Budapest, 2017. február 6. – A Greenpeace Magyarország szomorúan veszi tudomásul, hogy a több mint hat évvel ezelőtti kolontári vörösiszap-katasztrófának még mindig nem találták meg a felelőseit. A zöld szervezet reméli, hogy a Győri Ítélőtábla mai ítélete következtében újrainduló vörösiszap-büntetőper során még az elévülés előtt kiderül: jogszerűen volt-e az 1 millió köbméternyi maró folyadék a nem veszélyes hulladék tárolására engedélyezett tározóban. A jelenleginél jóval hatékonyabb, az előírásokat és törvényeket valóban betartató hatósági működésre van szükség a magyar lakosság és hazánk természeti környezetének védelmében.

A Győri Ítélőtábla másodfokú ítéletében hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék vörösiszap-büntetőperben hozott első fokú ítéletét. Az eljárás újraindulása lehetőséget ad arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok megvizsgálásával és megfelelő szakértők bevonásával végre kiderüljön, szabályszerűen üzemeltették-e a tározót a katasztrófát megelőzően.

A Greenpeace már számtalanszor felhívta a figyelmet arra, hogy több tisztázatlan elem fedezhető fel a jogszabályi előírások, a MAL Zrt. engedélyeiben leírtak és a vörösiszap-tározón a gyakorlatban folyó tevékenység között. A zöld szervezet legutóbb a másodfokú eljárás során nyújtotta be aggályait a Győri Ítélőtáblának. [1]
A baleset bekövetkeztekor közel egymillió köbméter folyékony lúg volt a tározón, [2] és a minták lúgossága két nagyságrenddel (legalább százszorosan) haladta meg a veszélyességi értéket. [3] Ehhez képest a MAL Zrt. 2006-os egységes környezethasználati engedélyében (10897/05) [4] a X. kazetta „nem veszélyeshulladék-tárolóként” lett besorolva, [4] és a szakvélemény, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőség vonatkozó dokumentumában is az szerepel, hogy a lúgot visszanyerik a tározóból. [5]
Az ügy kapcsán az alapvető jogok biztosa kimondta: „A felügyelőség egyértelműen jogellenesen járt el akkor, amikor kizárólag a vörösiszapról – mint nem veszélyes hulladékról – vett tudomást, és figyelmen kívül hagyta az ott tárolt tömény lúgot, a nátrium-hidroxidot.” [6] A katasztrófát követően az Európai Bizottság kijelentette, hogy „a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt a hulladékot – tekintettel annak rendkívül maró jellegére – veszélyes hulladékként kellett volna besorolni.” [7]
A katasztrófa nem következhetett volna be, ha az alacsony nedvességtartalmú vörösiszap tárolására engedéllyel rendelkező tározóban nem tároltak volna nagy mennyiségű folyadékot és lúgot is. A MAL korábbi katasztrófamegelőzési terve csupán legfeljebb 400 ezer köbméter kijutó anyaggal számolt: ehhez képest kb. egymillió köbméter jutott ki. [8] Az ügyben megszólalt igazságügyi szakértő szerint „a kolontári zagytározó tragikus gátszakadását – tanúkkal és tényadatokkal bizonyítottan – a túltöltés eredményezte.” [9]
„A katasztrófa óta több mint hat év telt el, és még mindig nem tudjuk, ki a felelős a tíz ember életet követelő és sok tízmilliárd forintos kárt okozó kolontári vörösiszap-katasztrófáért. Reméljük, hogy még az elévülés előtt ítélet születik, és fény derül a valódi felelősökre. Annak érdekében, hogy többet ne fordulhasson elő hasonló katasztrófa Magyarországon, a Greenpeace azt várja, hogy a hatóságok tartsanak rendszeres, szigorú ellenőrzéseket, és garantálják a törvények betartatását” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Jegyzetek:

[1] A Győri Ítélőtáblának január 30-án e-mailben elküldött aggályok: https://storage.googleapis.com/planet4-hungary-stateless/2018/10/f8054bd8-f8054bd8-greenpeace_megallapitasok.pdf
[2] A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottsága vizsgálatának eredményéről szóló jelentés a BME számításaival: https://storage.googleapis.com/planet4-hungary-stateless/2018/10/f8054bd8-f8054bd8-greenpeace_megallapitasok.pdf (A nátronlúg jelenléte a gátszakadást megelőző időszakban: 30-31. o.)
[3] Janez Potočnik az Európa Parlamentnek írt válaszában írja, hogy „…a baleset következtében vörösiszappal szennyezett folyókban mért pH-szint (amely elérte a 13,8-es értéket) szintén arra utal, hogy a vörösiszapot veszélyes hulladékként kellett volna besorolni.”
2011. március 1., E-011083/2010; http://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2010-011083&language=HU
[4]  10897/05 „A hulladéklerakó telepen az Rt. tevékenysége során keletkező vörösiszap és a nátronlúg tartalom semlegesítése során keletkező szennyvíziszap kerülhet lerakásra.”
A MAL Zrt. engedélyének 9.02 pontja hangsúlyozza, hogy „A szállítóvizek a szilárd anyag kiülepedése után a technológiai folyamatba kerülnek visszavezetésre”, továbbá hogy a „szennyvízkezelés lényege a nátronlúg tartalom semlegesítése”.
https://storage.googleapis.com/planet4-hungary-stateless/2018/10/f8054bd8-f8054bd8-greenpeace_megallapitasok.pdf
[5] „…a technológia minden fázisában nátrium-hidroxid tartalmú oldatokkal, zárt körfolyamat megvalósítva folyik a termelés … a vörösiszap kazettáról visszaforgatott semlegesített retúrvizek is.” (2003. július)
https://storage.googleapis.com/planet4-hungary-stateless/2018/10/f8054bd8-f8054bd8-greenpeace_megallapitasok.pdf
[6] http://magyarhirlap.hu/cikk/50568/Minden_letezo_torvenyt_megszegtek
[7] „A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt a hulladékot – tekintettel annak rendkívül maró jellegére – veszélyes hulladékként kellett volna besorolni.”  http://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2010-011083&language=HU, Janez Potočnik válasza a Bizottság nevében 2011. március 1-én: E-011083/2010
[8] A MAL Timföld Kft. „Vörösiszaptérség katasztrófa megelőzési és elhárítási terve” gátszakadás esetén csak maximum 400 ezer köbméter kijutó anyaggal számolt: a „kijutó anyag: 200-300 ezer m3 lúgos víz és 50-100 ezer m3 vörösiszap” www.vedelem.hu/files/UserFiles/File/konf2011/KIRVEZ/32_JAGER.ppt
[9] „a kolontári zagytározó tragikus gátszakadását – tanúkkal és tényadatokkal bizonyítottan – a túltöltés eredményezte. 2009. december 31-én engedélyezett mennyiség helyett 135 százalékos mértékű zagy volt a kazettában. A túltöltést a kapzsiság idézte elő – teszi hozzá. Ez abban nyilvánult meg, hogy a »nem veszélyes hulladék tárolóban« egyidejűleg helyezték el a vörösiszap-hulladékot a felhasználandó és így a termelésbe visszaáramoltatni szándékozott maró lúggal és a talajvízből a tározóba beemelt és szintén a termelési folyamatban felhasználni szánt vízzel, amihez egyébként a vízdíj megfizetése nélkül jutottak.” http://magyarhirlap.hu/cikk/50569/A_tultoltes_okozhatta_a_gatszakadast