csökkentsék a napelemek és napelemes rendszerek áfáját 27%-ról kedvezményes 5%-ra. Csökkentsék a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíjat legalább az uniós szintre, és vonják vissza a háztartási erőművekre vonatkozó elosztói teljesítménydíjat, emellett konzultáljanak az érintettekkel egy méltányos díj bevezetéséről 2021 utánra.
Kedvezményes hitelekkel támogassák a lakosság energiakorszerűsítési beruházásait. Biztosítsanak gyors, egyszerű ügyintézést, lakossági tanácsadást az energetikai beruházásokra, hitelügyintézésre. Az előfinanszírozás elengedhetetlen, mivel utólagos finanszírozás mellett csak azok tudnak beruházni, akiknek már rendelkezésre áll a szükséges beruházási összeg.
A szélenergia potenciáljának kihasználása a napenergiáéhoz hasonlóan nemzeti érdek: az új szélerőművek létesítésének ellehetetlenítése évi mintegy 25 milliárd forintos veszteséget okoz az országnak.⁷ Alapvetően szükséges, hogy töröljék el a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket, és mihamarabb tendert írjanak ki legalább a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv alapján is lehetségesnek tartott ⁸ 420 MW szélenergia-kapacitásra. A szélenergia nagyobb mértékű hazai kihasználása érdekében pedig 2019-ben tervet kell készíteni az érintettek bevonásával.
Magyarország támogassa a 2030-ra kötelező érvényű minimum 30%-os energiamegtakarítási célt az EU-ban, tagállami kötelező célokkal.
Az épületenergetikában rejlő kibocsátáscsökkentési potenciál kihasználása: a kormány – szakmai és társadalmi egyeztetéssel – dolgozzon ki programot (Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2030) és intézkedési tervet a hazai épületállomány komplex energetikai korszerűsítésére és támogatási rendszerére.
Biomassza: szigorú fenntarthatósági kritériumokat kell bevezetni, elsősorban a tűzifára vonatkozóan. A biomassza alacsony hatásfokú erőművekben való égetését meg kell szüntetni. A bioüzemanyagok termelésének és felhasználásának szigorú szabályozására, fenntarthatósági kritériumok és sapkák bevezetésére van szükség, az érintettek bevonásával.⁹
Téves energetikai irányok elkerülése:
- az atomenergia nem megoldás a kibocsátáscsökkentésre, mivel az atomerőművek építése klímavédelmi szempontból elfogadhatatlanul lassú és drága. Az atomenergia használata ezenfelül veszélyes és szennyező is (különös tekintettel a nagy radioaktivitású hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag elhelyezésének megoldatlanságára). A Paks II. projekt emellett nem gazdaságos,¹⁰ és akadályozza a megújulókra való átállást. A kormány állítsa le az atomerőmű bővítését, és dolgozzon ki stratégiát a nukleáris energia fokozatos kivezetésére.
- A CCS („tiszta szén”) technológia a másik ilyen téves irány: ipari méretekben nem bizonyított, sem technológiai, sem költséghatékonysági értelemben, ezért avasoljuk, hogy a magyar kormány érdemben ne számoljon vele.

Részletes javaslatok, indoklás

2016. a meteorológiai mérések kezdete óta a legforróbb év volt, a rekordlista első négy helyét az utolsó négy év (2014–17) foglalja el.¹¹ Jó kiindulás a Párizsi megállapodás céljainak tükrében a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) felülvizsgálata, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) EU-s célokkal összehangolt megalkotása. Sokkal gyorsabb ütemű, lényegesen jelentősebb kibocsátáscsökkentésre kell elkötelezzük magunkat, mint azt korábban gondoltuk, annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése megálljon a 1,5 Celsius-fokos határnál.

A hazai klíma- és energiapolitika alapköve a 2015-ös Párizsi megállapodás kell, hogy legyen. Ennek értelmében sürgősen meg kell kezdeni az érdemi éghajlatvédelmi intézkedések meghozatalát. Hazánk adottságainál fogva hatékonyan hozzá tud járulni a globális éghajlatvédelmi erőfeszítések sikeréhez. Az optimális kibocsátáscsökkentési pályát, a konkrét cselekvési irányt úgy kell meghatározzuk, hogy 2050-re a magyar gazdaságot is karbonsemleges pályára állíthassuk, e fő célkitűzéshez kell a 2030-as célokat igazítani. A mihamarabbi cselekvés gazdaságilag is kedvezőbb, mint a késleltetett.

A szükséges új energiastratégia és energiapolitikai jövőkép nemcsak figyelembe veszi az évtized közepéig bekövetkezett változásokat, hanem dinamikusabb szemlélettel rendelkezik, és az energiapolitikai irányításnak is lehetőséget ad, hogy reagáljon a változásokra. Megalkotásához széleskörű szakmai vitára és a társadalom bevonására van szükség. Szükség van egy nemzeti szintű megújulóenergia-támogatási rendszer fenntartására – a biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok mellett – minimum 25-30 évre, azaz az alkalmazott berendezések élettartamának idejére

A Nemzeti Energia- és Klímaterv készítését (2018–19) kísérje konzultáció, melyben vehessenek érdemben részt a témával foglalkozó szakmai és civil szervezetek.

A lehető legtöbb megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség, amely átvezeti Magyarországot a hatékony, alacsony karbonkibocsátású gazdaság felé. Az Európai Unió számára 2030-ra egy legalább 45%-os megújulóenergia-célt támogasson Magyarország, mivel a késlekedéssel gazdasági haszontól esik el Európa és benne hazánk is.

A napenergiát sújtó díjak és adók felülvizsgálata

2015. január elseje óta minden napelem után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat kellett fizetni, mely mintegy 2000-2500 Ft-os moduláremelést jelentett. A termékdíjat, ami a nyugat-európai átlag hatszorosa volt, 2018. január elsejétől 57 Ft/kg-ra csökkentették, de ez még mindig jelentősen (mintegy háromszorosan) meghaladja az uniós átlagot.¹²

Ezen felül a fotovoltaikus rendszereket 27 százalékos áfa is terheli, amelynek a bázisa már a termékdíjjal megemelt ár. 2017 március végétől pedig újabb díj került bevezetésre (a hálózati teljesítménydíj), mely jelen formájában (a jogszabályban nulla forintos összeggel szerepel ez a tétel, de nem tudni, mikor milyen mértékben tervezik emelni) ismét elbizonytalanítja a piacot.

Ezeket a szabályozásokat felül kell vizsgálni, a terheket csökkenteni kell, és kedvező feltételeket kell teremteni; a lakosság hozzáférését kedvezményes hitelekkel, információval és egyszerűsített ügyintézéssel kell ösztönözni.

A hazai szélenergia-potenciál kihasználása

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Magyarországon jelenleg diszkriminatív intézkedésekkel lehetetlenítik el a szélenergiás beruházásokat. Érthetetlen, hogy a szabályozás még annak a 750 MW kapacitásmennyiségnek a beépítését sem teszi lehetővé, amelyet Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve¹³ előirányoz, miközben ez az érték figyelembe veszi a villamosenergia-rendszer jelenlegi befogadóképességét, tehát a Tervben előirányzott szélenergia-kapacitás további rendszerfejlesztések nélkül is megvalósítható lenne. Ráadásul mindez csak növeli a költségeket: a REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) számításai szerint, ha kizárjuk a szélerőműveket a hazai energiaportfólióból, a 2020-as célok elérése évente 25 milliárd forinttal többe kerül.¹⁴ Mindezek miatt a szélenergiát indokolatlanul korlátozó intézkedések azonnali felszámolását tartjuk szükségesnek.

A szélenergia-potenciál kihasználása érdekében mihamarabb írjanak ki tendert minimum 420 MW kapacitásra – ez a minimálisan beépíthető új szélenergia-kapacitás a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv szerint, a jelenlegi 330 MW felett. A szélenergia fokozatos további elterjesztésére pedig 2019-ben tervet kell készíteni az érintettek bevonásával.

Energiahatékonyság

A lakosság energiahatékonysági és korszerűsítési beruházásainak támogatása kiemelten fontos feladat. Az épületek energiahatékonysága az egyik legfontosabb terület: a magyarországi épületek felelősek az összes primerenergia-felhasználás mintegy harmadáért, komplex felújításukkal 40%-os energiamegtakarítást lehetne elérni. Ezzel fenntartható módon lehetne csökkenteni a lakosság energiaszámláját.

Javasoljuk a támogatások hatékonyságának növelése érdekében a lakossági energiahatékonysági és energiakorszerűsítési beruházásokkal összefüggő adóterhek csökkentését (pl. áfa- és járulékcsökkentés, adó-visszatérítés).

Európai szinten a 2030-ra kitűzött kötelező érvényű, legalább 30%-os energiamegtakarítási célt támogatjuk. Az uniós Energiahatékonysági irányelv eredeti bizottsági javaslatában¹⁵ szereplő szigorúbb (30%-os) cél számos előnnyel járna:

400 000 új munkahely jönne létre;
Hazánk GDP-je 0,4%-kal nőne;
Számottevőbben csökkenne az EU végsőenergia-felhasználása
12%-kal csökkenne az EU földgázimportja 2030-ra (amely kb. 70 milliárd euró megtakarítást jelentene).¹⁶

Ma Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafelhasználó (az ország primerenergia-felhasználásának 35 százalékát kitéve). Ennek legalább fele megtakarítható lenne megfelelő intézkedésekkel. Ezt a potenciált kihasználandó a kormány – szakmai és társadalmi egyeztetéssel – dolgozzon ki programot (Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2030) és intézkedési tervet a hazai épületállomány komplex energetikai korszerűsítésére, támogatási rendszerére 2030-ig.

