A Föld legnagyobb állatai a kék bálnák, akik híresek kísértetiesen mély, akár kétszáz kilométerre elhallatszó víz alatti énekükről. Ez a kommunikációs mód segít nekik párt találni és összehangolni a táplálkozást és a vonulást. Csakhogy az utóbbi időben aggasztó dolgot figyelhetünk meg: a kék bálnák a világ számos részén elcsendesedtek.

© Lewis Burnett / Greenpeace
Kék bálna az Indiai-óceánban. © Lewis Burnett / Greenpeace

A bálnák hangját tanulmányozó kutatók meredek csökkenést figyeltek meg a vokalizációs tevékenységben. Egy közelmúltbeli, Kalifornia partjainál végzett hat éven át tartó kutatás kimutatta, hogy a kék bálnák vokalizációja 40%-kal esett vissza azokban az években, amikor a tengervíz intenzív felmelegedése volt tapasztalható, miközben a krill- és szardellapopulációk összeomlottak. Új-Zéland vizeiben 2016 és 2018 között a kutatók arra lettek figyelmesek, hogy az óceán felmelegedése alatt kevesebb a táplálkozással és párválasztással összefüggő hangadás, vagyis visszaestek ezek a tevékenységek. Mindeközben a hosszúszárnyú bálnák ugyanúgy folytatták a hangadást, ami arra utal, hogy a kék bálnák sokkal érzékenyebbek a környezeti változásokra.

© Paul Hilton / Greenpeace
Hosszúszárnyú bálnák a Csendes-óceánban. © Paul Hilton / Greenpeace

Miért nem adnak hangot?

Az elsőszámú magyarázat a klímaváltozással összefüggő táplálékhiány, bár a zajszennyezés is hozzájárul a problémához. A tengeri hőhullámok, mint a hírhedt csendes-óceáni “Blob”, csökkentik a tápanyagok bekerülését és elpusztítják a krilleket – azokat az apró rákokat, melyek a kék bálnák fő táplálékát jelentik. De még a meleget túlélő krillek is máshogy viselkednek: szétszóródnak, vagyis sokkal nehezebb a bálnáknak megtalálni őket. Az éhezés miatt a bálnák spórolnak az energiájukkal, ezért kevesebbet énekelnek, és kisebb eséllyel nevelnek utódokat.

A kék bálnák hallgatása is jelzi: bajban van az óceán. Egy halkuló kórus figyelmeztetése ez a mélyből. Mivel a kék bálnák csúcsragadozók, híven tükrözik az őket életben tartó ökoszisztéma egészségét. Az ismétlődő hőhullámok örökre megváltoztathatják ezeket, ami jócskán megnehezíti a bálnapopulációk regenerációját. Mindez ránk, emberekre is kihat.

A globális óceánegyezmény reményt adhat

© Greenpeace / Petra Godeša
Aktivisták az óceánegyezmény törvénybe iktatását követelik Ljubljanában © Greenpeace / Petra Godeša

Szeptemberben összegyűlt a kellő számú ratifikáció a globális óceánvédelmi egyezmény életbe lépéséhez, ami 2026 januárjában fog megtörténni. Most először van a kormányok kezében olyan jogi keretrendszer, mely óceáni menedékek kijelölését teszi lehetővé a nyílt tengereken — ezek nem tartoznak egyik ország felségterületéhez sem. Itt kapnának lehetőséget a törékeny ökoszisztémák a gyógyulásra. Ha kihasználjuk az egyezmény adta kereteket, létrejöhet egy, az óceánok harmadát lefedő, védett területekből álló hálózat.

Miközben ez óriási siker, most nyomás alatt kell tartanunk a kormányokat, hogy valóban jelöljék is ki a védett zónákat, megvédve ezzel a biológiai sokféleséget. Nem engedhetjük azt sem, hogy olyan új, pusztító iparágak induljanak be, mint a mélytengeri bányászat.

Amikor a világ legnagyobb állatai elcsendesednek, ideje odafigyelnünk. A kék bálnák ezzel minket is figyelmeztetnek az óceán állapotára, melytől mindannyian függünk. Ha a jövőben még hallani szeretnénk, ahogy a hangjuk visszhangzik a mélyben, a tengeri ökoszisztémák védelmét nem halogathatjuk.

Fogadd örökbe kedvenc tengeri állatod!

Légy az óceáni élővilág személyes védelmezője: válassz egy élőlényt, aki innentől a te oltalmad alatt áll!

Örökbe fogadok