Az óceáni rezervátum olyan, mint egy tengeri nemzeti park. Esélyt ad az óceáni élővilágnak, hogy a kizsákmányoló ipari halászat, olaj- és gázkitermelés, és bányászat után regenerálódjon és gyógyuljon. De honnan tudhatjuk, hogy valóban működnek ezek a tengeri védett területek? Noha jelenleg az óceánok csupán 1%-a áll valamilyen védelem alatt, így is rengeteg bizonyítékunk van a világ különböző pontjairól, amelyek igazolják az óceáni rezervátumok sikerességét. Íme néhány példa, amely bizonyítja, hogy a tengeri élővilág gyorsan felépül és megerősödik, ha hagyjuk – csak teret és időt kell adnunk neki.
1. Monterey-öböl, Kalifornia
A San Francisco-tól délre elterülő Monterey-öböl egy igazi környezetvédelmi sikersztori. A halászat és a vadászat ezekben a partmenti vizekben a kihalás szélére sodorta a vadon élő állatokat. Mióta azonban 1992-ben létrehozták itt a nemzeti tengeri védett területet (angolul National Marine Sanctuary), a tengeri élővilág visszatérése fenomális. Mára játékos oroszlánfókák, fenséges pelikánok és kedves tengeri vidrakölykök otthona, melyek mind remekül érzik magukat a tengeri hínárerdőktől burjánzó gazdag vizekben.
A Monterey-öböl világszerte kedvelt bálnamegfigyelő központ is. Táplálékban gazdag vizei egész évben vonzzák a vonuló bálnákat, a közönségkedvenc, vízből gyakran kiugráló hosszúszárnyúaktól a gigantikus kék bálnákig. Az ökoturizmus és a vadon élő állatok megfigyelése így újabb okot ad ennek a különleges helynek a megóvására.
2. Papahānaumokuākea Tengeri Nemzeti Park, Hawaii
Ezt a Csendes-óceán közepén található, több mint 1,5 millió négyzetkilométert lefedő óceáni rezervátumot George W. Bush amerikai elnök hozta létre 2006-ban, majd utódja, Barack Obama még tovább bővítette. Ilyen határozott lépésekre lenne most is szükség a vezetők részéről.
Akkoriban ez volt a világon a legnagyobb védett tengeri védett terület, több mint 7000 fajnak adva otthont, melyek közül minden negyedik csak a Hawaii-szigetek körüli vizekben él. A tengeri rezervátum menedéket és védelmet nyújt a zöld tengeri teknősöknek, a világ legveszélyeztetettebb récefajának, a veszélyeztetett hawaii barátfókának, tengeri madarak millióinak, és a korallzátonyoknak. Mindemellett kiemelkedő a helyi kulturális örökség is, amely szorosan összefonódik az óceánnal.
Itt található a híres Midway-atoll korallsziget is, amely a több ezres létszámú albatrosz kolóniának nyújt nélkülözhetetlen fészkelőhelyet.
3. Lamlash-öböl, Skócia
Minden apró védett terület számít – ez a védett zóna például mindössze két és fél négyzetkilométeres. Lehet, hogy a Lamlash-öböl még nem világhírű, de védelméért, vagyis a halászati tevékenység megszüntetéséért éveken át kemény harcot vívott a helyi közösség.
Az Arran sziget lakói fáradhatatlanul lobbiztak a politikusoknál, tudományos kísérleteket folytattak, elbeszélgettek az ide látogató turistákkal, és felvették a kesztyűt a befektetőkkel is, csak létrejöhessen végre az öböl védelme. Az öböl sokféle finom tengerfenéki növény és állat otthona, amelyek túlélése a maerl telepektől függ: ez egy furcsa, kemény hínárféle, amely az öbölben nő. A helyi lakosok tisztában voltak vele, hogy a maerl-telepek és az ott élő polipok, fésűskagylók és halak védelméhez mindenképpen meg kell akadályozniuk, hogy a durva halászati felszerelések felszántsák a tengerfeneket.
Az arran-i közösség által kivívott eredmények hatása mára jóval messzebb is érezhető: bizonyította politikusoknak és más közösségeknek a közösségi összefogás és kitartás erejét.
4. Ross-tenger, Déli-óceán
Az antarktiszi Ross-tenger orkák, pingvinek és fókák otthona. 2017-ben végre védett rezervátum lett, biztonságos menedéket nyújtva számos antarktiszi fajnak a táplálkozáshoz, szaporodáshoz, és ezáltal a gyarapodáshoz.
Mi lenne, ha mindenhol lennének óceáni menedékek?
A fenti sikertörténetek jól mutatják, hogy mi minden lehetséges, ha lehetőséget adunk az élővilágnak gyógyulni. A Ross-tenger kivételével azonban mindegyik rezervátum az országok nemzeti vizeiben található. Eközben az óceánok nagy része a nemzeti határokon túl még mindig védtelen. Ezt változtathatja meg a januárban életbe lépő Globális Óceánvédelmi Egyezmény, melyhez a létrehozandó tengeri védett területek hálózatát a tudósok már régen felrajzolták. A jogi eszköz a megteremtésükre immár ott lesz az ENSZ-tagállamok kezében. Ha élnek vele, ez lehet a világtörténelem legnagyobb környezetvédelmi lépése, több millió négyzetkilométeren hozva létre új védett zónákat.
