A Break Free From Plastic jelentésében 27 ország 247 kiskereskedelmi egységét mérték fel azzal a céllal, hogy kiderüljön: hogyan növelheti vagy csökkentheti a műanyagszennyezést a szupermarketek üzleti tevékenysége.
A világ első olyan globális felmérését publikálta szeptemberben a Break Free From Plastic (BFFP) nevű ernyőszervezet, mely a kereskedelmi szektor gyakorlatait vizsgálja a globális műanyagszennyezési krízisre gyakorolt hatásuk tükrében. A közösségi tudomány segítségével végzett felmérést a BFFP korábbi márkaauditja inspirálta, melyben az elmúlt hat év során sikerrel azonosították a világ legnagyobb műanyagszennyező cégeit.
A mostani felmérés elkészítéséhez 2024. augusztus 28. és november 15. között 27 ország 247 kereskedelmi egységét mérték fel összesen 496 egyedi alkalom során a BFFP tagszervezeteinek önkéntesei. A felmérés szerint az üzletekben csak ott haladták meg a minimális szintet az egyszer használatos műanyagok csökkentésére tett erőfeszítések, ahol erre erős törvények kötelezték őket.
A jelentés legfontosabb eredményei a következők:
- Az üzletek gyengén teljesítettek a műanyagfelhasználást csökkentő kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásában, hacsak nem volt erre törvényi kötelezettségük. Ezzel együtt mindenfajta jó gyakorlatra is láttak példát valahol a világban, ami bizonyítja, hogy ezek nemcsak megvalósíthatók, hanem a vásárlók is el tudják őket fogadni.
- Csak nagyon kevés üzlet alkalmazta az olyan egyszerű műanyagcsökkentő megoldásokat, mint a csomagolásmentesen kínált szárazáru (a felmért üzletek 14%-ában volt ilyen), és a műanyagzacskók elhagyása a lédig termékek mellől (11%).
- A felmért üzletek 44%-ában működött palackbetétes rendszer, de ez főleg Németországnak köszönhető, ahol a felmért üzletek 96%-ában volt ilyen, mivel ezt az ottani törvények előírják. Németországon kívül csupán az üzletek 17%-a működtet ilyen rendszert. Ez remekül mutatja, mennyire fontos a törvénykezés szerepe a műanyagcsökkentésben.
- A felmért üzletek 58%-ában nem adtak automatikusan zacskót a kasszánál, legfeljebb csak egy kisebb díj ellenében. Ez jó eséllyel a széles körben elterjedt műanyagzacskó-csökkentő szabályozásoknak köszönhető, ilyet több mint 100 országban fogadtak már el.
- Az üzletek 53%-ában árultak vászonszatyrot a műanyagzacskók többször használatos alternatívájaként.
A teljes felmérés ide kattintva érhető el angol nyelven.
A szupermarketek a műanyagkörforgásban kritikus szerepet töltenek be: félúton helyezkednek el a gyártók és a fogyasztók között, és jelentősen befolyásolják mindkét oldal viselkedését. Ennek ellenére a szupermarketek műanyagszennyezésben betöltött szerepére, és a benne rejlő pozitív változtatási lehetőségekre eddig kevés figyelem hárult.
A BFFP szerint bár a szupermarketek nagy része sikeresen szab gátat a műanyagszennyezés egy típusának azzal, hogy nem ad a kasszánál ingyen zacskót, számos más egyszerű lehetőséget kiaknázatlanul hagynak: például a csomagolásmentes szekciókat a szárazáru esetén, az üvegvisszaváltást, az olyan húspultokat, ahová a vásárló saját dobozzal mehet, s kevés helyen kínálnak alternatívát a műanyag zöldséges zacskókra.
A riport felszólítja a szupermarketeket, hogy használják ki a piacon betöltött egyedi pozíciójukat, és vezessenek be átfogó műanyagcsökkentési stratégiákat. Ezek komolyan befolyásolják, hogy a fogyasztók mit és hogyan vásárolnak, és globális szinten járulhatnak hozzá a műanyagszennyezés csökkentéséhez. Mi több, pozitívan hathatnak a gyártói innovációra is, ha ambiciózus beszerzési stratégiát, és többutas csomagolási technológiát alkalmaznak. Nem érdemes megvárni, mire mindezt törvény írja elő, hiszen a globális műanyagválság már most komolyan árt az egészségünknek, a bolygó klímájának és a környezetnek is. Az egész szektornak sürgősen felül kell vizsgálnia a műanyaghasználatát.
A felmérést a jövőben még több országban és évente szeretnék megismételni, hogy átfogó adatbázis készüljön, bemutatva a kiskereskedők legjobb gyakorlatait, és nyomást gyakorolva ezzel a teljes szektorra. Miközben a globális műanyagegyezmény tárgyalásainak végére már évek óta nem sikerült pontot tenni, a riport rámutat: a szupermarketek maguk is képesek jelentős mértékben hatni a műanyagválságra.
