A Magyarországon kilőtt svájci farkas esete és az emberek közösségi médiát elárasztó reakciója rávilágít, hogy mennyi érzelem kapcsolódik a farkasokhoz még ma is: sokan szeretik, mások ki nem állhatják őket. A Greenpeace Magyarország természetvédelmi szakértője, Rodics Katalin azon kevesek közé tartozik, akik személyesen is találkozhattak farkasokkal. Katalin részt vett 100 mongol farkas megmentésében, amelyeket Brigitte Bardot segítségével juttattak vissza egy rezervátumba, és ő volt a felelős a farkasok és a hiúzok fajmegőrzési tervének kidolgozásáért a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársaként két évtizeddel ezelőtt. Katalinnak azóta is szívügye a farkasok védelme, ezért őt kértük meg, hogy beszéljen róluk és segítsen néhány dolgot tisztázni a farkasokkal kapcsolatban.
A farkasok elképesztően intelligensek
A farkasok csodálatos állatok. A megjelenésük, az erejük és az intelligenciájuk is lenyűgöző. Azt sokan tudják róluk, hogy a farkasok falkában, családokban élnek és együtt vadásznak. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy jól tudjanak kommunikálni, szervezni és együttműködni egymással. Azt is megfigyelték, hogy a farkasok gyakran kifejezik az érzéseiket, például örömet vagy magányosságot, és olyan is előfordul, hogy egy falka még akkor is gondoskodik egy öreg és gyenge tagjáról, amikor az már nincs a falka hasznára, mégis táplálékot visznek neki, etetik, ellátják. A farkasoknál az alfahím és alfanőstény kiválasztásában sem csupán az erő a fontos, hanem az intelligencia is számít.
A farkasok valójában hasznára vannak a vadállománynak
A csúcsragadozóknak, így a farkasoknak is nagyon fontos szerepük van az erdők és az erdőket alkotó élővilág fennmaradásában, ezért nem kilőni, hanem inkább örülni kellene annak, hogy visszatérnek. A farkasok vadászatukkal segítenek abban, hogy a vadállomány egészséges maradjon, mert mindig a gyenge, beteg állatokat ejtik el. Semmi más nem képes olyan hatékonyan szelektálni, még az ember sem, mint a ragadozók. Nekik köszönhetően sokkal egészségesebb, erősebb lehetne például a szarvas- és őzállomány is, amelyekkel az utóbbi időben elég súlyos gondok vannak.
Genetikai szempontból is értékes lett volna a messziről érkező fiatal farkas
Az a fiatal hím, amelyik Svájcból indult útnak, csatlakozni akart egy farkasfalkához és családot alapítani. Ezt jól lehetett látni abból is, hogy azokon a helyeken, ahol farkascsapást talált, ott azt követte, arrafelé kanyarodott, ott akart csatlakozni és esetleg megtalálni a párját. A vándorlásának genetikai szempontból is nagy jelentősége lett volna, mert azzal, hogy ekkora utat megtett, vérfrissítést, új génállományt hozott volna a Kárpátokban élő populációknak.
Valójában ez lenne azoknak az ökológiai folyosóknak is a szerepe, amelyekért a Greenpeace is dolgozik a nemzetközi Kárpátok kampányában. A védett területeket összefüggővé kell tenni a Kárpátok országaiban, hogy az ott élő állatok közlekedhessenek, szaporodhassanak egymással, mert az izolált populációknak nem sok esélye van a fenmaradásra.
Sajnos a farkasaink illegális kilövése, ennek a szerencsétlen állatnak a pusztulása nem egy teljesen egyedi eset hazánkban, hiszen minden évben több állat is áldozata lesz az irántuk táplált értelmetlen gyűlöletnek. Hazánkban a farkas fokozottan védett faj, amelynek az elpusztításáért akár börtönbüntetés is járhat.
Óriási a pusztítás a Kárpátok erdeiben
Óránként átlagosan több mint öt futballpályányi erdő tűnik el az itt zajló fakitermelések miatt, ezért a Greenpeace petícióval egybekötött nemzetközi kampányt indított a Kárpátok erdeinek megmentéséért, amihez bárki csatlakozhat aláírásával.