Budapest, 2016. november 29. – A méhgyilkos rovarirtó szerek kivonásával a termésátlagok nemhogy drasztikusan visszaestek volna, ahogy a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ) állította 2013-ban [1], hanem éppen ellenkezőleg: európai és magyar termésátlagrekordok születtek [2]. Ezért a Greenpeace szerint erősen megkérdőjelezhetőek az NSZ megrendelésére készült új tanulmány [3] megállapításai, melyek a hazai mezőgazdaságra jelentett katasztrófaként mutatják be a káros növényvédő szerek korlátozását. A zöld szervezet emlékeztet arra, hogy ezen szerek uniós kivonása azért van napirenden, mert azok környezeti és egészségügyi szempontból elfogadhatatlan kockázatot jelentenek.

A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ) megrendelésére a Kleffmann Group által készített  „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben (Budapest, 2016. november)” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket a mezőgazdaságból.

A mostani tanulmányt megrendelő NSZ már 2013 márciusában is hasonló adatokkal riogatta az agrárium képviselőit, [1] melyek aztán megalapozatlannak bizonyultak. Az érintett növények esetén 20-40%-os terméshozam-csökkenést jósoltak, ezzel szemben a korlátozást követően a korábbi éveket meghaladó, rekord terméshozamok születtek. [4]
„A Kleffmann Group által készített tanulmány nem veszi figyelembe azt, hogy milliárdokban kifejezhető károkat okoz a beporzókat és a gyűrűsférgeket pusztító, valamint az emberi egészséget károsító szerek használata” – hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Ezt az MTA által közzétett szakmai nyilatkozat is alátámasztja: „a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.” [5]
A vetésforgót és a biológiai növényvédelmet előíró ökológiai gazdálkodással alapvetően kiválthatóak lennének a méhgyilkos vegyszerek: mind a neonikotinoidok, mind a klórpirifosz. A Nagy-Britanniából és Franciaországból származó adatok szerint a korlátozást követően nem nőtt a teljes rovarirtószer-használat, ezen belül a klórpirifosz felhasználása sem. [6]
„A Greenpeace továbbra is követeli mind a hét túlzott méhegészségügyi kockázatú vegyszer betiltását. [7] Ha egy növényvédő szer károsnak bizonyul, akkor nem derogációt kell kérni a tilalom alól, nem másik vegyszert kell ajánlani, hanem a vegyszerhasználat nélküli, ökológiai módszereket kell elterjeszteni. Ideje, hogy a döntéshozók érdemben segítsék a gazdákat a vegyszermentes gazdálkodásra való átállásban” – emelte ki Tömöri Balázs, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.
Jegyzetek:
[1] Az NSZ vezetője által hivatkozott tanulmányban a következő áll:
„A neonikotinoid vetőmag csávázási technológia kiesésével a kukorica, olajrepce, őszi búza, árpa, cukorrépa hozama akár 20–40%-kal csökkenhet. […] A technológia kieséséből eredő veszteség öt év alatt közel 17 milliárd Euro veszteséget okozhat a mezőgazdaságban. Az Európai Unió gazdaságában 50 000 munkahely kerülne veszélybe, ami az EU keleti tagállamaiban különösen nagy károkat okozna.”
ttp://www.agroinformszaklap.hu/cikkek/novenyvedelem/magyarorszag_nem_tiltja_a_neonikotinoid_alapu_novenyvedo_szerek_hasznalatat
[2] 2014-ben, a neonikotinoidok korlátozásának első évében egész Európában kimagasló kukorica- és napraforgó-terméseredmények születettek – holott a neonikotinoidos csávázószerek korlátozása miatt az iparág jelentős visszaesést jósolt. A Magyarországon betakarított kukorica mennyisége mintegy 9 millió tonna volt, 33%-kal meghaladva az azt megelőző 5 év termésmennyiségét. A napraforgó 2,65 tonna/hektáros termésátlaga is az azt megelőző évek rekordja volt.
http://www.hirado.hu/2014/11/06/czervan-a-9-millio-tonnat-is-elerheti-a-kukoricatermes/
A 2015 őszén vetett, tiltott készítményekkel nem csávázott repce 2016. nyári betakarításakor  Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy nyilatkozott: a magyar mezőgazdaság termelése 2016-ban történelmi rekordokat ért el.
http://www.agronaplo.hu/hirek/a-repce-es-a-napraforgo-is-csucsot-dontott-iden 
[3] A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetségének (NSZ) megrendelésére a Kleffmann Group 2016. novemberében tanulmányt készített, „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” címmel, amelyről a 24.hu híroldal is beszámolt: http://24.hu/fn/uzleti-tippek/2016/11/28/sulyos-problemakkal-szembesulhet-hamarosan-a-mezogazdasag/
[4] Magyarországon 2014-ben, a tilalom évében jelentősen nőtt a kukorica és a napraforgó egy hektárra vonatkoztatott termésátlaga.
http://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/kilencmillio-tonna-kukorica-lehet-iden-438521  
2016-ban rekordokat döntött a repce éves termésátlaga. „A repce 3 tonnát meghaladó hektáronkénti termése 1990 óta a második legjobb teljesítmény, csak 2014-ben volt jobb 0,1 tonnával. Az össztermés pedig 809 ezer tonnával történelmi rekordnak számít.”
http://www.agronaplo.hu/hirek/rekordokat-dontott-az-idei-termes-az-arak-viszont-a-melyben
[5] http://old.mta.hu/tudomany_hirei/feleslegesen-pusztitjak-a-beporzokat-az-europai-akademikusok-szerint-neonikotinoid-elemzes-136208/
[6] A klórpirifosz és általánosságban a rovarirtószer-felhasználás növekedéséről csak aggregált, a teljes magyar mezőgazdaságra vonatkozó adatokat adott meg a hatóság, azaz nem bontották le a tilalom által érintett terményekre (napraforgó, kukorica, repce). Az Egyesült Királyságban nem titkosak a vegyszerfelhasználási adatok, ott terményre és vegyszerre bontva lehet lekérni (https://secure.fera.defra.gov.uk/pusstats/index.cfm) információkat. Az ottani számokból nem látszik emelkedés 2014-ben, sőt csökkent a teljes rovarirtószer-használat, ezen belül a klórpirifosz felhasználása is. Ugyanebben az évben a repcénél is csökkent a vegyszerhasználat, holott ezt a növényt korábban csávázták neonikotinoidokkal.  Franciaországban sem figyeltek meg drasztikus növekedést a más rovarirtók használatában, ezért úgy tűnik, hogy egy Magyarországra korlátozódó jelenséggel állunk szemben, amit nehéz lehet visszavezetni csak a neonikotinoid-tilalomra.
[7] Méhpusztulás – Az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek című Greenpeace-tanulmány, melyben tudományos ismeretek alapján a Greenpeace azonosította a hét legveszélyesebb méhkárosító kémiai rovarirtót. Ezek használatát korlátozni kell, és el kell távolítani őket a környezetből, hogy a méhek és más vadon élő rovarbeporzók ne kerülhessenek kapcsolatba velük. Ezen a listán az imidakloprid, a tiametoxam, a klotianidin, a fipronil, a klórpirifosz, a cipermetrin és a deltametrin szerepel.
https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/805e5f9f-805e5f9f-mehpusztulas_greenpeace_osszefoglalo_20130408.pdf
Korábbi sajtóközleményeink a témában: