Óceánvédelmi aktivistáink az évek során számos bálnát figyelhettek meg, akár a Greenpeace hajóinak fedélzetéről, akár bálnaleső túrák során. Ennek köszönhetően rengeteg meglepő dolgot tanultak az óceán óriásairól, ezekből az érdekességekből gyűjtöttük össze kedvenceinket.
1. A nagy ámbráscetnek van a legnagyobb agya
Amellett, hogy a nagy ámbráscet a legnagyobb fogakkal bíró állat, az agya is rendkívüli méretű. A világ legnagyobb valódi ragadozójának agya több mint ötször olyan nehéz, mint a miénk.
2. A valaha élt legnagyobb állat egy nőstény kék bálna
Nehezen elképzelhető, hogy milyen hatalmas egy kék bálna: nagyobb, mint bármely eddig felfedezett dinoszaurusz, és akár három autóbusz hosszúságú is lehet. A nőstény kék bálnák nagyobbak, mint a hímek, így a valaha élt legnagyobb állat nőnemű volt.
3. A hosszúszárnyú bálna farka ugyanolyan egyedi, mint az emberi ujjlenyomat
A tudósok a hosszúszárnyú bálnákat a farkuk alsó részén található minta alapján azonosítják, mivel mindegyik egyedi mintázattal bír. Szerencsére a bálnák szeretik megmutatni ezeket a csodálatos farokúszókat, amikor lemerülnek táplálékért, ezzel tökéletes alkalmat biztosítanak a fotózásra a tudósoknak és a bálnalesőknek egyaránt.
4. Az ámbráscetek állva alszanak
Íme, az egyik legérdekesebb tény a bálnákról: bár nem tűnik túl kényelmesnek, az ámbráscetek függőlegesen alszanak, farkukkal lefelé lógva. A bálnák alvás közben agyuknak egyszerre csak az egyik felét kapcsolják ki, az alvó állat ebben a helyzetben jut legkönnyebben levegőhöz a légzőnyílásán keresztül.
5. A grönlandi bálnák a természet jégtörői
A grönlandi bálnák hatalmas fejjel és nagyon vastag zsírréteggel rendelkeznek. Ezek a sarkvidéki körülményekhez alkalmazkodott állatok olyan erőteljes felépítéssel bírnak, hogy képesek alulról áttörni a tengeri jeget, hogy feljöjjenek a víz felszínére és levegőt vegyenek.
6. Az ámbráscetek óriás tintahalakkal viaskodnak a víz alatt
Bár ilyen összecsapást nemrég sikerült először megfigyelni, régóta tudjuk, hogy a hatalmas ámbráscetek élet-halál harcot vívnak az óriás tintahalakkal a mélytengerben. Az ámbráscetek egyik kedvenc zsákmánya a tintahal, az óriás tintahalak pedig mindent megtesznek, hogy elkerüljék ragadozóikat. Erről tanúskodnak az ámbráscetek arcán gyakran látható sebek, amelyek az óriás tintahal tapadókorongjainak jellegzetes mintázatát viselik.
7. Az emlősök közül a bálnák vándorlása a leghosszabb
Egyes bálnafajok rengeteg kilométert tesznek meg a tengerben. Sokan vándorolnak melegebb vizekre a szaporodáshoz, és hidegebb vizekre táplálkozáshoz. A hosszúszárnyú bálnák és a szürke bálnák vándorlása a legbámulatosabb, évente több ezer kilométert utaznak a trópusoktól a sarki tengerekig (és vissza).
8. A narvál agyara rendkívül érzékeny érzékszerv
A narválok mókás kinézetű agyarairól azt gondolnánk, hogy elsősorban a fajtársakkal vívott küzdelmekhez szolgálnak. A tudósok azonban nemrég felfedezték, hogy a két és fél méter hosszú agyar egy speciális érzékszerv, amely képes érzékelni a vízben oldott vegyi anyagokat, hasonlóan ahhoz, ahogy a kígyó nyelve érzékeli a levegőben az illatokat.
9. A kék bálna a Föld egyik leghangosabb állata
A kék bálnák akár 188 decibeles hangot is képesek kibocsátani, amivel a Föld leghangosabb állatai közé tartoznak. Hangjuk még egy sugárhajtómű zaját is felülmúlja. Ezek az erőteljes hangok a víz alatt több száz kilométeres távolságra is eljutnak.
10. A hosszúszárnyú bálnák követik és megteremtik a zenei trendeket
A hosszúszárnyú bálnák imádnak énekelni. De nem csak ugyanazt a régi dallamot ismételgetik. A dalok idővel változnak és fejlődnek, és ha egy bálnának megtetszik egy másik egyed által énekelt részlet, akkor azt beépíti a saját repertoárjába. Ha a dallam kellően fülbemászó, akár távoli populációkhoz is eljuthat.
11. A bálnák trágyázzák az óceánokat
A bálnák ürüléke rendkívül gazdag tápanyagokban, ezért fontos szerepet tölt be az óceánok természetes „trágyázásában”. Emellett, ahogy a bálnák a felszín és a mélyebb vizek közt vándorolnak, elősegítik az óceánok vizének keveredését és a tápanyagok áramlását. Így az óceánok egészségesebbé és termelékenyebbé válnak. Ezt a folyamatot „bálnapumpának” nevezik. A kutatók szerint a kereskedelmi bálnavadászat során elpusztított hatalmas számú bálna emiatt is súlyos károkat okozott a tengeri élővilágban.
Bár egyre többet tudunk a bálnákról, ezeknek az élőlényeknek számos titka máig feltáratlan.
Egy azonban kétségtelen: az emberi tevékenység komoly károkat okoz a bálnáknak, és súlyosan szennyezi tengeri élőhelyüket. Ráadásul ezek a hatások az elmúlt évtizedek során tovább erősödtek. A kereskedelmi bálnavadászat pusztító időszaka után a megmaradt bálnapopulációknak ma számos fenyegetéssel kell szembenézniük, a klímaváltozástól és az ipari halászattól kezdve egészen a szennyezés különböző formáiig, beleértve a műanyaghulladékot, a mérgező vegyi anyagokat és az óceánok növekvő zajterhelését.
