A Greenpeace Magyarország szerint súlyos politikai és erkölcsi felelőtlenség, hogy a magyar kormány február 5-én megkezdi az első betonöntést a Paks II. atomerőműnél. A lépés nem pusztán egy műszaki mérföldkő, hanem nyílt politikai állásfoglalás: Magyarország a háború, az átláthatatlanság és az orosz állami atomipar oldalára áll. A kormány büszkén hirdeti, hogy a projekt „szankciómentes”, és ezért gyorsítható. Valójában ez azt jelenti, hogy egy olyan állami vállalattal építkezünk tovább, amelyet független nemzetközi vizsgálatok háborús bűncselekményekkel, nukleáris zsarolással és civil lakosság veszélyeztetésével hoznak összefüggésbe.

Az orosz állami atomvállalat, a Roszatom nem semleges energetikai szereplő. Dokumentált tény, hogy aktív résztvevője Ukrajna megszállásának, kulcsszerepet játszik a Zaporizzsjai Atomerőmű fegyveres elfoglalásában, és közreműködik egy működő atomerőmű militarizálásában: példátlan módon a nukleáris energia történetében. Ukrán civil szervezetek és nemzetközi jogvédők jelentései szerint a Roszatom kényszerrel integrálta a megszállás rendszerébe az erőmű dolgozóit, miközben jogellenes fogva tartás, megfélemlítés és kínzás is dokumentált. Mindez súlyosan sérti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség alapelveit, és Európa egészét fenyegető nukleáris kockázatot teremt. Amikor Magyarország betonozni kezd Paks II-nél, akkor nemcsak egy erőmű alapját rakja le, hanem egy háborús szereplőhöz fűződő hosszú távú politikai függést is.
A Roszatom azért úszhatta meg eddig a súlyos uniós szankciókat, mert kulcsfontosságú európai gazdasági érdekek védik. Francia és német nagyvállalatok, köztük aFramatome és a Siemens Energy, továbbra is stratégiai technológiát és szaktudást biztosítanak a Roszatom projektjeihez, beleértve az atomerőművek “agyaként” működő irányítástechnikai rendszereket. Ez a technológiai együttműködés nem semleges üzlet, hanem közvetett hozzájárulás Oroszország geopolitikai befolyásához és háborús képességeihez. Magyarország pedig ebben a rendszerben nem elszenvedő, hanem aktív résztvevő, amikor következetesen blokkolja a Roszatomot érintő uniós szankciókat, és felgyorsítja a Paks II. beruházást. A Roszatom szankciómentessége nem példátlan az Egyesült Államok politikájában sem. Korábbi amerikai kormányzati döntések már megmutatták, hogy a nukleáris együttműködés érdekében Washington kész pénzügyi szankciókat enyhíteni orosz szereplőkkel szemben. Ez a gyakorlat világossá teszi: a Roszatom körüli „érinthetetlenség” nem véletlen, hanem tudatos geopolitikai mérlegelés eredménye, amelybe a magyar kormány is beágyazódik a Paks II. projekt felgyorsításával.
Mindez egy olyan projektben történik, amelyet súlyos jogi és demokratikus hiányosságok terhelnek. Az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a Paks II. állami támogatását jóváhagyó bizottsági döntést, mert az uniós jogot megsértve nem vizsgálták a versenyeztetés nélküli, orosz vállalatnak adott megbízást. Magyarország ráadásul ritka, formális figyelmeztetést kapott az Aarhusi Egyezmény alapján, amiért a kormány évek óta elzárja a nyilvánosságot a Paks II.-t megalapozó elemzésektől, és ellehetetleníti az érdemi társadalmi részvételt. Egy több ezermilliárd forintos, évtizedekre szóló beruházás sorsáról zárt ajtók mögött döntenek.
A Greenpeace szerint a február 5-i betonöntés nem Magyarország jövőjét, hanem a rossz döntéseket betonozza be: egy drága, elavult, kockázatos technológiát, amely elvonja a forrásokat az energiahatékonyságtól és a megújuló energia fejlesztésétől, miközben növeli az ország politikai és gazdasági kiszolgáltatottságát. Ez nem energiabiztonság, hanem függőség. Nem klímavédelem, hanem kockázat. Nem fejlődés, hanem egy múltba ragadt döntés., A Greenpeace Magyarország felszólítja a kormányt, hogy azonnal állítsa le a Paks II. projektet, hozza nyilvánosságra az összes háttérszámítást és szerződést, és kezdjen valódi társadalmi vitát Magyarország energiajövőjéről, mielőtt még több betont, pénzt és politikai hitelességet öntenek el egy hibás projektbe.


