Hogyan teszi tönkre környezetünket az iparszerű mezőgazdaság?
Itt az ideje, hogy kitörjünk a növényvédőszer-használat ördögi köréből.
Az utóbbi csaknem fél évszázadban a mezőgazdaság az egész világon sok millió tonna és több száz fajta növényvédő szert használt annak érdekében, hogy csökkentse a termésveszteséget. A legtöbb gazdálkodó haszonnövényeit ma is rutinszerűen kezeli többféle növényvédő szerrel ahelyett, hogy a vegyszereket utolsó lehetőségként, csak ritkán előforduló erős fertőzöttség esetén vetné be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tenyészidőszak során egy-egy haszonnövényt többször is kezelnek vegyszerrel. Mivel a növényvédő szerek széles körben elterjedtek, lassan bomlanak le és a környezetben hosszú távon fennmaradnak, a Föld szinte minden ökoszisztémáját károsították már.
Az utóbbi csaknem fél évszázadban a mezőgazdaság az egész világon sok millió tonna és több száz fajta növényvédő szert használt annak érdekében, hogy csökkentse a termésveszteséget. A legtöbb gazdálkodó haszonnövényeit ma is rutinszerűen kezeli többféle növényvédő szerrel ahelyett, hogy a vegyszereket utolsó lehetőségként, csak ritkán előforduló erős fertőzöttség esetén vetné be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tenyészidőszak során egy-egy haszonnövényt többször is kezelnek vegyszerrel. Mivel a növényvédő szerek széles körben elterjedtek, lassan bomlanak le és a környezetben hosszú távon fennmaradnak, a Föld szinte minden ökoszisztémáját károsították már.
Kiadványunk a növényvédő szerek európai használatát és az általuk okozott
széleskörű környezeti hatásokat vizsgálja, többek között azt, hogy milyen romboló hatással vannak ezek a vegyszerek egyes nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokra. A környezeti hatások mellett a növényvédő szerek használatára vonatkozó rendelkezésekkel is foglalkozik, vizsgálva, hogy szükséges-e, és ha igen, mennyire sürgető a szabályozások szigorítása.
Európa növényvédőszer-függősége: Hogyan teszi tönkre környezetünket az iparszerű mezőgazdaság?