A Break Free From Plastic jelentésében 27 ország 247 kiskereskedelmi egységét mérték fel azzal a céllal, hogy kiderüljön: miképpen hat a műanyagszennyezésre a szupermarketek üzleti gyakorlata. 2022-ben a magyar Greenpeace is felmérte a szupermarketek hazai műanyaglábnyomát, melyet idén is meg fog ismételni.

© Dulguunzul Zanabazar, Ecosoum, Mongólia
” alt=”Műanyagba csomagolt húsok a mongol Orgil hipermarketben
© Dulguunzul Zanabazar, Ecosoum, Mongólia
” class=”wp-image-12804″/>
Műanyagba csomagolt húsok a mongol Orgil hipermarketben
© Dulguunzul Zanabazar, Ecosoum, Mongólia

A világ első olyan globális felmérését publikálta szeptemberben a Break Free From Plastic (BFFP) nevű ernyőszervezet, mely a kereskedelmi szektor gyakorlatait vizsgálja a globális műanyagszennyezési krízisre gyakorolt hatásuk tükrében. A közösségi tudomány segítségével végzett felmérést a BFFP korábbi márkaauditja (amikor szemétgyűjtés során értékelik, hogy mely cégektől származik a szemét) inspirálta, melyben az elmúlt hat év során sikerrel azonosították a világ legnagyobb műanyagszennyező cégeit.

A mostani felmérés elkészítéséhez 2024. augusztus 28. és november 15. között 27 ország 247 kereskedelmi egységét mérték fel összesen 496 egyedi alkalom során a BFFP tagszervezeteinek önkéntesei. A felmérés szerint az üzletek csak ott tettek valódi előrelépést az egyszer használatos műanyagok csökkentésében, ahol ezt szigorú törvények írták elő számukra.

A jelentés legfontosabb eredményei a következők:

  • Az üzletek gyengén teljesítettek a műanyagfelhasználást csökkentő intézkedések bevezetésében, kivéve, ahol ezt jogszabály írta elő. Ugyanakkor a kutatás minden vizsgált területen talált pozitív példákat is a világ különböző részein, ami azt mutatja, hogy a jó gyakorlatok nemcsak megvalósíthatók, hanem a vásárlók számára is elfogadhatók.
  • Csak nagyon kevés üzlet alkalmazta a legegyszerűbb műanyagcsökkentő megoldásokat, mint a csomagolásmentesen kínált szárazáru (a felmért üzletek 14%-ában volt ilyen) és a műanyagzacskók elhagyása a lédig termékek mellől (11%).
  • A felmért üzletek 44%-ában működött palackbetétes rendszer, de ez főleg Németországnak köszönhető, ahol a felmért üzletek 96%-ában volt ilyen, mivel ezt az ottani törvények előírják. Németországon kívül csupán az üzletek 17%-a működtet ilyen rendszert. Ez remekül mutatja, mennyire fontos a törvénykezés szerepe a műanyagcsökkentésben.
  • A felmért üzletek 58%-ában nem adtak automatikusan zacskót a kasszánál, legfeljebb csak egy kisebb díj ellenében. Ez jó eséllyel a széles körben elterjedt műanyagzacskó-csökkentő szabályozásoknak köszönhető, ilyet több mint 100 országban fogadtak már el.
  • Az üzletek 53%-ában árultak vászonszatyrot a műanyagzacskók többször használatos alternatívájaként.

A teljes felmérés ide kattintva érhető el angol nyelven.

© ECOTON Indonesia