Történelmi esélyre hívta fel a figyelmet csütörtök délelőtt a Kossuth téren a Greenpeace. Egy életnagyságú bálnát helyeztek a Parlament elé, üzenve a kormánynak, hogy tartsa be az óceánok védelmére két éve tett ígéretét, és ratifikálja a globális óceánvédelmi egyezményt. Ugyanis ha nem alkot törvényt róla elég ország parlamentje, nem lehet időben kijelölni a szükséges védett zónákat.
Már csak két és fél hónap maradt az ENSZ júniusi óceán konferenciájáig (UNOC3), mely fontos mérföldkő lehet afelé, hogy 2030-ra az óceánok 30%-a védetté váljon. A „30×30” néven ismertté vált minimum küszöb szükségességében 190 ország egyezett meg 2022 decemberében a kunming-montreali biodiverzitás egyezmény keretében. 2023 márciusában pedig létrejött az óceánvédelmi egyezmény is, mely intézményi kereteket nyújtana a védett zónák kijelölésére. Az egyezményt aláíró országok – jelenleg 112-en, köztük Magyarország is – az aláírással kifejezték szándékukat az egyezmény szövegének saját parlamentjükben történő törvénybe iktatására, azaz ratifikációjára.
Csakhogy ez a fontos lépés eddig elmaradt. Az óceánvédelmi egyezmény akkor lép hatályba, ha legalább 60 ország ratifikálja azt, mostanáig azonban csak 20 tette ezt meg. Pedig ez kellene ahhoz, hogy minél hamarabb elkezdődhessen a védett zónák kialakítása, különben elúszik a kitűzött 2030-as cél. A Greenpeace figyelmeztet rá, hogy az óceáni élővilágnak nem maradt több ideje: súlyosan károsítottuk, és olyan szinten zsákmányoltuk ki, hogy ezt az ökológiai rendszert (is) nagyon komolyan fenyegeti az összeomlás.
„Az óceánok a szárazföldi élet örök védőhálóját, alapját is jelentik, így szárazfölddel körülvett országként is rájuk vagyunk utalva. A sós vízben lebegő apró fitoplanktonok az egész földi légkör oxigénellátásának felét adják, ami pedig kéz a kézben jár a légköri szén-dioxid megkötésével. Az óceáni élővilág így a klímaválság fékezésében is óriási szerepet játszik. Csodálatos lények élnek itt a törékeny koralloktól a hatalmas bálnákig. Az élet lenyűgöző sokfélesége mellett a tengeri élőlények az emberiség élelmezéséhez is rengeteget tesznek hozzá” – hangsúlyozta Pribéli Levente, a Greenpeace biodiverzitás kampányfelelőse.
„A kormány az aláírással már kinyilvánította óceánvédelmi szándékát, de az idő nagyon sürget, hogy ígéretét megtartva meg is lépje a ratifikációt. Ez az egész világ számára példamutató értékű lenne, ráadásul semmilyen kockázattal nem jár számunkra. Éppen ellenkezőleg: könnyű helyzetben vagyunk, hiszen szárazfölddel körülvett országként mi is élvezzük az óceánok ökológiai “szolgáltatásait”, ugyanakkor halászflotta vagy egyéb óceáni érdekeltség híján a védett zónák létrejötte számunkra nem jár a gyakorlataink megváltoztatásával” – mutatott rá Mesterné Antal Zsófia, a Greenpeace kommunikációs menedzsere.
A kormány meggyőzésére a Greenpeace Magyarország petíciót is indított, és minden egyéb, számára rendelkezésre álló eszközzel azon lesz, hogy a ratifikáció júniusig megtörténjen. Március 21-én délután 3 és 6 óra között a Széll Kálmán téren is élőben várják az óceán védelme iránt érdeklődőket.
Kérd a döntéshozókat, hogy léptessék életbe az ENSZ óceánvédelmi egyezményét.
Aláírom
