A Greenpeace új tudományos jelentése az iparszerű mezőgazdaság élővilágra gyakorolt hatásait mutatja be

Budapest, 2016. május 23. – Az utóbbi években egész Európában rohamosan nőtt a növényvédő szerek használata. Egy átlagos németországi almaültetvényt például 34-szer permeteznek le egyetlen tenyészidőszakban. A Greenpeace a biológiai sokféleség világnapja alkalmából felhívja a figyelmet arra, hogy a biológiai sokszínűség csökkenésének egyik legfőbb okozója az iparszerű, vegyszereken alapuló mezőgazdaság. A nemzetközi környezetvédő szervezet a legfrissebb kutatási adatokat tette elérhetővé az „Európa növényvédőszer-függősége – Hogyan teszi tönkre a környezetünket az iparszerű mezőgazdaság?” című új, tudományos jelentésében.

A legtöbb gazdálkodó a haszonnövényeit rutinszerűen többféle vegyszerrel kezeli ahelyett, hogy ezeket csak utolsó lehetőségként, a ritkán előforduló erős fertőzöttség esetén vetné be. A növényvédő szerek azonban nem tudnak különbséget tenni barát és ellenség között, így nem csak a kártevőket pusztítják, hanem a hasznos élőlényeket is.

Éppen most figyelhető meg az ízeltlábúak populációinak összeomlása egész Európában, amely egybeesik a különféle rovarevő fajok, mint például a fecskék és a seregélyek egyedszámának nagyarányú csökkenésével. Ugyanakkor a magevő szántóföldi madarak állományait a gyomirtó szerek veszélyeztetik azáltal, hogy meggátolják ezek szaporodását, eltűnnek a gyom magvak, így a madarak táplálékforrásai beszűkülnek.

A vegyszerek várható környezeti hatásait sokszor téves eredményeket adó matematikai modellezéssel számítják ki. Kimutatták például, hogy a javasolt dózisú gombaölő készítménnyel lepermetezett békaivadékok nagyon nagy számban elpusztulnak. Volt olyan termék is (Headline néven kapható), amelynek javasolt dózisa 100%-os elhullást okozott egyetlen órán belül.

Ezek a vegyszerek és vegyszermaradványok megjelennek a táplálékunkban; tönkreteszik a talajt, a vizeinket és a levegőt; veszélyeztetnek számos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatást, mint amilyen például a beporzás, a vizek természetes tisztulása, vagy a talaj termőképessége.Ráadásul nem csak ott szennyeznek, ahol használják őket. A növényvédő szerek a szél és a víz útján hatalmas távolságokra eljutnak.

Az európai uniós szabályozás nem képes megelőzni a növényvédő-szerek pusztító hatását, és nem tudja megvédeni környezetünket.

„Meggyőződésünk, hogy nem az új növényvédő szerek fejlesztése a megoldás, hanem az ökológiai gazdálkodásra való átállás. Ahhoz azonban, hogy a jelenlegi, iparszerű mezőgazdaság elmozduljon ebbe az irányba, jelentős politikai és pénzügyi támogatásra van szükség” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampányosa.

Letölthető infografikák:

Fotók a rendezvényről:
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157668438854411

A kiadványt bemutató összefoglaló anyag:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Hogyan-teszik-tonkre-a-novenyved-szerek-az-elvilagot/hatteranyag/

A Greenpeace új tudományos jelentése:

https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/e9913da1-e9913da1-europa_novenyvedoszer-fuggosege_web.pdf

Korábbi kiadványaink az ökológiai gazdálkodásról: