Mérgezett örökségünk

Szennyezett területek, időzített vegyi bombák Magyarországon

Sajtóközlemény - december 13, 2016
Budapest, 2016. december 13. – A Greenpeace ma látványos akcióval mutatta be a „Mérgezett örökségünk – Szennyezett területek, időzített vegyi bombák Magyarországon” című kiadványát [1] és digitális gyűjteményét. [2] A jelentés olyan, gyakran rákkeltő és mérgező anyagokkal szennyezett területeket mutat be, melyek a rendszerváltás előtti időszakból maradtak ránk, vagy az utóbbi huszonhét év alatt keletkeztek, és folyamatos veszélynek tehetik ki a környezetet és a magyar lakosságot. A zöld szervezet a jogszabályi környezet hiányosságaira hívja fel a figyelmet, és „a szennyező fizet” elvének érvényesítését követeli egy méregmentes Magyarország érdekében.

A kolontári vörösiszap-katasztrófa, majd a budapesti Illatos úti hordók körüli botrány óta minduntalan felmerül a kérdés: vajon hány veszélyes vegyi anyagokkal szennyezett terület, időzített vegyi bomba van még Magyarországon? A Greenpeace úgy döntött, elkezdi összegyűjteni az ország legszennyezettebb területeit, és megmutatja: hol, milyen szennyezés található hazánkban; hogyan érintheti ez a környezetet és a lakosságot; és milyen fázisban van a kármentesítés.

A most publikált Mérgezett örökségünk-jelentés összesen 15 szennyezett területet mutat be. [3] Vannak közöttük olyan ügyek, amelyekre a Greenpeace korábban már felhívta a közvélemény figyelmét, de számos, eddig kevesebb nyilvánosságot kapott ügy is előkerül. Ilyen például Balassagyarmat, ahol a határérték 460-szorosában találhatóak rákkeltő anyagok a talajvízben. A heves megyei Berva-völgyben több ezer négyzetméteren szennyezett a talajvíz szénhidrogénekkel. Törökbálinton, a volt mechanikai művek környékén nehézfémek, régi oldószerek mérgezik a talajt és a talajvizet. Kunszentmártonban, a katasztrofális állapotban lévő szőrmegyár környékén a határérték több százszorosában mérhető krómszennyezés. A Békéscsaba melletti Fényes tanyán mérgező, rákkeltő, klórozott oldószerek szennyezik a talajvizet. Soroksáron rákkeltő dioxinok vannak a határérték több százszorosában kiürített lakóházak alatt, családi házas övezetben.

Egyes szennyezett területekről már elszállították a méreggel teli hordókat, mint a Hortobágy melletti balmazújvárosi tározóból vagy a budapesti Illatos úti volt BVM telephelyéről, ám utóbbi helyszínen a kármentesítés továbbra is hátra van. Más esetekben, például Kiskunhalason, a lakott terület határában folyamatosan szivárognak a veszélyes anyagok a több mint 1000 tonnányi sérült hordóból a talajba. A hatóságok eszköztelensége miatt a kezdeti pár százmillió forintos kárhoz képest a végén sokszor akár milliárdos kármentesítésre is szükség van. A gyakran évek alatt kialakult környezeti kárt nem tudják megszüntetni, hacsak magasabb állami szinten nem születik döntés a szennyezés felszámolásáról.

A Greenpeace ezért azonnali cselekvést sürget:

  • A történelmi, régről ránk maradt szennyezéseket és az évek óta elhagyatottan, gazdátlanul álló veszélyeshulladék-lerakókat, szennyezéseket állami program keretében kell felszámolni.  Reménytelen az eltűnt és csődbe ment cégek cselekvésére várni. Ilyenkor bűn hagyni, hogy tovább terjedjenek a szennyező anyagok és nőjön a környezeti kár, valamint a mentesítés jövőbeni költsége. A kormány 2016 őszén bejelentette, hogy 25,9 milliárd forintot fordít kármentesítésekre. Ez sok, régóta álló ügyben előrelépést jelenthet, de az ügyek nagy számát tekintve ennek többszörösére van szükség.

  • Ott, ahol még elérhetőek a felelősök, szigorúan be kell hajtani rajtuk utólagosan a költségeket.

  • Olyan pénzügyi garanciákat kell beépíteni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezésébe, amelyek biztosítják, hogy a szennyező akkor is fedezni tudja a környezeti kár elhárításának költségét, ha csődbe megy, vagy baleset történik.  Ha egy cég pénzügyileg is felelős az általa okozott károkért, az arra ösztönzi, hogy biztonságosabb technológiákat alkalmazzon, minimalizálja a veszélyes anyagok használatát, és gondosan ügyeljen a szennyezések elkerülésére.

A Mérgezett örökségünk kiadvány nyomtatott verzióját kiegészíti egy folyamatosan frissülő online gyűjtemény. Ez tartalmazza a hivatalos dokumentumokat, a vizsgálati jegyzőkönyveket és az egyes szennyezésekről rendelkezésre álló háttérinformációkat is. 2017-ben jön a jelentés második kötete, további, eddig fel nem tárt ügyekkel.

„A jelenlegi jogszabályok nem képesek megakadályozni a lakosság egészségére és a környezetre kockázatot jelentő szennyezéseket. Azt követeljük, hogy minél hamarabb kármentesítsék a területeket, és alakítsák át a hazai jogszabályi környezetet »a szennyező fizet-elv« érvényesítésével” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Jegyzetek:

[1] Mérgezett örökségünk jelentés rövidített összefoglalója (PDF): http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/744059/Mergezett_oroksegunk_rovid.pdf

[2] Mérgezett örökségünk jelentés digitális verziója: greenpeace.hu/mergezett-oroksegunk

[3] A bemutatott területek és szennyezések: Fényes tanya Budapesti Vegyiművek, Illatos út Hortobágy Kiskunhalas Kunszentmárton Óbudai Gázgyár Sajóbábony Soroksár A gyömrői PEVDI Cséry-telep Felsőtárkány Balassagyarmat Almásfüzitő Naplás-bányák Törökbálint

Térkép: https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=1AvG_AVwqA2yFKtFCpjW0riw_kTM&ll=47.229002664834894%2C19.534727566968172&z=8

Fotók:

Kategóriák