Bemutatjuk azokat a szabályozási lehetőségeket, melyek alkalmazásával valódi védelmet kaphatnak a település értékes zöldterületei és zöldfelületei, valamint bemutatunk pár konkrét példát a hazai önkormányzati gyakorlatból, melyek alkalmazásával komoly eredményeket tudtak elérni az érintett települések.

Bízunk abban, hogy az Önök önkormányzata is minél több javaslatot átültet a település szabályozásába és gyakorlatába. Az élhető és egészséges környezet mindannyiunk érdeke, tegyen meg mindent településeink lakosságáért!

05

11 lépés, amit még ma megtehet

1. Közösségi tervezés: az érintett lakosság bevonásával gyorsabbak és költséghatékonyabbak a fejlesztések

A jelentős zöldfelületi programok esetén általános gyakorlattá kellene szélesíteni az érintettek korai bevonását a tervezési folyamatba. Ezzel sok fejlesztés esetleges félresikerülését és lakossági tiltakozást el lehet kerülni, és valóban az igényeknek megfelelő fejlesztések jöhetnek létre. Épp ezért javasoljuk, hogy a szabályozásaikban kapjon helyet az állampolgárok bevonását célzó konkrét keretrendszer, mely a helyi lakosságot érintő zöldfelületekkel kapcsolatos minden nagy változásnál és fejlesztésnél biztosítékot ad arra, hogy a lakosság elmondhassa véleményét. Fontosnak tartjuk, hogy az érintettek véleményét építsék is be a megvalósítás során a beruházásokba. Erre lehetőséget adnak a közösségi, bevonó, participatív tervezési elemek, melyek pozitív, követendő hazai példái a 8. kerületi a Teleki tér vagy a 13. kerületi Országbíró sétány (Angyalzöld projekt) közösségi tervezése.

2. Létesítsenek új zöldterületeket és zöldfelületeket, vagy ideiglenes közösségi kerteket!

Az önkormányzati tulajdonban lévő, használaton kívüli területek remek lehetőséget adnak új értékes zöldterületek, parkok, fasorok, közkertek kialakítására. A beruházásra váró telkek ideiglenes hasznosításának egyre elterjedtebb módja a közösségi kertek kialakítása. Ezek nemcsak esztétikai értelemben javítják a környék városképét, hanem olyan lehetőséget biztosítanak a lakosság számára, melyet egyébként sokan nem engedhetnek meg maguknak. A közösségi kertek emellett a környéken lakók személyes kapcsolatait is javítják, közösségi találkozóhelyet szolgáltatnak. Adjanak teret a közösségi kertek létrehozásának, járjanak elöl jó példával: hozzanak létre új közparkokat!

3. Legyen a zöldterületekért felelős főkertészük!

E szakember feladata lenne, hogy végrehajtsa a zöldfelületi reformot, és a fejlesztési döntéseknél érdemben beleszóljon a meglévő és tervezett zöldfelületi elemek alakulásába, legyen kezdeményezője új zöldterületek kialakításának, valamint felügyelje azt, hogy a közmű-, út-, közlekedési, építészeti fejlesztések, ideiglenes területfelhasználások, városi sportversenyek ne tegyék tönkre a meglévő zöldfelületi értékeket, továbbá a zöldfelületek használatából befolyó bevétel a zöldfelületek fenntartására és fejlesztésére fordítódjék.

4. Támogassák a zöldtetők kialakítását a hőszigetek ellen!

A zöldtetők fontos eszközeivé válhatnak a városi hőszigetek elleni küzdelemnek, vízvisszatartó képességük révén csökkentik a csatornák terhelését, temperálják a lakásokat, növelik a páratartalmat, télen-nyáron természetes hőszigetelőként működnek, ezáltal csökkentik a lakások energiafogyasztását. A zöldtetők létesítése költséges, ám az extenzív tetők fenntartása már kevésbé az. Javasoljuk, hogy a város építésügyi szabályozásába építsék be a zöldtetők létrehozásának szükségességét, ezáltal ösztönözzék elterjedésüket.

5. Biztosítsanak szigorú védelmet a meglévő zöldterületeknek!

Fontos lépés a meglévő zöldterületek általános védelme, más célra való felhasználásuk korlátozása, tilalma is. Ma már olyan fázisba jutottak városaink zöldterület-hálózatai, hogy több parkot és közkertet semmilyen beépítés kedvéért sem áldozhatunk fel. Javasoljuk, hogy szabályozásukban kapjanak helyet a meglévő zöldterületeink, zöldfelületben gazdag közintézményi kertjeink és városképi jelentőségű fasoraink védelméről szóló konkrét javaslatok. Javasoljuk, hogy a közparki és közkerti területeket ne lehessen más célra átminősíteni, aláépíteni, területükön a kialakult beépítési arányt növelni.

