Az Európai Unió energiaügyi miniszterei június 16-án tanácskoztak Luxemburgban, ahol több tagállam, köztük Magyarország, aggodalmát fejezte ki a metánkibocsátás-csökkentésről szóló új EU-s rendelet (2024/1787) végrehajtásával kapcsolatban. A Románia által vezetett, „nem hivatalos dokumentumként” (non-paper) benyújtott javaslat a szabályozás egyszerűsítését szorgalmazza, ám ez valójában a rendelet gyengítésének lehetőségét vetíti előre. Annak ellenére, hogy formális jogalkotási változást egyelőre nem terveznek.
A dokumentumot Románia mellett Magyarország, Szlovénia, Görögország, Bulgária és Hollandia is támogatta. A magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter szerint „az iparági szereplők és a hatóságok is nehézségekbe ütköznek”. A Tanácsban Németország, Luxemburg, Spanyolország és Írország voltak az egyedüli tagállamok, amelyek egyértelműen kiálltak amellett, hogy a rendelet maradjon változatlan formában.
Az Európai Bizottság világosan fogalmazott
Az energiaügyi biztos, Dan Jørgensen a Tanács ülésén és az azt követő sajtótájékoztatón is egyértelművé tette: „Ez egy új rendelet, amely tavaly augusztusban lépett hatályba. Még nem volt sok idő arra, hogy a tagállamok kezeljék a kihívásokat.” Kiemelte, hogy „nincs szükség a jogszabály megnyitására”, és a felmerült problémák „pragmatikus módon, a jelenlegi szöveg keretein belül is megoldhatók.” A Bizottság álláspontja szerint a rendelet végrehajtásával kapcsolatos technikai párbeszéd már folyamatban van, és célja, hogy segítse a tagállamokat a szabályok betartásában anélkül, hogy az uniós klímacélokat aláásnák.
Miért fontos a metánszabályozás?
A metán az egyik legerősebb üvegházhatású gáz, amely rövid távon 80-szor nagyobb globális felmelegedési potenciállal bír, mint a szén-dioxid. Az új uniós rendelet célja, hogy jelentősen csökkentse a fosszilisenergia-ágazat metánkibocsátását, például kötelező szivárgásfelderítési és- javítási (LDAR) programok révén.
Magyarország ne hátráltassa a szabályozást!
A Greenpeace Magyarország közérdekű adatigényléssel fordult a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához az LDAR-programok benyújtásának hazai állapotáról. A hatóság válaszából kiderült: az 56 érintett és benyújtásra kötelezett hazai üzemeltető közül mindössze 15 küldte be határidőre (május 5.) a tervét. A hatóság felszólította a késlekedőket a teljesítésre, azonban továbbra is kérdéses, hogy történnek-e szankciók a mulasztók ellen.
“Ez az adat világosan mutatja, hogy nem a rendelet túl szigorú, hanem a végrehajtás akadozik. A magyar kormánynak nem a szabályozás gyengítése, hanem annak betartatása lenne a feladata. A jogállamiság és a környezetvédelem jegyében. Aki megszegi a szabályokat, annak valódi következményekkel kell szembenéznie” – mondta Mátyás Eszter, a Greenpeace regionális energiakampány-felelős. A Greenpeace szerint a szabályozás akkor lehet hatékony, ha nemcsak kötelezettségeket ír elő, hanem azok megsértését is szigorúan szankcionálja. Ellenkező esetben az iparági szereplők továbbra is következmények nélkül szennyezhetik a környezetet, ami nemcsak a klímavédelmet ássa alá, hanem az emberek egészségét is veszélyezteti.
Mi következik most?
Július 1-jén a dán kormány veszi át az EU Tanács soros elnökségét a lengyelektől, és várhatóan folytatják az energiaellátás biztonságáról szóló tanácsi következtetések előkészítését. Bár jelenleg nincs jogalkotási hatása a román javaslatnak, az, hogy a metánrendelet bekerült az egyszerűsítési napirendre, azt jelzi: a szabályozás gyengítéséről szóló vita még korántsem ért véget. A CAN Europe több mint 70 civil szervezet és think tank, köztük a Greenpeace nevében, levélben fordult az EU energiaügyi minisztereihez, felszólítva őket, hogy ne engedjék a metánrendelet egyszerűsítését célzó javaslatot az „energia omnibusz” eljárás keretében. A szervezetek szerint a metánkibocsátás csökkentése kulcsfontosságú a klímacélok eléréséhez, és a már elfogadott rendelet újranyitása a jogbiztonságot, a befektetői bizalmat és az EU intézményeibe vetett hitet is veszélyeztetné. A levél hangsúlyozza, hogy a demokratikus döntéshozatali eljárásokat tiszteletben kell tartani, és előbb a rendeletek végrehajtására kell összpontosítani, nem pedig azok gyengítésére.
