A Greenpeace Magyarország szerint súlyos politikai és erkölcsi felelőtlenség, hogy a magyar kormány február 5-én megkezdi az első betonöntést a Paks II. atomerőműnél. A lépés nem pusztán egy műszaki mérföldkő, hanem nyílt politikai állásfoglalás: Magyarország a háború, az átláthatatlanság és az orosz állami atomipar oldalára áll. A kormány büszkén hirdeti, hogy a projekt „szankciómentes”, és ezért gyorsítható. Valójában ez azt jelenti, hogy egy olyan állami vállalattal építkezünk tovább, amelyet független nemzetközi vizsgálatok háborús bűncselekményekkel, nukleáris zsarolással és civil lakosság veszélyeztetésével hoznak összefüggésbe.

© Járdány Bence / Greenpeace

Az orosz állami atomvállalat, a Roszatom nem semleges energetikai szereplő. Dokumentált tény, hogy aktív résztvevője Ukrajna megszállásának, kulcsszerepet játszik a Zaporizzsjai Atomerőmű fegyveres elfoglalásában, és közreműködik egy működő atomerőmű militarizálásában: példátlan módon a nukleáris energia történetében. Ukrán civil szervezetek és nemzetközi jogvédők jelentései szerint a Roszatom kényszerrel integrálta a megszállás rendszerébe az erőmű dolgozóit, miközben jogellenes fogva tartás, megfélemlítés és kínzás is dokumentált. Mindez súlyosan sérti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség alapelveit, és Európa egészét fenyegető nukleáris kockázatot teremt. Amikor Magyarország betonozni kezd Paks II-nél, akkor nemcsak egy erőmű alapját rakja le, hanem egy háborús szereplőhöz fűződő hosszú távú politikai függést is.

A Roszatom azért úszhatta meg eddig a súlyos uniós szankciókat, mert kulcsfontosságú európai gazdasági érdekek védik. Francia és német nagyvállalatok, köztük aFramatome és a Siemens Energy, továbbra is stratégiai technológiát és szaktudást biztosítanak a Roszatom projektjeihez, beleértve az atomerőművek “agyaként” működő irányítástechnikai rendszereket. Ez a technológiai együttműködés nem semleges üzlet, hanem közvetett hozzájárulás Oroszország geopolitikai befolyásához és háborús képességeihez. Magyarország pedig ebben a rendszerben nem elszenvedő, hanem aktív résztvevő, amikor következetesen blokkolja a Roszatomot érintő uniós szankciókat, és felgyorsítja a Paks II. beruházást. A Roszatom szankciómentessége nem példátlan az Egyesült Államok politikájában sem. Korábbi amerikai kormányzati döntések már megmutatták, hogy a nukleáris együttműködés érdekében Washington kész pénzügyi szankciókat enyhíteni orosz szereplőkkel szemben. Ez a gyakorlat világossá teszi: a Roszatom körüli „érinthetetlenség” nem véletlen, hanem tudatos geopolitikai mérlegelés eredménye, amelybe a magyar kormány is beágyazódik a Paks II. projekt felgyorsításával.

Mindez egy olyan projektben történik, amelyet súlyos jogi és demokratikus hiányosságok terhelnek. Az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a Paks II. állami támogatását jóváhagyó bizottsági döntést, mert az uniós jogot megsértve nem vizsgálták a versenyeztetés nélküli, orosz vállalatnak adott megbízást. Magyarország ráadásul ritka, formális figyelmeztetést kapott az Aarhusi Egyezmény alapján, amiért a kormány évek óta elzárja a nyilvánosságot a Paks II.-t megalapozó elemzésektől, és ellehetetleníti az érdemi társadalmi részvételt. Egy több ezermilliárd forintos, évtizedekre szóló beruházás sorsáról zárt ajtók mögött döntenek.

A Greenpeace szerint a február 5-i betonöntés nem Magyarország jövőjét, hanem a rossz döntéseket betonozza be: egy drága, elavult, kockázatos technológiát, amely elvonja a forrásokat az energiahatékonyságtól és a megújuló energia fejlesztésétől, miközben növeli az ország politikai és gazdasági kiszolgáltatottságát. Ez nem energiabiztonság, hanem függőség. Nem klímavédelem, hanem kockázat. Nem fejlődés, hanem egy múltba ragadt döntés., A Greenpeace Magyarország felszólítja a kormányt, hogy azonnal állítsa le a Paks II. projektet, hozza nyilvánosságra az összes háttérszámítást és szerződést, és kezdjen valódi társadalmi vitát Magyarország energiajövőjéről, mielőtt még több betont, pénzt és politikai hitelességet öntenek el egy hibás projektbe.