Az almásfüzitői tározó tulajdonosa a Tatai Környezetvédelmi Zrt., amely veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítására kapott engedélyt 2010-ben. A TKV a Duna-parti tározóban lévő vörösiszap kiporzásának megelőzését többek között veszélyes hulladékok tömegének ráhordásával „oldja meg”. A cég gyakorlata, hogy az általa átvett veszélyes hulladékokból új „terméket” állít elő „komposztkészítéssel”. Bár a TKV valóban erre kapott engedélyt, a Greenpeace és számos további független szakértő szerint ez a hulladékkezelési gyakorlat teljesen ellentétes a hulladékkezelés magyarországi és európai szabályaival, és veszélyezteti a környezetet. [2] A TKV 2010-es almásfüzitői engedélyében szereplő speciális komposztálás miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen 2013 óta.
A cég tevékenységére vonatkozó jogszabály kimondja, hogy az „egységes környezethasználati engedély meghatározott időre” adható. [3] Ez jelen esetben öt év, így idén áprilisban le kellett volna, hogy járjon. A cég engedélyében azonban szerepel egy olyan kitétel is, miszerint amíg nincs új engedély, addig a lejárt engedély szerint folytatható a tevékenység. Ez a Greenpeace véleménye szerint ellentmond a fent említett jogszabálynak.
A vállalat korábban benyújtott, hosszabbításra vonatkozó kérelmét az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2015. július 30-án elutasította azzal az indokkal, hogy a cég hulladékhasznosítás helyett valójában évek óta hulladékhígítást és -lerakást végez. [4] A Tatai Környezetvédelmi Zrt. azonban fellebbezett a döntés ellen, ezért az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 2015. október 19-én megsemmisítette az első fokon eljáró Kormányhivatal határozatát, és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.
Jelenleg tehát újra az első fokú eljárás folyik, ám mindeközben a TKV a 2010-es engedélye alapján továbbra is tonnaszámra fogadhatja a veszélyes hulladékokat. Így akár az is előfordulhat, hogy fellebbezésekkel és megismételt eljárásokkal az engedély lejártát követően még hosszú ideig működhet a TKV, a Greenpeace véleménye szerint egy jogsértő feltételre alapozva.
A Greenpeace ezért felszólítja az illetékes környezetvédelmi hatóságot, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, hogy azonnali hatállyal lépjen fel a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében, és a hatályos jogszabály [5] alapján állítsa le a TKV által Almásfüzitőn a VII. számú vörösiszap-tározón végzett hulladékkezelési tevékenységet.
Előzmények:
A Greenpeace 2011 őszén kezdett kampányolni azért, hogy állítsák le a veszélyes hulladékok beszállítását az almásfüzitői vörösiszap-tározóba. Mivel a magyar hatóságoknál és az ügyészségnél tett összes bejelentésünk eredménytelen volt, 2012 év elején az Európai Bizottsághoz fordultunk az almásfüzitői tározón folyó jogsértő tevékenység miatt. Az Európai Bizottság a Greenpeace bejelentése alapján kötelezettségszegési eljárást indított a szabálytalan engedély miatt. Az eljárás idén nyáron ért a végső szakaszba, mivel a hazai hatóságok azóta sem vetettek véget a problémás tevékenységnek.
Hivatkozások:
[1] Lásd a TKV működési engedélyét (7. oldal, utolsó bekezdés): https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/b774d1d1-b774d1d1-1319446062almasfuzito_egyseges_kornyezethasznalati_es_mukodesi_engedely.pdf
[2]
-
A Greenpeace 2011-ben egy ismert osztrák hulladékgazdálkodási igazságügyi szakértőt kért fel az Almásfüzitőn zajló tevékenység vizsgálatára. Prof. Karl E. Lorber megerősítette, hogy a TKV állításaival ellentétben az almásfüzitői tározóban nem játszódnak le a komposztálódásra jellemző folyamatok.
-
2012-ben a Greenpeace által felkért jogász, dr. habil. Bándi Gyula egyetemi tanár szakvéleményében megállapította, hogy a TKV tevékenységét engedélyező határozat több szempontból megalapozatlan és jogellenes. Az Almásfüzitőn folyó tevékenység a szakértő véleménye szerint nem felel meg a hulladékkeverés feltételeinek: hiszen bár alapvetően tilos a hulladékok hígítása, a gyakorlatban a tevékenység mégis sok tekintetben annak tekinthető. A tevékenység továbbá a maga egészében nem értelmezhető komposztálással történő hasznosításnak, ráadásul az engedélynek nem része a védett Duna-parti területekre gyakorolt hatásvizsgálata sem.
-
A Greenpeace szerint valószínűsíthető, hogy hosszú távon a vörösiszap-tározóba lerakott toxikus anyagok a talajvízbe is beszivárognak, esetleg a Dunába jutnak. A Greenpeace véleményével az MTA Földrajztudományi Intézetének kutatásai is egybecsengtek. A 2012-ben az MTA által kiadott „Katasztrófák tanulságai – Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások” című kötet ugyanis megállapítja, hogy „A tározóból szivárgó szennyezett felszín alatti vizek az év nagy részében a Duna felé áramlanak”, valamint hogy „a hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását”. A teljes tanulmányfejezet elérhető itt.
[3] Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 20./A § bekezdése szerint:
„Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni.”
[5] A 314/2005. Kormányrendelet az alábbiakat írja elő:
„26. § (1) E rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetvédelmi hatóság határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően
a) korlátozhatja,
b) felfüggesztheti,
c) megtilthatja.”
Fotók:
A Greenpeace 2011-ben a helyszínen készített fotói (ingyenes regisztráció után) szabadon felhasználhatóak: http://photo.greenpeace.org/C.aspx?VP3=SearchResult&VBID=27MZV8QW7POB4&SMLS=1&RW=1600&RH=761