Budapest, 2018. december 12. – Határértékeket meghaladó mennyiségben talált szennyeződéseket: bórt és rákkeltő kockázatú nikkelt a Greenpeace Magyarország a kerti kutak vizében a budapesti Cséry-telep környékén. A hatóságok évek óta tudnak a szennyeződésről, hiszen a 2014-2016-os hatósági vizsgálatok [1] során ammóniumból például közel 4000-szeres határérték-túllépést mutattak ki. A szennyeződések egy része lakóépületek alatt is megtalálható volt. A Cséry-telep környékén a kertes házas övezetben több mint tízezren élnek. Ezért a Greenpeace a lakosság védelme érdekében követeli: a Főváros sürgősen tisztítsa meg a területet, melynek szennyezéséért nagymértékben a Fővárosi Önkormányzat településtisztasági cége a felelős.

A teljes sajtóközleményt lásd itt: https://www.greenpeace.org/hungary/?p=3153

Pontosan mikor, hol és hány mintát vett a közelmúltban a Greenpeace a Cséry-telepen?

2018. október 15-én délután, három kerti kút vizéből vettünk mintát a Cséry-telep melletti családi házas övezetben. Két mintát közvetlenül a Kettős-körös utcában, amely a telep mellett található, egyet pedig egy kilométerrel távolabb a szennyezéstől. A méréseket azért hajtottuk végre, mert a lakosság több ízben fordult hozzánk a terület szennyezésére panaszkodva, aggódva a szennyezés őket érő egészségügyi hatásai miatt.

Milyen vegyületeket talált a Greenpeace határérték fölött?

A vízmintákban a bór koncentrációja (4170 µg/l, 3530 µg/l, illetve 520 µg/l) mindhárom esetben meghaladta a talajvízre megadott szennyezettségi határértéket (500 µg/l), és kettőnél jelentősen túllépte az ivóvízre (1000 µg/l) vonatkozó egészségügyi határértéket is. Az egyik telephez közeli mintában a rákkeltő kockázatú nikkel volt magasabb (21,4 µg/l) az ivó- és talajvíz szennyezettségre megengedett határértéknél(20 µg/l). Ugyanebben a mintában egy lehetséges rákkeltő PAH-vegyület, az Indeno[1,2,3-cd]pirén mennyisége (0,011 µg/l) is meghaladta a talajvíz-határértéket  (0,01 µg/l).

További adatok a nikkelről:

https://kockazatos.hu/anyag/nikkel-%C3%A9s-vegy%C3%BCletei

További adatok a policiklusos aromás szénhidrogénekről (PAH-ok):

https://kockazatos.hu/anyag/policiklusos-arom%C3%A1s-sz%C3%A9nhidrog%C3%A9nek

Mi történt a területen vett mintákkal?

A Greenpeace Magyarország által vett mintákat a Wessling Környezetanalitikai Laboratórium vizsgálta be. Az akkreditált labor teljes vizsgálati jegyzőkönyve elérhető a honlapunkon. A mintákat fém szennyezőkre, BTEX szerves oldószerekre és policiklusos aromás szénhidrogénekre (PAH) vizsgáltattuk be.

Miért a talajvíz- és az ivóvíz-határértékeket vettük alapul?

Mivel a kutak vizének forrása a talajvíz, ezért azt láttuk indokoltnak, hogy a felszín alatti vizekre, azaz a talajvízre vonatkozó határértéket vesszük alapul. Az ivóvízre esetenként más határértékek vonatkoznak. Ezzel azért vetettük össze az eredményeket, mert olyan kerti kutakból vettünk mintákat, amelyekből akár ihatnak is az ott lakók.

Az olyan szennyezett területekre, amelyeket kármentesíteni kell, javasolni szoktak egy ún. kármentesítési ‘D’ célértéket is. Ezen értékek sokszor jelentősen magasabbak, mint a szennyezettségi határértékek, a mi mérési eredményeink nem lépték túl a területre javasolt kármentesítési célértékeket, de a korábbi hatósági vizsgálat eredményei igen.

Hányan élnek a környéken?

Több mint 10 000 ember él a Cséry-telep környéki kertes házas övezetben. Mérések alapján a terület alatt található talajvíz szennyezett, a szennyezés érintheti az ottani lakosságot.

Mekkora veszélyt jelent a lakosokra, ha megisszák a kútjuk vizét?

A bór csak nagyon nagy mennyiségben mérgező, így bár jelentős a határérték-túllépés, a magas bórkoncentráció miatt nem jelent közvetlen veszélyt a víz megivása. A rákkeltő kockázatú nikkel miatt azonban  – hiába minimális a határérték-túllépés – nem javasolnánk a kútvíz rendszeres fogyasztását.

Locsolásra alkalmas a víz?

Amennyiben nem közvetlen fogyasztásra szánt növényeket locsolnak vele, valószínűleg elhanyagolható a kútvízzel való locsolás egészségügyi kockázata. Ha azonban konyhakertet, pl. fűszernövényeket, vagy zöldségeket öntöznének, akkor előtte további vizsgálatokat javaslunk, ugyanis a locsolással a veszélyes vegyszerek az elfogyasztandó növényekbe kerülhetnek, így növekedhet a szennyezésből származó egészségügyi kockázat.

Érinti-e a szennyeződés a teleptől 200 méterre található Gilice-téri víztározót?

A víztározó a Fővárosi Vízművek egyik telephelye, ahonnan ivóvízzel látják el a dél-pesti régiót.  A létesítmény zárt rendszer, ezért jelenlegi tudásunk szerint azt a szennyeződés nem érinti.

Mi a megoldás a Cséry-telep szennyezettségére?

Mielőbb meg kell tisztítani a talajt és a talajvizet, hogy ne terjedhessen tovább a szennyeződés, hisz a kármentesítés becsült költsége már így is több tízmilliárd forint, ami a késlekedéssel csak tovább növekedhet. A Greenpeace azt várja a Fővárostól és a hatóságoktól, hogy sürgősen kezdje meg a terület kármentesítését.