Aranyat ás a Greenpeace a romániai parlament udvarán a verespataki beruházás ellen tüntetve

Sajtóközlemény - december 9, 2013
Bukarest, 2013. december 9. – 60 Greenpeace-aktivista megszállta a romániai parlamentet, és egy kijelölt területen jelképes aranytermelésbe fogott. Az aktivisták abban bíznak, hogy „nemcsak megkapják a bányászati engedélyt, de aranykitermelési tevékenységük kiemelt beruházás státuszba is kerül majd”. A demonstrációval a verespataki aranybánya-beruházás ellen tiltakoznak.

A román, osztrák, magyar, lengyel, szlovák, német, egyesült államokbeli, kanadai, szlovén, cseh és horvát aktivisták a parlament épületének udvarára mentek, és ott aranyásásba fogtak, miközben a transzparenseikkel az „Aranybányászati terület” és a „Románia, szavazz a cianid ellen!” üzeneteket jelenítették meg.

Az elmúlt néhány hónapban a romániai kormány különleges törvényjavaslatokat készített elő, amelyek lehetővé tennék bármilyen magánvállalat számára – nemcsak a Rosia Montana Gold Corporation számára –, hogy tetszőleges helyen tetszőleges erőforrást termeljenek ki. Ehhez elegendő annyi, hogy a projekt »nemzeti érdekű« vagy »különleges közérdekű« besorolást kapjon. A kormány többé már nem törődik a közösségek elpusztulásával, a környezettel; a történelmi, természeti és kulturális örökségekkel. Ez legalább annyira bizarr, mint egy közintézmény előtt aranyat bányászni, ahogyan ezt most az aktivisták is bemutatták. A mai tüntetés bemutatja, mit meg nem tehet egy vállalat Romániában, ha érdeklik a föld alatt rejlő erőforrások. Az aktivisták ezzel az akcióval üzenetet küldtek a parlamenti képviselőknek a döntéseik és a szavazataik várható következményeiről.

Jelen pillanatban a romániai parlament két törvényjavaslatot is megvitat a témában: az egyik a Rosia Montana Gold Corporationről szól, amelyet a szenátus visszautasított (bár ennek komoly jogi következménye nincs), és amely most az ügydöntő szerepű képviselőház elé került. A másik javaslat a 85/2003-as számú bányászati törvény módosítása és kiegészítése, amely számos módosítást átemelt a fent említett projektből: ezt most a szenátus állandó bizottságai vitatják meg.

„Megértettem, hogy Románia különleges törvényeket hoz annak érdekében, hogy a bárki bárhol nyersanyagokat kutathasson és termelhessen ki az országban – különösen ha kanadaiak tennék ezt. Úgyhogy kanadaiként én is eljöttem, hogy pontosan itt, a romániai parlament épülete előtt keressek aranyat” – mondta Mia Jessica Steinbach kanadai aktivista.

Ezek a törvényjavaslatok súlyos visszaéléseket lehetővé tevő, az alapvető emberi jogokat – például a magántulajdonhoz való jogot és a tiszta környezethez való jogot – sértő intézkedéseket is tartalmaznak, a vállalatokat pedig különleges kiváltságokkal ruházzák fel. A Verespatak kapcsán írt törvénytervezet augusztus elején került a parlament elé, és utcai tüntetések példátlan hullámát indította el nemcsak Romániában, hanem világszerte is. Ezek a demonstrációk a bányászati projekt ellen szólnak, illetve az ellen, hogy a politikusok a vállalatok érdekeit igyekeznek minél jobban kiszolgálni a polgárok helyett, akik felé valójában el kell számolniuk.

A Rosia Montana Gold Corporation egy kanadai részvénytársaság, amely egy óriási külszíni aranybánya nyitását tervezi az erdélyi Verespatakon. A vállalat az arany kitermeléséhez mérgező cianidos technológiát használna, ugyanez a módszer okozta a tiszai ciánszennyezést 2000-ben. Ha a verespataki beruházás zöld utat kap, egy falu, négy hegy, templomok, temetők, az ókori Alburnus Maior település maradványai és további római hagyatékok fognak megsemmisülni a cianid miatt a következő 15-17 évben. A bányászati projekt befejeződése után a terület kopár, meddő marad, lehetetlenné téve a fejlesztéseket és az ottani emberek megélhetését.

A bányászati folyamat során 215 millió tonna ércet dolgoznának fel több százezer tonna cianid segítségével. A kitermelés maradványaként víz, érc, sár és cianid 215 millió köbméternyi keveréke keletkezik, amelyet egy völgyben tárolnának, egy mindössze 185 méter magas gát mögött. A zagytározó mintegy 200 hektárnyi területet foglalna el, a projekt pedig még csak nem is említi semmiféle szigetelés alkalmazását a gát aljánál. Ez azt jelenti, hogy minden, ami a gát mögött van, nemcsak a levegőt, hanem a talajvizet és a felszíni vizeket is szennyezné.

VÉGE

További információ:
Simon Gergely
vegyianyag-szakértő
+36 20 252 9212

Kategóriák