Civilek a közgyűléshez: a grémium érdemi munkáját segítsék, ne hozzanak politikai döntést!
Az egyik utolsó ülésen azonban a grémium elé egy újabb elgondolás került: a kerítésvonalra tervezett változat. Ezt további tervezésre alkalmasnak találtak,bár többen jelezték, hogy műszaki realitása nem igazolható megfelelő szivárgáshidraulikai modellezés nélkül. Az „egyszerűsített” szivárgórendszer jelentősen mérsékli ugyan a költségeket, valamint a környezetre gyakorolt negatív hatást, ez a megoldás azonban a mentett oldalon fakadóvizek megjelenését valószínűsíti, amelyek a hullámtéri 70 ha terület mélyebb fekvésű részein élő lakosságot árvizek eseten súlyosan károsítanák.
A Római-part sorsa azonban nem csak árvízvédelmi kérdés! A vízparttól ezúttal valamivel távolabb, egy vasbeton fal tetején megjelenő mobilgát ugyanúgy tönkretenné a táj arculatát, biztonsága változatlanul megkövetelné a magasabb fák eltávolítását környezetéből, ráadásul jelentős kisajátításokkal járna, különösen a gát mentett oldalára tervezett 6-8 méter széles, embermagasságú feltöltésen kialakítandó kerékpárút/szervízút miatt. Ez ellenkezik az érintett telektulajdonosok érdekeivel is, akikre a főpolgármester eddig hivatkozott.
A szakértő testület ülésein is felmerült, hogy a megfelelő árvízvédelmi megoldás kiválasztása nem lehetséges anélkül, hogy tisztáznák a hullámtéren védendő terület jogi helyzetét, és a jövőjével kapcsolatos városrendezési elgondolásokat. A bizottság mégsem vizsgálta, a közrebocsátott többségi vélemény pedig nem veszi figyelembe az alábbi tényeket:
- Az illetékes vízügyi felügyelőség ismételten megállapította – utoljára 2011.10.05-iki határozatában -, hogy az árvízi fővédvonal ezen a szakaszon a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon húzódik. Ugyanerről tájékoztatta Óbuda polgármesterét a városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes 2014.03.01-én.
- Az ettől keletre eső, mintegy 70 ha terület tehát az Országos Területrendezési Törvény 24.§. szerint „a nagyvizi meder övezetébe” esik, ahol „beépítésre szánt terület nem jelölhető ki”, hanem „természeti területnek” minősül. A fejlesztési elképzeléseknek ehhez alkalmazkodniuk kell. Hozzátehetjük, hogy ez teljes mértékben egybeesik a közkedvelt Római-partot rekreációs céllal látogató fővárosiak érdekével.
- A területen üdülési és egyéb céllal emelt épületek – köztük az ellentmondásos jogállású lakóparkok – túlnyomó többsége megfelel a hullámtérre vonatkozó építési előírásoknak: az építtetők feltöltéssel vagy egyéb módon gondoskodtak árvízi biztonságukról. Ezzel szemben a jogszabályoknak meg nem felelő épületek árvízvédelme a hullámtéren nem hatósági feladat.
Mindeközben az öblözet valódi árvízvédelmi problémájának megoldása, az Aranyhegyi-patak bal-parti elsőrendű árvízvédelmi művének kiépítése még mindig várat magára, annak ellenére, hogy fontosságával mindenki egyetért.
Alulírottak várakozással tekintettünk a bizottság működése elé, a megkezdett munka folytatását kívánjuk, és ellenezzük, hogy ennek elébe vágva politikai döntés szülessen.
Ezért azt kérjük, hogy a Fővárosi Közgyűlés június 13-án ne szavazzon a főpolgármesteri előterjesztés első három pontjáról!
A szakértői testület kapjon lehetőséget eredeti feladatának elvégzésére: transzparens módon, azonos kritériumok alapján, azonos mélységben kidolgozott terveket hasonlítson össze, és ennek alapján tegyen javaslatot a Dunával párhuzamos védmű kialakítására!
Egyúttal felszólítjuk a főváros vezetését, hogy az Aranyhegyi patak mentén haladéktalanul gondoskodjanak a félszázezer ember biztonságát fenyegető helyzet felszámolásáról!
Budapest, 2018. június 12.
- Aquincum-Mocsáros Egyesület
- Civilek a Rómaiért Pjt.
- Greenpeace Magyarország Egyesület
- Lányi András
- Maradjanak a Fák a Rómain
- Óvjuk meg a Római-part szépséges fáit
- Természetesen szeretjük a Rómait