A szén kivezetése

A dekarbonizáció egyik fontos alappillére a fosszilis energiák fokozatos kivezetése. A hazai szénerőműpark műszaki állapota és az Európai Unió szabályozásai is indokolják a magyarországi lignit- és szénerőművek 2030-ig történő bezárását. A HEAL szövetség jelentése szerint¹⁷ a káros támogatások felszámolásával a légszennyezés miatti elhalálozások Magyarországon csaknem a felére esnének vissza.

Mindezek ellenére ma Magyarországon a szénszektor továbbra is jelentős állami támogatásban részesül.¹⁸ A Mátrai Erőmű az elavult kazánjaiban a lignit mellett elégetett biomassza révén változatlanul a megújulóenergia-támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje, és élvezheti az alacsonyan tartott bányajáradék adta előnyt is.

A lakossági szén- és lignitégetés visszaszorítására, kiváltására tervet kell kidolgozni 2020-ig.¹⁹ Klíma- és egészségvédelmi okokból pedig legkésőbb 2030-ig le kell állítani Magyarországon a lignit- és szénerőműveket.

A biomassza szerepe a megújuló energiák közt

Magyarország mostani megújulós teljesítésének mintegy 80%-a biomasszából származik. A 2017-ben nyilvánosságra hozott, átszámított statisztikában szerepeltetett tűzifamennyiség kb. 60%-a nem ellenőrzött, részben illegális forrásból ered. Ráadásul a szilárd tüzelések számottevő mértékben a hulladékok (műanyag, autógumi, háztartási szemét stb.) illegális eltüzelését jelentik, mely anyagok semmiképpen sem számíthatók a megújuló energiák körébe – elégetésük ráadásul súlyosan egészségkárosító is. Mindezt súlyosbítja, hogy a felhasznált biomassza jelentős részét rossz hatásfokú, elavult tüzelőberendezésekben égetik el egyes erőművekben és a lakossági szektorban is.

Az illegális hulladéktüzelés visszaszorításával egyidejűleg a vonatkozó szociális problémák kezelésére, valamint a tűzifa-felhasználás minőségének javítására is szükség van. A jelenlegi helyzet egyáltalán nem tükrözi a 2011-ben megalkotott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben foglaltakat. Mind egészség- mind természetvédelmi szempontból szükséges, hogy a biomassza alapú üzemanyagokra szintén szigorú fenntarthatósági kritériumok vonatkozzanak.

A téves energetikai irányok elkerülése

Az atomenergia, túl azon, hogy veszélyes, és az erőművek szennyezőek (lásd például a nagy aktivitású hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyagok elhelyezésének megoldatlanságát), nem jelent megoldást a kibocsátáscsökkentésre sem, mivel az erőművek építése klímavédelmi szempontból elfogadhatatlanul lassú. Jó példa erre Paks II.: a projektről szóló első döntés (a beruházás vizsgálatának megrendelése) 2007-ben történt, így a teljes projekt időtartama az erőmű üzembehelyezéséig akár 20-25 évet is felölelhet. Tekintettel a kibocsátáscsökkentés szükséges ütemére (2030-ig 55%-os csökkentés), belátható, hogy az atomenergia általában sem képes megoldást nyújtani, túl azon, hogy Paks II. hosszabb távon Paks I.-et helyettesítené, így érdemi kibocsátáscsökkentést nem várhatunk tőle.

Az atomenergia ezen felül drága, a többi szóba jövő megoldással (elsősorban megújulók, energiahatékonyság és -takarékosság alkalmazása) lényegesen gyorsabban és olcsóbban lehet csökkenteni a kibocsátásokat.

Mindemellett a Paks II. projekt nem gazdaságos, és akadályozza a megújulókra való átállást. A Candole Partners által készített tanulmány²⁰ szerint Paks II. üzemeltetése valószínűleg évente 180-285 milliárd forintos veszteséget/ráfizetést jelentene, amelyet adókon vagy a villanyszámlán keresztül végül a magyar állampolgároknak kéne megfizetniük.

Mindezekért követeljük, hogy a kormány állítsa le az atomerőmű bővítéséről szóló projektet, a nukleáris energia fokozatos kivezetésére pedig dolgozzon ki stratégiát.

A CCS („tiszta szén”) technológia a másik hasonló téves irány: még ipari méretekben nem bizonyított sem technológiai, sem költséghatékonysági értelemben, ezért nem javasoljuk, hogy a magyar kormány érdemben számoljon vele.

A már zajló klímaválságra Magyarországnak is gyors és hatékony válaszokat kell adni. Erre a megújuló energiákra való minél gyorsabb átállás, az energiatakarékosság és -hatékonyság ösztönzése, támogatása nyújt megfelelő megoldást.