6. Csatlakozzanak a Fatestvér programhoz!

Az önkormányzat kezelésében lévő területen biztosítsanak helyet a Fatestvér programnak, melynek keretében minden év tavaszán az előző naptári évben született gyermekeknek ültessenek fát az érdeklődő családok részvételével, és a helyi gazdasági szereplők támogatását megnyerve. A Fatestvér program részletes koncepcióját a jövő nemzedékekért felelős ombudsman-helyettes dolgozta ki, és az alábbi linken érhető el. Számos hasonló, sikeres települési faültetési kezdeményezés működik már az országban, így a szigligeti kezdeményezés keretében például már 26 fatestvér gazdagítja a környéket! A program nemcsak a települési fák számát növeli, de egyben a felnövekvő generációt is bevonja, érzelmileg elkötelezetté teszi az érintett fákért, így védve valamennyi elkövetkező, jövő nemzedék érdekét.

7. Alakítsanak ki talajvízkutas öntözési rendszert!

Az értékes és drága ivóvíz helyett alakítsanak ki talajvízkutas csepegtetős öntözőrendszereket, mellyel a zöldfelületek fenntartási költsége töredékére csökkenthető.

8. Telepítsenek várostűrő fafajokat, de ne feledkezzenek meg az őshonosakról sem!

Amennyiben fákat telepítenek, érdemes őshonos, vagy ökológiai rendszerünkbe illeszkedő fajokat választani. A kőrisek, juharok, hársak olyan Magyarországon honos fafajok, amelyek jól elviselik a zord városi körülményeket. Ám egyes helyeken nem zárkózhatunk el a légszennyezést jól tűrő idegenhonos fajok, például csörgőfa vagy akár páfrányfenyő ültetésétől sem. Fontos, hogy az invazív fajokat elkerüljük, hiszen ezek gyors elterjedésükkel komoly károkat tudnak okozni a település élővilágában. Sajnos időről időre új károsítók is feltűnnek, ezért fontos, hogy a „városi erdő” ne egyetlen vagy néhány fajból álljon, hanem változatos összetételű legyen. Így nem fordulhat elő, hogy valamely kórokozó vagy károsító egyszerre a város fáinak nagy részét elpusztítja. Minden esetben vonjanak be még a tervezési szakaszban szakembereket.

9. Vonják be a fák gondozásába a környékbelieket!

Tegyék lehetővé, hogy a környék lakói és üzletek tulajdonosai is részt vehessenek a közvetlen környezetükben lévő fasorok, virágágyások, cserjék gondozásában. Biztosítsanak számukra eszközöket, öntözővizet, utánpótláshoz szükséges magokat, biztassák őket: fogadják örökbe a zöld szigeteket! Segítsék elő egy helyi lakosokat tömörítő parkőrszolgálat létrejöttét. Dolgozzák ki egy olyan, a helyi lakosságot bevonó szervezet alapjait, melyben a környéken élők önszerveződően vehetik kezükbe a számukra fontos parkok és fasorok őrzését, karbantartását, felügyeletét.

10. Hozzanak létre friss fakatasztert, és térképezzék fel a faültetésre alkalmas helyeket!

Mérjék fel a városi növényzeti értékeket, majd tegyék azt a lakosság számára hozzáférhetővé. Az ilyen fakataszterek a későbbi fenntartási, fejlesztési, beruházástervezési munkák során megkönnyítik majd az önkormányzat munkáját. A fakataszter felmérésével egy időben vizsgálják meg, milyen önkormányzati kezelésben lévő területek lennének alkalmasak a későbbi faültetésekre. Ezen információ birtokában könnyebb zöldfelület-fejlesztési stratégiát kialakítani, sőt a lakosság bevonására is lehetőség nyílik: a helyszínek felmérését követően, a talaj megfelelő előkészítése után átengedhetjük az ültetést és a karbantartást a területen lakó lelkes állampolgároknak.

11. Fakivágás: megfelelő tájékoztatással elkerülhető a konfliktus

Ha az érintett lakosságot a közterület kezelője megfelelően és időben tájékoztatja az esetleges fakivágásokról, azok okáról és a pótlás pontos helyéről, elkerülhetőek a konfliktusok. Külföldön számos minta ismert e téren, azonban már nem kell messzire menni jó példáért: Angyalföldön, Budapest XIII. kerületében minden fakivágást megelőzően tájékoztatót helyeznek ki az érintett fákra, ahol részletesen leírják, milyen okok miatt elkerülhetetlen az adott fák kivágása (szerepel rajta a betegség pontos megnevezése, a szakvélemény online elérhetősége stb). Szerepel továbbá az is, hogy pontosan milyen fafaj egyedével, hol és mikor kerül sor a fa cseréjére. Javasoljuk, hogy alkalmazzák Önök is ezt a gyakorlatot, tájékoztassák megfelelően az érintett lakosokat, hiszen így – a megalapozott okokból kivágott fák esetén – elkerülhetőek a fölösleges konfliktusok.