A Greenpeace történetében először egyedülálló mélytengeri expedíciót indított az Északi-sarkvidékre. Az expedíció során a világ vezető kutatói olyan mélytengeri ökoszisztémákat és területeket tártak fel, amelyek mindezidáig rejtve voltak az emberi szem elől. Az Északi-sarkvidék mélytengerének élővilágát és természeti csodáit vizsgáltuk – bolygónk egyik legkevésbé ismert vadonját -, és lenyűgözött bennünket mindaz, amit találtunk.

Egy hónapot töltöttünk a Banana Hole nevű térségben, amely az európai kontinens, a Jan Mayen-sziget, Grönland és a Spitzbergák között helyezkedik el. Robotok segítségével több ezer méter mélyre merültünk, víz alatti vulkánok és hidrotermális kürtők közé. Egyes tudósok úgy vélik, hogy ezeken a különleges helyeken alakulhatott ki a földi élet legelső formája.

Az Északi-sarkvidék tengerfenekéről közvetített merüléseinket több százezer ember követte világszerte. A kutatóhajóval folytatott beszélgetésekbe iskolások is bekapcsolódtak, és kérdéseket tehettek fel a tudósoknak a mélytengerről. Az expedíció során több mint 100 órányi, nagy felbontású videófelvételt készítettünk a rendkívüli ökoszisztémákról. Ezeket az egyedülálló felvételeket megosztottuk a nagyközönséggel, hogy minél többen megismerhessék a mélytenger rejtett csodáit.

Az expedíció részeként megvalósítottuk az eddigi legmélyebb helyszínen végrehajtott tiltakozó akciót is: 2300 méteres mélységben hívtuk fel a figyelmet a mélytengeri élőhelyek védelmének fontosságára.

A Greenpeace (egy víz alatti robot segítségével helyezett el egy „Listen To The Science” („Hallgassatok a tudományra”) feliratú transzparenst 2300 méteres mélységben. Az akció közvetlen üzenetet küldött a világ vezetőinek a tengerfelszín alól, az eddigi legmélyebben fekvő helyszínen végrehajtott tiltakozás keretében.

A fedélzeten dolgozó tudósok kutatásainak középpontjában a térség sérülékeny és eddig nem dokumentált fajai álltak. A begyűjtött mintákat az expedíció után részletesen elemzik, de a kutatók már most is nagy bizonyossággal állítják, hogy több, a tudomány számára eddig ismeretlen szivacsfajt fedeztek fel.

Ezek rendkívül izgalmas felfedezések. A szivacsok az óceán természetes szűrőrendszereként működnek, és több mint 600 millió éve léteznek a Földön, vagyis jóval idősebbek, mint a fák vagy akár a dinoszauruszok.

Dr. Paco Cárdenas, az Uppsalai Egyetem kutatója, szivacsok almintait rögzíti RNAlaterrel, formalinnal, glutaraldehiddel vagy etanollal.

Dumbo-polip is felbukkant a mélyből

Dumbo-polip (Grimpoteuthis), a norvég-tengeri Loki’s Castle hidrotermális kürtőmező víz alatti képződményei előtt. Állókép egy ROV (távirányítású víz alatti jármű) merülés során készült videóból, a Deep Arctic expedíció részeként.

Természetesen nagyon izgatottak vagyunk az új fajok miatt, de a kutatók legalább ugyanilyen lelkesedéssel fogadták az expedíció „kabalaállatának” felbukkanását is. Íme, a Dumbo-polip:

A mélytengeri bányászat örökre elpusztíthatja az északi-sarkvidéki ökoszisztémákat

Láthatjuk, hogy mennyi élettel és szépséggel vannak tele ezek az ökoszisztémák, akárcsak a biodiverzitásban gazdag tengerifű-mezők vagy korallzátonyok. Ennek tudatában még inkább érthetetlennek tűnik a mélytengeri bányászat elindítása ezeken a területeken. Ha a bányászati tevékenység megvalósulna, ezek az élőhelyek teljesen megsemmisülnének. 

Az Északi-sarkvidék a világ leggyorsabban változó térsége a jég olvadása miatt, ugyanakkor a legkevésbé védett is. Ma az északi-sarkvidéki tengeri területek kevesebb mint két százaléka áll védelem alatt. A mélytenger a bolygó legnagyobb ökoszisztémája, szabályozza az éghajlatot, és fenntartja a Föld természetes ciklusait.

Az iparági tevékenység terjeszkedése jelentősen veszélyezteti ezt a térséget. Olyan fenyegetést jelent, amely felgyorsíthatja a klímaváltozást, és örökre elpusztíthat egyedülálló élőhelyeket. Ezért sürgető, hogy a sérülékeny mélytengeri élővilág hosszú távú védelem alá kerüljön. 

A bányaipar még nem kezdte el felszabdalni a tengerfeneket. Most egy rendkívüli és valós lehetőség nyílik arra, hogy még azelőtt megállítsunk egy környezeti katasztrófát, mielőtt bekövetkezne. Már korábban is sikerült megállítani hasonló folyamatokat. Az expedíció által feltárt területet a norvég kormány 2024-ben megnyitotta a mélytengeri bányászat előtt, de tavaly a környezetvédelmi szervezetek, tudósok és zöld ellenzéki pártok tiltakozása nyomán 2029 végéig ideiglenesen leállították a folyamatot. Ez azonban csak átmeneti intézkedés volt. Ezért állj mellénk Te is, ne engedjük, hogy elkezdődjön a mélytengeri bányászat.

A Greenpeace International aktivistái világszerte eveztek és tiltakoztak az MV COCO körül, egy speciális tengeri fúróhajó körül, amely jelenleg adatokat gyűjt a mélytengeri bányászat éllovasa, a The Metals Company számára, utolsó expedícióján, mielőtt a világ első tengeri fúrási engedélykérelmét benyújtaná a Csendes-óceánban.
Írd alá a nemzetközi petíciót,

védjük meg együtt a mélytengereket!

Aláírom

Eközben a Greenpeace az expedíció tudományos bizonyítékait és új felfedezéseit felhasználva kívánja ráirányítani a figyelmet ezekre a rendkívüli ökoszisztémákra, és felszólítja a döntéshozókat, hogy hozzanak létre védett tengeri területeket, valamint biztosítsák az Északi-sarkvidék mélytengerének hosszú távú védelmét.

Ideje hallgatni a tudományra, és megvédeni a mélytengert!

A Greenpeace világszerte azért kampányol, hogy moratórium lépjen életbe a mélytengeri bányászatra, és hogy 2030-ra az óceánok legalább 30%-a kerüljön védelem alá.